Zala György | Göcseji Múzeum

Képgaléria

Deák Ferenc
Fél a baba, Budapest, 1936.
Millenniumi emlékmű, Budapest, 1896-1929.
Szabadság-szobor, Arad, 1890.
Honvéd-szobor, Budapest, 1893.

Zala (Mayer) György szobrászművész (Alsólendva, 1858. április 16. – Budapest, 1937. július 31.)

 

Életrajz:

1876-1879
A budapesti M. Kir. Orsz. Mintarajziskola növendéke

1879-1880
A bécsi Művészeti Akadémián Edmund Hellmer növendéke

1880-tól a müncheni Akadémia növendéke

1883
Nevét szülőmegyéje iránti tisztelete jeléül Mayerről Zalára magyarosítja.

1885
Budapestre költözik

1887-1888
Újra faragja a pécsi székesegyház altemplomi lejáratának domborműveit

1890
Szabadság-szobor, Arad

1893
Honvéd-szobor, Budapest

1896-1929
Millenniumi emlékmű, Budapest

1900
Párizsi világkiállítás, Grand Prix Gábriel arkangyal szobráért

1901
A francia Becsületrend lovagkeresztje

1904
St. Louis, világkiállítás, Grand Prix

1906
Andrássy Gyula lovas szobra, Budapest

1914
Deák Ferenc szobra, Szeged

1930
A Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja

1931
Corvin lánc

1932
Erzsébet királyné emlékműve, Budapest

1934
Tisza István-szobor, Budapest

 

Zala György a magyar historizmus vezető szobrász-triászának (Fadrusz János, Stróbl Alajos, Zala) akadémikus neobarokk stílusban dolgozó, kiemelkedő tehetségű tagja, számos jelentős köztéri szobor alkotója, a magyar nemzeti monumentális szobrászat egyik megteremtője, a múlt század első évtizedeiben a művészeti közélet egyik legbefolyásosabb és legtekintélyesebb, mereven konzervatív szemléletű résztvevője.

Irodalom:

- A historizmus művészete Magyarországon. Szerk. Zádor Anna, Budapest 1993.
- Borbás György: A millennium szobrásza, Budapest 1996.
- Zalai életrajzi kislexikon, 3. kiadás, Zalaegerszeg 2005.
- Szatmári Gizella: Fény és árnyék. Zala György pályája és művészete. Zalaegerszeg 2014.

2016. november 15.