Vajda Lajos festőművész
(Zalaegerszeg, 1908. augusztus 6. – Budapest, 1941. szeptember 7.)
Életrajz:
1915
Családjával Szerbiába költözött, Belgrádban, majd Valjevóban laktak
1922
Visszaköltöztek Magyarországra, átmenetileg Budapesten laktak
1923
A család Szentendrére költözött. Ekkortól jár az OMIKE rajziskolájába.
1928-1930
A Képzőművészeti Főiskolán Csók István tanítványa. Belépett a Kassák Munka-körbe.
1930-1934
Párizsban élt, igen nehéz körülmények között, és a kortárs művészeti irányzatokat tanulmányozta. Látóköre kitágult, rátalált saját művészi útjára.
1934
Visszaköltözött Szentendrére
1935
Megismerkedett Richter Júliával, akit nem sokkal később feleségül vett
1935-1936
Korniss Dezsővel Szentendrén, Szigetmonostoron és a környező falvakban néprajzi és népi építészeti motívumokat gyűjtött, és azokat integrálta művészetébe.
1939
Egyéni kiállítás Seiden Gusztáv műtermében
1940
Hat hétig munkaszolgálatos volt, de betegsége miatt leszerelték. Decemberben kórházba került.
1941-ben a folyamatos nélkülözés, az egyre vészesebb háborús helyzet lelki terhei, és a gyenge fizikuma miatt szerzett tüdőbaj következtében halt meg.
Egyéni kiállítások:
1937
Budapest, Ámos Imre műtereme
1940
Budapest, Seiden Gusztáv és Szántó Piroska műterme
1966
Szentendre, Ferenczy Múzeum
1969
Székesfehérvár, Szent István király Múzeum
1970
Zalaegerszeg, Göcseji Múzeum
1983
Zalaegerszeg, Váárosi Hangversey- és Kiállítóterem
1986
Szentendre, Vajda Lajos Emlkmúzeum (áll. kiáll.)
2008
Budapest, Magyar Nemzeti Galéria
Szentendrei Képtár
Szentendre, Edész Galéria
2009
Antwerpen (B), Szépművészeti Múzeum (KMSKA)
2015
Szentendre, Erdész Galéria (Vajda Júliával)
2018
Szentendre, Ferenczy Múzeumi Centrum
Vajda Lajos festészete a magyar konstruktív szürrealista művészet egyik legkarakteresebb jelensége, amely egyaránt inspirációt nyert a a klasszikus avatgárd irányzatoktól, a filmtől, a folklórtól, a népi építészettől és a pravoszláv egyházi művészettöl. Mindezeket egy sajátságos és zseniális, következetesen alakuló pályaívbe integrálta, amelyet a történelem vihara tragikusan korán tört derékba, azonban így is a 20. századi képzőművészetünk egyik legjelentősebb szeletét képezi.
Irodalom:
- Mándy Stefánia: Vajda Lajos, Budapest, 1983.
- György Péter–Pataki Gábor: A „konstruktív szürrealista tematika” kialakulása és jelentősége Vajda Lajos festészetében. Vajda Lajos emlékkiállítás, Zalaegerszeg, 1983
- Pataki Gábor: Vajda konstruktív szürrealizmusának átalakulása, Ars Hungarica, 1988/1.
- http://artportal.hu/lexikon/klasszikusok/vajda-lajos
- https://hu.wikipedia.org/wiki/Vajda_Lajos_(fest%C5%91)
- Pataki Gábor: Vajda Lajos. E-könyv. Budapest 2014.