"Tudja, mi történt Zalaegerszegen 1848 forradalmi napjaiban? Hol toborozták a legényeket a honvédsereg számára? Ki volt az első honvéd Zalaegerszegen?" Ezekkel az invitáló mondatokkal hívták a szervezők azokat, akik március 15-én reggel kedvet éreztek ahhoz, hogy szülővárosukról még többet megtudjanak: milyen volt az 1848-49-es forradalom és szabadságharc idején a városkép, mely belvárosi épületek álltak akkoriban, milyen lenyomata van napjainkban az akkori eseményeknek és személyeknek, hiszen ma is őrizzük emléküket síremlékeken, köztéri alkotásokon, utcanevek formájában.
Az érdeklődő közönséget Béres Katalin, a Göcseji Múzeum történész-főmuzeológusa várta a Deák téren, aki számos történetet mesélt a 170 évvel ezelőtti eseményekről. A Deák szobor előtt felelevenítette az egykori vármegyeházán zajlott reformkori közgyűléseket, amelyen részt vett mindkét országos hírű zalai politikus: Deák Ferenc és Csány László is. Az Arany Bárány Fogadóban zajlott az első honvédtoborzás a városban, Árvay Sándor fiatal ügyvéd és barátai álltak be elsőnek a szerveződő 7. honvédzászlóalj katonái közé. A csoport megállt emlékezni a Széchenyi-emléktáblánál és a Kossuth-szobornál is. Habár korabeli dokumentumok alapján valószínűsíthető, hogy Kossuth sohasem járt Zalaegerszegen, néhány alkalommal a közeli Kehidán igen. A séta következő állomása a Zalai nemes című köztéri alkotás volt, itt esett szó Püspöky Gráciánról, Csány László unokaöccséről, aki arról vált híressé, hogy a visszafoglalt budai vár bástyájára 1849. május 21-én elsőként tűzte ki a nemzeti lobogót. A várostörténeti visszaemlékezés a zalai mártír miniszter Csány László szobránál ért véget; a szobor felállításának históriája, amely 1904 és 1931 között zajlott, érdekes színfoltja a város történetének és Csány László kultuszának.
A több mint hetven résztvevő számos új információt és anekdotát ismert meg lakóhelyéről, s egy igazi időutazáson vehetett részt március 15-én, méltó kezdeteként nemzeti ünnepnapunknak.
