Tavaly ősszel váratlan izgatottság lett úrrá a Göcseji Múzeumban a kollégák közt, hamar híre ment, hogy nem mindennapi régészeti leletek kerültek elő, amelyeket a megtalálók be is hoztak az intézménynek. A bronzkori tárgyakról hamar kiderült: sem mennyiségét, sem minőségét tekintve nem volt még hasonló esetre példa, amikor becsületes megtalálók hoztak volna be ilyen leletegyüttest zalai múzeumba. Az azóta csak bronzkincsnek hívott tárgyakat hétvégén megismerhette a nyilvánosság is: a hivatalos bemutatón egyúttal oklevelet és pénzjutalmat adott át a három megtalálónak - a tótszerdahelyi Virág Istvánnak, a felsőrajki Szakál Jánosnak, és fiának, Szakál Tamásnak - Kövér László, az Országgyűlés elnöke és Rigó Csaba Zala megyei kormánymegbízott.
A 73 darabból álló késő bronzkori tárgyegyüttes ékszerekből, fegyverekből és mindennapi használati tárgyakból áll. A régészek szerint a leletek mintegy 3.300 évesek, ez felveti a kérdést, hogy a trójai háborúkkal egyidős zalai tárgyak gazdái miképpen élhették életüket. Azt mindenestre valószínűsítik a szakemberek, hogy a sarlók, fegyverek (rövidkard, harci balta, lándzsák és tőrök), illetve ékszerek, nyak- és karperecek, melltűk tulajdonosai a kor előkelői lehettek: a sarlók például a földművelésre, a gazdaság és ezzel a hatalom egyik elemére utalnak, csakúgy, mint a fegyverleletek. A tárgyak közt nem hiányoznak az ékszerek, legalább három emberöltőnyi időszak ékszerdivatjának változása követhető nyomon a változatos formájú dísztűk, azaz a fibulák segítségével. Különösen nagy számban találni a leletegyüttesben különböző díszítésű és technikájú nyak- és karperecet, utóbbi közül néhánynak magas óntartalma csillogó hatást kölcsönöz. (A réz és ón ötvözet – azaz a bronz – „acélosítása”, keményítése, ónnal történt, a magas óntartalmú tárgyak csillogása a szemfényvesztést is szolgálta, hiszen azok egykor különösen értékes ezüsttárgy benyomását keltették, ami több karperec esetében is megfigyelhető). Egy másik lelet másról árulkodik: a vonalkötegekkel díszített tömör bronzkarika, vagy ún. értékmérő karika/karikapénz az urnamezős kori gazdaságban a csere és a kereskedelem fontos szereplője volt, későbbi kutatás tárgya, hogy a korabeli kereskedelemben ez a tárgy mennyit ért és pontosan mit jelölt.
Kövér László a január 31-i bemutatón azt mondta: „a becsületes megtalálók cselekedete által nemcsak a Göcseji Múzeum gyarapodott, de mi valamennyien gazdagabbak lettünk azzal a tapasztalattal, hogy az önzetlenség, a becsület és a tisztesség változatlanul él a zalai tájakon. A három ember cselekedetével gyarapította a köz vagyonát, és megerősítette a köz hitét, hogy érdemes önzetlennek, becsületesnek és tisztességesnek lenni.”
A Göcseji Múzeum régészei és az ELTE késő bronzkori kutatásokkal foglalkozó csoportjának tagjai tavasszal vizsgálják meg a titokban tartott lelőhelyet, ahol egy települést is sejtenek, a Miskolci Egyetem munkatársai pedig a fémötvözetek összetételének vizsgálatát is elvégzik.
A leletegyüttes egyelőre fél éven át tekinthető meg a Göcseji Múzeumban.
