Észak szobrának kismintája

This content requires HTML5 & Javascript or Adobe Flash Player Version 9 or higher.
1920, bronz, ltsz. K.76.3.152.

Az igazságtalan trianoni békeszerződés által elszakított országrészekre emlékező négy, a budapesti Szabadság téren felállított irredenta szobor közül Sidló Ferenc, Szentgyörgyi István és Pásztor János műve két-, Kisfaludi Stroblé háromalakos. Előbbieken az elszakított országrészek jelképes figuráját a magyarságot jelképező vitéz védelmezi a fenyegető ellenségtől. Tőlük eltérően Strobl alkotásán a kurucként megjelenített magyar vitéz egy tót kisfiú segítségével a megsebzett, keresztre támaszkodó, tépett ruhájú, hátrahanyatló fejű Hungáriát támogatja, vagyis az erős magyar harcos és a gyerekként gyenge szlovák együtt emelik fel a közös hazát szimbolizáló nőalakot. A két alak határozottan egy irányba néz, ezzel tesznek hitet a közös jövő mellett.

A négy irredenta szobrot 1921. január 16-án, zuhogó esőben, óriási tömeg előtt avatták fel. Első, köztérre kerülő szobrászi emlékei voltak békediktátum felett érzett nemzeti felzúdulásnak. Kisfaludi Strobl e szobor nyomán vált a következő bő két évtizedre a két világháború közötti politikai berendezkedés hivatalos ideológiájának egyik legkeresettebb művészeti közvetítőjévé, egyszersmind a rendszer támogatott szobrászává.