Milyen nyelven beszéltek a kunok?
A kunok által beszélt nyelv a török nyelvek között az úgynevezett kipcsak csoportba tartozott.
A magyar történelemből is ismert besenyők a kunokéval rokon nyelvet beszéltek. Egy csoportjuk a 10. században érkezett Magyarországra, akik a 12. századra asszimilálódtak. A kunok a 11. században jelentek meg a mai Dél – Oroszország területén, majd a 13. században a mongolok elől menekülve egy részük Magyarországon telepedett le. A 15-16. századig őrizték meg nyelvüket, majd beolvadtak a helyi lakosságba.
A nyelvcsalád:
Ma is élő rokon nyelvek:
- karaim
- krími tatár
- karacsáj-balkár
- kamük
- tatár
- baskír
- kazak
- karakalpak
- nogaj
- kirgiz
Karaimok:
Nevük a héber „olvasó” szóból származik, ez zsidó vallásukra utal, melynek mozaista irányzatát követik. Magukat a kazárok leszármazottainak tartják. A karaimok ma szétszórtan élnek Ukrajnában, Litvániában és Lengyelországban.
Krími tatárok:
Nevük egy mongol nyelvű törzs nevéből származik. Az iszlám szunnita ágát követik. A 13. századtól az Arany Horda uralma alatt éltek, a 15. századtól önálló volt a Krími Kánság, majd 1475- 1747 között török fennhatóság alá kerültek. A törökök magyarországi harcaiban a 16-17. század folyamán rendszeresen részt vettek. 1783-ban területük Oroszország részévé vált. A 20. században egy részük a kommunizmus áldozata lett, 1944-ben Üzbegisztánba telepítették át őket, ahonnan csak 1991 után térhettek vissza. Napjainkban nagy számban a Krím-félszigeten kívül Törökországban, Bulgáriában és Üzbegisztánban élnek.
Karacsáj-balkárok:
A karacsáj és a balkár egy nyelv két nyelvjárását jelöli. A karacsáj jelentése a népi etimológia szerint „fekete patak”. Ők is az iszlám szunnita ágának követői. A balkárok a 15-17. századig a Krím-félszigeten laktak, ezt követően költöztek a Kaukázus vidékére. A karacsájok a Kubán folyó felső folyásától Grúzia északi részéig terjedő területen élnek. 1944-ben Kirgizisztánba telepítették őket, sokan közülük nem élték túl a deportálást. 1957-ben, Sztálin halála után térhettek csak vissza szülőföldjükre.
Kamükök:
Nevük eredete ismeretlen. Nagy többségük a Kaszpi-tenger északi partjánál elterülő Dagesztánban lakik. Az iszlám szunnita ágát követik. Őseik a mongol hódításkor ide került kipcsak törzsekből és a helyi őslakosságból kerültek ki. A 14. századtól jelenlegi lakhelyükön éltek. Közeli rokonaik a karacsáj-balkárok.
Tatárok:
A tatár mongol eredetű szó, a 13. században lett az általános megnevezés az Arany Hordában élő török nyelvű törzsekre. Az iszlám szunnita ágát követik. Nyelvük kialakulása a Kazáni Tatár Kánság idején a 15-16. században ment végbe. Nagy részük a Volga és a Káma folyó mentén él, őket közös néven kazáni tatároknak nevezik. A kazáni tatárokon kívül több eltérő kisebb tatár nyelvjárás is létezik.
Baskírok:
Néphagyományuk szerint nevük „vezérfarkas” jelentéssel bír. Az iszlám szunnita ágát követik. A baskírok jelentős része a Bjelaja folyó két oldalán elterülő Baskíriában él. A 10-13. században a volgai bolgárok uralma alatt éltek, majd a mongol hódítás után a 16. században orosz fennhatóság alá kerültek. Nyelvük a 15-16. században alakult ki.
Kazakok:
Nevük népi hagyományukban a „pusztán bolyongó szabad embert” jelenti. Az iszlám szunnita ágát követik. A kazakok nagy része Kazahsztánban él, mely egykor a Szovjetunió egyik legnagyobb tagállama volt. A függetlenség elnyerése után új fővárost építettek: Asztana-t. A kazak nép és nyelv kialakulása a 15-16. században ment végbe.
Karakalpakok:
Nevük „fekete sapkát” jelent. A karakalpakok döntő része Üzbegisztán területén él. Az iszlám szunnita ágát követik. A 15-16. században váltak el a nogajoktól és a kazakoktól, ekkor alakult ki önálló nyelvük. A legújabb korig nomád életmódot folytattak, a 19. században Oroszországhoz, majd Kazahsztánhoz, és végül Üzbegisztánhoz került területük.
Nogajok:
Nevük a mongol Nogaj kán nevéből ered. A nogajok nagy része a Kaukázustól északra fekvő területen él. Az iszlám szunnita ágát követik. Nyelvük a 15-16. században alakult ki, a 17. században kalmük uralom alá kerültek. Kisebb csoportjaik kirajzottak Bulgária és Románia területére is.
Kirgizek:
Elnevezésük a saját népi hagyományuk szerint a „negyven” számnévből származik. Az iszlám szunnita ágát követik. Nagyrészt a Tien-San nyugati nyúlványain elterülő Kirgizisztánban élnek. Valószínűleg a 8-10. században költöztek mai lakóhelyükre. A 10. században a karakitajok, majd a mongolok igázták le őket. A 19. században kerültek orosz fennhatóság alá. A mai kirgiz nép a 16. század körül alakult ki.