És mégis megindult a munka

1946, gipsz, ltsz. K.76.3.146.

A (köztéren is felállítani tervezett) kisplasztika a világháborúban rommá lőtt, kifosztott, tönkretett ország szétzilált termelőkapacitásának legalább részleges helyreállításáért heroikus küzdelmet folytató, a megrongált gépeket is beindító egyszerű munkásembereknek állít emléket, elsőként a művésznek a dolgozó embereket ábrázoló, új témájú művei között. A törött gép-kereket emberfeletti erővel elforgató, félmeztelen munkás-hérosz lendületével a tartalmas mondanivalót hangsúlyozza ki. Az alkotás a szó legszorosabb értelmében két korszak határán álló mű.

A kereket vízszintesig meghajolva megragadó, lábait széles terpeszben megvető munkás alakja szobrászilag jól megoldott, részleteiben gazdag megmunkálású alkotás. Nem mond ellent a figura lendületéről elmondottaknak a kompozíció alapvetően statikus jellege. Strobl az erőfeszítés pillanatát ábrázolja, a mozgás megkezdődése előtti pillanatot. A dinamikus folyamatban egy pillanatra beálló statikus nyugalmat, amelyben az egész mozgássor lényege összesűrűsödik. A kompozíció zárt, a hatalmas kerékből és a figura tartásából adódóan már-már geometrikus jellegét a törött kerék egy részének hiánya töri meg és oldja fel, s voltaképpen ez teszi plasztikailag izgalmassá az alkotást.