Kisfaludi Strobl Zsigmond

Képgaléria

Kisfaludi Strobl Zsigmond állandó kiállítása
Kisfaludi Strobl Zsigmond állandó kiállítása
Kisfaludi Strobl Zsigmond állandó kiállítása
Kisfaludi Strobl Zsigmond állandó kiállítása
Kisfaludi Strobl Zsigmond állandó kiállítása
Kisfaludi Strobl Zsigmond állandó kiállítása
Kisfaludi Strobl Zsigmond állandó kiállítása
Kisfaludi Strobl Zsigmond állandó kiállítása
Kisfaludi Strobl Zsigmond állandó kiállítása
Kisfaludi Strobl Zsigmond állandó kiállítása
Kisfaludi Strobl Zsigmond állandó kiállítása
Kisfaludi Strobl Zsigmond állandó kiállítása
Kisfaludi Strobl Zsigmond állandó kiállítása
Kisfaludi Strobl Zsigmond állandó kiállítása
Kisfaludi Strobl Zsigmond állandó kiállítása
Kisfaludi Strobl Zsigmond állandó kiállítása
Kisfaludi Strobl Zsigmond állandó kiállítása
Kisfaludi Strobl Zsigmond állandó kiállítása
Kisfaludi Strobl Zsigmond állandó kiállítása a 2014-es felújítás előtt
Kisfaludi Strobl Zsigmond állandó kiállítása a 2014-es felújítás előtt

Felhívjuk a figyelmüket, hogy a Kisfaludi-gyűjteményt 2017. október 4-től technikai okok miatt bezárjuk. Kérjük szíves megértésüket.

Korán megmutatkozó tehetsége a húszéves korában megkapott Zala megyei Deák Ferenc-ösztöndíj segítségével bontakozott ki. Az Iparművészeti Iskolában 1904-1907, az Országos Mintarajz Iskolában – a Képzőművészeti Egye­tem elődjén – 1905-1908 között tanult. Műveivel már 1905-től szerepelt kiállításokon, első jelentős sikerét 1912-ben aratta Finálé c. szobrával, melyért Rudics-díjat kapott. Ezt követően tanulmányutak keretében járta be Európa nagyvárosait (Firenze, Róma, London, Párizs).

Fiatal korában elsősorban zsánereket, portrékat és aktokat készített. Az I. világháborút követően már a leg­ke­re­set­tebb köztéri szobrászok közé tartozott, ma is számos hősi emlékműve és egyéb monumentuma áll országszerte. 1921-ben már a máso­dik gyűjteményes kiállítását rendezte Budapesten. 1924-től egészen 1961-ig a Képzőművészeti Főiskola tanára. 1927-1928-ban angliai és amerikai utazáson vett részt, műveit Philadelphiában aranyéremmel jutalmazták, Pittsburghban megkapta a város aranykulcsát. 1929-ben a barcelonai világkiállításon a Vénusz születése c. szobráért aranyérmet kapott. 1931 és 1937 között minden évben több hónapot tartózkodott és dolgozott Angliában, londoni műtermében, ahol a kor vezető személyiségei rendeltek tőle portrét (Erzsébet hercegnő, György kenti herceg, G. B. Shaw, Jan Hamilton, Earl of Athlone, Sir Oswald Mosley stb.). A szigetországi sikerek és az 1937-es párizsi világkiállításon az Ad Astráért megkapott aranydiploma itthoni hírnevét is tovább növelték.

A II. világháborút követően is a kedvelt művészek közétartozott, elkészítette többek között a Gellért-hegyi monumentális Szabadság szobrot és mellékalakjait, a Kossuth-szobrot a budapesti Kossuth térre, vagy a pompás, háromalakos egri Végvári harcok c. kompozíciót.. Munkáiból 1954-ben gyűjteményes kiállítást rendeztek a buda­pesti Műcsarnokban, amelyet a Szovjetunió több városában, Prágában, majd Pozsonyban is bemutattak. Kétszeres Kossuth-díjas, és a kor más magas kitüntetéseinek is birtokosa. Egészen haláláig szorgalmasan dolgozott, nagyszámú alkotása és megmaradt vázlata termékeny, invenciózus alkotónak mutatják. Gazdag hagyatékából 1976-ban nyílt meg az állandó kiállítás a neki mindig oly kedves Zala megye székhelyén lévő Göcseji Múzeumban.

Kisfaludi Strobl Zsigmond a fiatalkori szecessziós és progresszív próbálkozásoktól eltekintve egész életében a klasszikus, akadémikus stílusirányzatot követte. Vallomása szerint „az igazi művész legnagyobb mestere a nagy természet”. Finom, érzékletes aktjai, elmélyülten jellemábrázoló portréi, ragyogóan komponált, mozgalmas szoborcsoportjai korának legjobbjai közé emelik, aki méltán lépett a nagy elődök: Fadrusz János, Telcs Ede, Zala György örökébe, és vált évtizedekre a magyar szobrászat zászlóvivőjévé.