Szakmai beszámoló a Magyar Múzeumi Történész Társulat 2013. szeptember 18 -20.-án rendezett zalaegerszegi konferenciájáról | Göcseji Múzeum

Szakmai beszámoló a Magyar Múzeumi Történész Társulat 2013. szeptember 18 -20.-án rendezett zalaegerszegi konferenciájáról

2013. szeptember 18-20. között a Göcseji Múzeum adott otthont a Magyar Múzeumi Történész Társulat éves, immár 14. konferenciájának, mely  A határokon átívelő történeti muzeológiai kutatások új kihívásai a részekre szakadt régiókban kérdéskörével foglalkozott. 

A témaválasztást két szempont is indokolta. Egyrészt az a tény, hogy 2013-ban a megszűnt megyei múzeumi hálózatból az intézmények a helyi önkormányzatok fenntartásába kerültek, melyek elsősorban saját történetük gyűjtését, kutatását, bemutatását várják el új intézményüktől. A történeti kutatás hatósugara, gyűjtőmunka fizikai határai viszont nem állhatnak meg a közigazgatási határoknál, sőt, az országhatároknál sem. Mit tehetnek ebben a helyzetben az egyes múzeumok, milyen szerepet tölthetnek be a kutatások koordinálásában a megyei hatókörű városi múzeumok?

Másrészt az utóbbi években a MAMUTT egyik fontos feladatának tekintette, s tekinti ma is a határon túli magyar múzeumok, kutatóhelyek, s az ottani kutatók felé való nyitást, a megismerésen túl közös projektek kimunkálását. Mivel Zala megye többszörösen is a szétszakított területek közé tartozik, nemcsak az 1920-as béke csonkította meg, hanem az 1940-es évek belső megyehatár módosításai is, ezért témaként merült fel, hogy a határ két oldalán élő történészeknek, muzeológusoknak milyen lehetőségeik vannak a szétszakított régiók kutatására.

A felvetett kérdések megválaszolására, vagy legalább elemzésére két félnap állt rendelkezésre. Szeptember 18-án, szerda délután a Zalaegerszeg város dísztermében tartott konferencianapon Csorba László a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója, Sári Zsolt a Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum tudományos igazgatója, Tamás Edit igazgató (MNM Rákóczi Múzeuma, Sárospatak), Cservenyák László etnográfus (Szatmári Múzeum, Mátészalka) és Gaucsik István történész muzeológus (Pozsonyi Városi Múzeum) előadásaiból hallhatott példákat a népes hallgatóság (közel kilencven fő) a kutatás, gyűjtés, bemutatás  lehetőségeire az új körülmények között.

A Muravidék fővárosában, Lendván töltött napon izgalmas és gondolatébresztő előadások hangzottak el a kis magyar közösség önálló tudományosságáról, irodalmi életéről a kezdetektől napjainkig. (Bencze Lajos író - Muravidéki Magyar Tudományos Társaság). Göncz László történész, parlamenti képviselő ugyanakkor a magyar kisebbség identitásának megroppanásáról, s az erős asszimilációról beszélt, bemutatva, mit tesz a maroknyi tudós társadalom: történészek, néprajzosok, könyvtárosok, a többségi nemzet által sugallt történeti tudat ellensúlyozására. Ő ismertette azokat a már a 80-as években induló közös projekteket, kiadványokat is, amelyek a zalai, vasi és muravidéki tudományosság összefogásával születtek. Kovács Attila történész, a Szlovén Etnikai Kutatóintézet munkatársa egy izgalmas, általa készített film segítségével idézte meg, milyen traumákat élt át ez a maroknyi magyar közösség a 20. század során.

A lendvai programot kiegészítette a „A Lendva város polgárosodása, nyomdászata és ernyőgyártása” című kiállítás, valamint az egykori zsinagógában rendezett, a lendvai zsidóság történetét bemutató tárlat megtekintése. Természetesen az egykori Bánffy-vár, a mai Galéria Múzeum sem maradt ki a sorból, Rembrandt grafikái mellett Zala Györgyre emlékező kiállítást, Gálics István különleges lepkegyűjteményét, a hetési népi textíliákat bemutató néprajzi kiállítás valamint a padláson kialakított különleges térben a nyári képzőművészeti tárlatok bronz plasztikáit csodálhatták meg a kollégák.

Szokás szerint a Magyar Múzeumi Történész Társulat elnöksége idén is kiosztotta az általa alapított Wellmann Imre díjat. Ihász István elnök laudációja és a vastaps Peterdi Verát, a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Tárának szakmuzeológusát köszöntötte.

A harmadik napi programoknak a Göcseji Múzeum és a Göcseji Falumúzeum adott helyet. A kollégák megtekintették az „Előre a szocializmus útján… - Így éltünk a hetvenes években című időszaki kiállítást, valamint a múzeum új múzeumpedagógiai tereit, látványraktárait. A szakmai program falumúzeumi és olajipari múzeumi sétával ért véget.

A konferenciáról részletesen beszámolt a helyi nyomtatott és elektronikus sajtó.

Néhány példa: http://www.regio1.hu/hirek/3212/zalaegerszeg-ad-otthont-a-muzeumi-konfer...

http://zaol.hu/kultura/zalaegerszegen-tartja-konferenciajat-a-mamutt-156...

http://www.zalamedia.hu/kultura/50510-torteneszek-talalkozoja.html

Béres Katalin
Történész főmuzeológus

2013. november 18.