Cím

Kisfaludi Strobl Zsigmond

Képgaléria

A 48. Gyalogezred emlékműve, 1934, Nagykanizsa
 Hősi emlékmű, 1928, Nyíregyháza
Felszabadulási emlékmű, 1947, Budapest
Íjász, 1918. (1986.) Zalaegerszeg
Végvári harcok 1967. (1927.) Eger
Fürdés után, 1964. k, Bogor (Indonézia)
G.B. Shaw, 1932.
Szakasits Árpád, 1949.
Finálé, 1910.
Ébredés, 1950. k.
És mégis megindult a munka, 1946.
Horthy István emlékmű terve, 1942.

Kisfaludi Strobl Zsigmond szobrászművész (Alsórajk, 1884 - Budapest, 1975)
 

Életrajz:

1884
július elsején a Zala megyei Alsórajkon született, apja Strobel Zsigmond kántortanító, anyja Hampó Rozália. Szülei hamarosan elváltak.

1901-1904
Az Iparművészeti Iskola vendéglátogatója. Tanára előbb Mátrai Lajos, majd a második évtől Loránfi Antal.

1904-1905
A bécsi Staatsgewerbe Schule-ben Anton Brenek tanítványa.

1905-1908
Az Országos Mintarajziskola növendéke, mestere Lóránfi Antal, majd Radnai Béla.

1912
A Finálé című szobrával elnyerte a Rudics-díjat, az alkotást az állam megvásárolta a Szépművészeti Múzeum számára.

1912-1913
Hosszabb nyugat-európai tanulmányutat tett (Olaszország, Németország, Franciaország). Párizsban a Julian Akadémia nyári kurzusait látogatta.

1915
A XI-es tábori ágyús ezredhez vonult be, ahonnét hamarosan átvezényelték az Andrássy úti hadikórházba, majd a Sajtófőhadiszállásra. Számos portrét készített a Monarchia főtisztjeiről, tábornokairól és az arisztokrata kórházi ápolónőkről.

1916
Megnősült, felesége a fronton elesett Sámuel Kornél szobrászművész özvegye, Mellinger Irma.

1917
A Ferenc József rend hadiékítményes lovagkeresztje
Első gyűjteményes kiállítása, Budapesten, az Ernst Múzeumban

1920-tól
számos hősi emlékműre kapott megbízást, így a gávavencsellőire (1920), a körmendire (1921), a rákoskeresztúrira (1924), a soproni Nádasdy huszárokéra (1924), a nyíregyházira (1928), a gyöngyösi Würtenbergi huszárokéra (1931), a nagykanizsai Cs. és Kir. 48. gyalogezredére (1934), valamint a városmajori Tábori vadászok-emlékműre (1941).

1921
Észak szobra, Budapest, Szabadság tér (eltávolították)

1924
Lyka Károly, a Magyar Képzőművészeti Főiskola rektora fizetés nélküli tanárnak hívta meg, 1925-től 1961-ig főiskolai tanár.

1925
Szerepelt a Szinyei Társaság londoni kiállításán, a Royal Academy épületében. Kineton Parkes méltató sorai a Drawing and Design júniusi számában.

1927
Aranyérem a philadelphiai nagy kiállításon.

1928
Amerikai, angliai utazás, kiállítás New Yorkban. Pittsburgh-ben a város aranykulcsával jutalmazták.

1929
Barcelonai világkiállítás, aranyérem a Vénusz születéséért
Állami kis aranyérem

1930
Szent Imre-szobor, Budapest, Móricz Zsigmond körtér
Ipolyi Arnold-díj a Madonna című szobráért
Corvin-koszorú

1931
Darányi Ignác-emlékmű a Városligetben, a Mezőgazdasági Múzeum mellett (a világháborúban megsemmisült, kismintája és korabeli fotók alapján 2017-ben Győrfi Sándor kivitelezésében újra felállították)

1932-1938-ig
az év középső hónapjait Londonban tölti, ahol önálló műtermet tart fent. Az ábrázoltat enyhén idealizáló, tetszetős arcmásaival az angol társasági elit – köztük a királyi ház tagjai – legkedveltebb portrészobrásza, néhány év alatt közel hetven modellje volt. Híressé vált portréja révén barátságot köt George Bernard Shaw-val.

1935
Gyűjteményes kiállítás London, White Allom Galeries (A katalógus előszavát G. B. Shaw írta.)

1937
Párizs, Világkiállítás, Diplome d’Honneur az Ad Astráért

1938
Komáromi Csipkés György szobra, Debrecen

1941
Magyar Érdemrend Középkeresztje

1945 
A II. világháborút követően elsők között állt az új politikai hatalom szolgálatába, számos emlékmű elkészítése fűződik a nevéhez.

1947
Felszabadulási emlékmű, Budapest, Gellért-hegy

1949
Munkásmozgalmi mártírok emlékműve, Marcali

1950
Kossuth-díj (1953-ban is)

1952
Kossuth Lajos-szobor Budapest, Kossuth Lajos tér

1953-1955
Kossuth Lajos és Rákóczi Ferenc szobra a budapesti Millenniumi emlékműre

1954
Gyűjteményes kiállítás Budapest, Műcsarnok
A Munka Vörös Zászló Érdemrendje (1959-ben és 1970-ben is).

1955-1957
Gyűjteményes kiállítás: Moszkva, Leningrád, Kijev, Ogyessza, Harkov, Lvov, Tallin, Riga

1958 
A Szovjetunió Művészeti Akadémiájának tiszteletbeli tagjává választották.

1965
Lenin-szobor, Szombathely

1966
A Munka Érdemrend arany fokozata

1967
A Végvári harcok felállítása, Eger, Dobó István tér

1968
Lenin-szobor Kecskemét

1974
A Magyar Népköztársaság Zászlórendje.

1975
augusztus 14-én hunyt el Budapesten

1976
szeptember 24-én a Zalaegerszegre került művészi hagyatékából megnyílt a Kisfaludi Strobl Zsigmond-emlékkiállítás a Göcseji Múzeum épületében.

 

Művei közgyűjteményekben:

Baja, Türr István Múzeum
Budapest, Bajor Gizi Színészmúzeum
Budapest, Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum
Budapest, Magyar Nemzeti Levéltár
Budapest, Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria
Cece, Csók István Múzeum
Esztergom, Keresztény Múzeum
Göteborg, Nemzeti Múzeum
Kaposvár, Rippl-Rónai Múzeum
London, British Museum
London, Viktoria & Albert Museum
Moszkva, Tretyakov Galéria
Moszkva, Puskin Múzeum
Gemälde- und Skulpturensammlung der Stadt Nürnberg (Leányakt c. szobra a II. vh. során eltűnt)
Párizs, Musée de Luxembourg
Pécs, Egyetemtörténeti Múzeum (PTE)
Sárospatak, Sárospataki Képtár
Sopron, Soproni Múzeum
Székesfehérvár, Városi Képtár – Deák-gyűjtemény
Szentpétervár, Ermitázs
Szombathely, Smidt Múzeum
Vaja, Vay Ádám Múzeum
Wien (Bécs), Heeresgeschichtliches Museum
Zalaegerszeg, Göcseji Múzeum (hagyaték)

 

Irodalom:

  • Sebestyén Károly: Kisfaludi Strobl Zsigmond, Magyar Művészet 1926, 555-565. p.
  • Shaw, George Bernard: Portraits and figures by Sigismund de Strobl. Kisfaludi Strobl Zsigmond gyűjt. kiáll., kat. bev., London, White Allom Galleries, 1935.
  • Gogolák Lajos: Kisfaludi Strobl Zsigmond portréművészete, Szabad Művészet, 1954/7. 320-326. p.
  • Kopp Jenő: Kisfaludi Strobl Zsigmond, Bp. 1956.
  • Kisfaludi Strobl Zsigmond: Emberek és szobrok, Bp., 1969.
  • Németh Lajos (szerk.): Magyar Művészet 1890-1919. I-II. Akadémiai Kiadó, Budapest 1981. A magyarországi művészet története 6.
  • Kontha Sándor (szerk.): Magyar Művészet 1919-1945. I-II. Akadémiai Kiadó, Budapest 1985. A magyarországi művészet története 7.
  • Zalai Múzeum 19. (2010). A művész születésének 125. évfordulója alkalmából rendezett zalaegerszegi tudományos konferencia előadásai
  • Kostyál László: Kisfaludi Strobl Zsigmond élete és művészete, Göcseji Múzeum, Zalaegerszeg, 2014.
     
2016. április 07.