Sass Brunner Ferenc festőművész (Pécs, 1882 – Sümeg, 1963)
Életrajz:
1882
Brunner Ferenc néven született Pécsett, a Sass művésznév
Autodidakta művész*, Vajda Zsigmondot, Hollósy Simont és Ferenczy Károlyt vallotta mesterének. A nagybányai művésztelepen való működésének nincs nyoma, Hollósyval Münchenben dolgozott együtt 1909-1913 között, és talán a técsői művésztelepen is.
1908
Nagykanizsára költözik, ahol magán festőiskolát nyit.
1909
Feleségül veszi tanítványát, Farkas Böskét, aki házasságkötésük után Sass-Brunner Erzsébet néven válik itthon, majd különösen 1929-es Indiába költözése után külföldön is neves festővé. A következő években Pécsett, Keszthelyen (1926) és más dunántúli városokban is tartott festő-kurzusokat.
1911-
Nagykanizsán rendszeresen szerepelt egyéni (1911, 1913, 1924, 1927, 1935) és csoportos kiállításokon, de bemutatkozott a fővárosban is, három alkalommal a Művészházban (1910, 1911, 1913), 1921-ben pedig a Nemzeti Szalonban (feleségével közösen).
A Dunántúl több városában is kiállította alkotásait.
1912 k.
Nagyobb németországi tanulmányút
1929
Felesége és leánya távozását követően előbb Budapestre, majd testvéréhez, Sümegre költözik.
Az első világháború előtti képein a szecesszió, a szimbolizmus és az impresszionizmus egyaránt megérintette. A háború után válságba került, palettája besötétedett, komorrá vált. A húszas évek közepétől derűsebb színvilággal a posztnagybányai törekvések képviselője, a tájképek mellett számos portrét és csendéletet festett.
* A Magyar Képzőművészeti Főiskola hallgatói adatbázisában (http://www.mke.hu/about/hallgatoi_–adatbazis.php/b) szerepel Brumer Ferenc neve, aki 1906-1907-ben volt az intézmény hallgatója. A név elírását, vagy hibás olvasatát feltételezve az adat vonatkozhat Brunner Ferencre is.
Művei közgyűjteményekben:
Thúry György Múzeum, Nagykanizsa
Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
Helikon Kastélymúzeum, Keszthely
Irodalom:
– Sassékról (nagykanizsai kiállításuk kapcsán). Zalai Közlöny 1924. május 15, 2.
– Benedek Rezső: Sass Ferenc festőművész otthonában. Zalamegyei Újság 1924. március 18, 2.
– Kanizsai Enciklopédia, szerk. Rikli Ferenc. Nagykanizsa 1999, 283. Kostyál László szócikke.
– Kostyál László: Zala megye képzőművészete a két világháború között. Zalai Múzeum 13, Zalaegerszeg 2004, 284.
– Kostyál László: Nagykanizsa képzőművészete a kapitalizmus időszakában (1849-1945). Nagykanizsa Város Monográfiája III, Nagykanizsa 2014.