A Göcseji Múzeum épülete

A múzeum épülete

1869-ben „Zala-Egerszeg városban részvény-egylet alakult a végett, hogy a kevésbé vagyonos néposztályoknak megtakarított vagyonuk biztos elhelyezésére, kamatolására alkalmat nyújtson, és ez által a szorgalom és takarékosság szellemét bennük fölélessze.” Az évtizedek során megerősödött takarékpénztár részvénytársaság vezetői 1889-90-ben részint az intézet „saját kényelmére”, másrészt „a magán lakásokban mutatkozó hiányok pótlására” egy emeletes bérházat építtettek.

A terveket a neves, Nagykanizsán, majd Keszthelyen élő építésszel, Hencz Antallal készítették. Ő tervezte a Festetics-kastély udvari főbejáratát is. Az építkezés irányítását, a tervek módosítását egy másik keszthelyi építész, gazdasági akadémiai tanár, Schadl János vállalta. Az intézmény 1921-től Zalaegerszegi Központi Takarékpénztár Rt. néven virágzott. 1937-ben az üzlethelyiség bejáratát, mely eredetileg a Deák kertre nyílott, a Főtér irányába, a déli oldalra helyezték át, s egyúttal az üzlethelyiséget is modernizálták. Itt közelíthető meg most időszaki kiállító terünk. Az egykor itt lakók emlékezete szerint ekkor került sor a lakások korszerűsítésére is. A háború után a takarékpénztár több más intézettel összevonva rövid ideig még működött, 1949-ben mint részvénytársaság megszűnt létezni. Az egykori takarékpénztári palotába hamarosan különféle intézmények költöztek, többek között itt kapott helyet a városi tanács a házasságkötő teremmel. 1968-ban Szerdahelyi Károly építész múzeummá történő átalakítása mellett érvelt: „a jelenlegi városi tanácsház épülete városképi jelentőségű, Zalaegerszeg exponált központjába meglévő tagolt architektúrájával illeszkedő épület. Környezete műemléki, illetve városképi jelentőségű épületekkel körülvett….lehetőséget biztosít…múzeum céljára történő átalakításra.”

1970-ben a város hivatalai átköltöztek az új székházba, helyére a Göcseji Múzeum gyűjteményei kerültek. Az épület átalakításra csak 1973-74-ben került sor, új irodákat, raktárakat, restaurátor műhelyeket, több nagy kiállítóteret alakítottak ki, melyekben a múzeum gyűjteményei már méltóbb körülmények közé kerültek. Az első emelet déli szárnyában a Magyar Olajipari Múzeum kapott több teremnyi helyet. 1995-ben, mikor ők elköltöztek, újabb nagyszabású változtatásokra, bővítésre, felújításra került sor.

A reneszánsz építészeti elemeket hordozó eklektikus épület a felújítás után néhány díszítőelem kivételével megtarthatta tagolt homlokzati képét. Az U alakú, három traktusos épület főhossza 67,4 méter, oldalhomlokzata 29,4 méter. Déli főhomlokzata 1-5-1 tengelyes, a földszinti rusztikázott falsíkon félköríves záródású ablakokkal, balluszteres mellvéddel. A sarokrizalitok emeletén jón oszlopfejes, aedikulás ablakok vannak. A sarokrizalitok fölött balluszteres, vázadíszes, pártás felépítménnyel. Hosszanti főhomlokzata egyszerűbb, alján egyenes záródású ablakokkal, a kapuk feletti timpanont füzérek díszítik, a közepén egykor a takarékpénztárt jelképező embléma volt. Az északi sarokrizalitok feletti homlokzaton egyszerű, balluszteres attika. A szárnyépület keleti homlokzata 1-3-1 tengelyes, emeletén ívelt timpanonos ablakok, középütt a sarokrizalitok tetején látható attika felépítménye ismétlődik. Udvari középső traktusa árkádos, az árkádok oszlopfejes lizénákkal tagoltak, az íves ablaknyílások között a földszinten pálmaágak közötti ovális, domború címerpajzson TP betűk, az emeleten virágkoszorúk. E koszorúk, s az oszlopok vízszintes tagoló elemei az 1973-as felújítás során tűntek el, míg a déli homlokzat attikája a legújabb tetőfelújítás során.