Végvári harcok

1930, gipsz, ltsz. K.76.3.199.

A háromlakos, bonyolult és összetett mozgás-fázisokat összesítő lovas csatajelenet megkomponálása igen nehéz szobrászati feladat, amelynek Kisfaludi Strobl magas színvona­lon tett eleget. A magyar-török háborúk e hősi jelenetében egy végvári vitéz két török ellen hadakozik. Kardjának csapása alatt az egyik támadó már lehanyatlik térdre roskadó lováról, míg a másik paripáját éppen megfordítva indul újabb támadásra. Ágaskodó lovak, csavarodó testek, egymást gyilkosan metsző pillantások, kavargó mozgás… Szinte halljuk magunk körül a csatazajt, s minden nézőpontból új részletek tűnnek a szemünkbe. A hősiesség mellett a magyar virtust érezzük a szoborban. E küzdelem egyszerre volt tragikus és magasztos, és a ragyogó részletezéssel kialakított szobor történelmünknek e kettős jellegét hatásosan állítja a szemlélő elé.

A művész nyolcvanadik születésnapja alkalmából, talán a sikeres művész­pályát megkoronázó ajándékként megbízást kapott a mű köztéri, mintegy másfélszeres életnagyságú kivitelezésére, az egri vár alatti Dobó István-térre. Az impozáns alkotáson az idős mester közel három éven keresztül dolgozott, az emlékmű felavatására 1967. szeptember 29-én került sor. 2015-ben a monumentum egy a várhoz közelebb lévő, intimebb hangulatú téren kapott új helyet.