Életrajz: Életrajz dátumokban

1884.július elsején a Zala megyei Alsórajkon született, apja Strobel Zsigmond kántortanító, anyja Hampó Rozália. Szülei hamarosan elváltak.
1887Apját Nagypáliba, majd hét évvel később Borjádra helyezték.
1901 - 1904 között az Iparművészeti Iskola vendéglátogatója volt. Tanára előbb Mátrai Lajos, majd a második évtől Loránfi Antal.
1904 és 1905 nyarán Strobl Alajos, illetve Telcs Ede műtermében képezte magát.
1904Elsőként kapta meg Zala vármegye ekkor alapított Deák-ösztöndíját. Ettől az évtől kezdve vett részt rendszeresen képzőművészeti kiállításokon (Műcsarnok, Nemzeti Szalon, Művészház, Ernst Múzeum stb.).
1904 - 1905 -ös tanévben a bécsi Staatsgewerbe Schule-ben Anton Brenek tanítványa. Hazatérte előtt Karl Lüger polgármester pénzjutalomban részesítette.
1905 - 1908 között az Országos Mintarajziskola növendéke, mestere Lóránfi Antal, majd Radnai Béla. Ezekben az években készítette első jelentősebb szobrait, nagy részüket a szecesszió igézetében.
1909 Kollektív kiállításon mutatkozott be a Művészházban, részt vett a Velencei Biennálén.
1910 Elnyerte gróf Nemes Nándorné Ransonnet Eliza 900 koronás, három évre szóló ösztöndíját. Indult a zalaegerszegi Csány László-emlékmű pályázaton, melyet Istók János nyert meg.
1911 Alapító tagja a Százados úti művésztelepnek.
1912 Finálé című szobrával elnyerte a Rudics-díjat, az alkotást az állam megvásárolta a Szépművészeti Múzeum számára. Mosó leány című szobrával szerepelt a Velencei Biennálén. A Kecskeméti Művésztelep tagja.
1912 - 1913 Hosszabb nyugat-európai tanulmányutat tett (Olaszország, Németország, Franciaország). Párizsban a Julian Akadémia nyári kurzusait látogatta.
1913 Megnyerte a szentesi Horváth Mihály-szobor pályázatát, ami első köztéri megbízása (a szobrot a háború miatt csak 1934-ben állították fel).
1915 A XI-es tábori ágyús ezredhez vonult be, ahonnét hamarosan átvezényelték az Andrássy úti hadikórházba, majd a Sajtófőhadiszállásra. Számos portrét készített a Monarchia főtisztjeiről, tábornokairól és az arisztokrata kórházi ápolónőkről.
1916 Megnősült, felesége a fronton elesett Sámuel Kornél szobrászművész özvegye, Mellinger Irma.
1917 Megbízták a kassai katonai akadémia udvarára felállítandó, a gorlicei áttörést megörökítő emlékmű elkészítésével. (A háború befejezéséig a két főalak, Ferenc József és Károly király egészalakos szobra készült el, ezek a csehszlovák hadsereg bevonulását követően megsemmisültek.) Ritterkreuz des Kaiserlichen Franz Josef Ordens mit kriegsdekorations (Ferenc József rend hadiékítményes lovagkeresztje). Gyűjteményes kiállítás Budapesten, az Ernst Múzeumban.
1919 Május elsején három példányban felállították Budapesten az Őszirózsás katona című szobrát (megsemmisültek). Elkészítette az Íjászt. Tagja volt a Képzőművészeti Tanács Jóléti Bizottságának.
1920-tól számos hősi emlékműre kapott megbízást, amelyek közül jelentősebb a gávavencsellői (1920), a körmendi (1921), a kapuvári (1923), a rákoskeresztúri (1924), a soproni Nádasdy huszárok- (1924), a füzesabonyi (1926), a nyíregyházi (1928), a gyöngyösi Würtenbergi huszárok- (1931), a nagykanizsai Cs. és Kir. 48. gyalogezred- (1934), valamint a városmajori Tábori vadászok-emlékmű (1941).
1921 Észak szobra, Budapest, Szabadság tér (eltávolították.) Gyűjteményes kiállítás, Budapest, Ernst Múzeum.
1922 Signum Laudis. Erzsébetvárosi Kaszinó díja.
1924 Lyka Károly, a Magyar Képzőművészeti Főiskola rektora fizetés nélküli tanárnak hívta meg, kinevezését 1925. június 12-én kapta meg. Ekkortól 1961-ig főiskolai tanár. Kollektív kiállítás (Iványi Grünwald Bélával együtt), Budapest, Ernst Múzeum.
1925 Kormányfőtanácsosi címet kapott. Szerepelt a Szinyei Társaság londoni kiállításán, a Royal Academy épületében. Kineton Parkes méltató sorai a Drawing and Design júniusi számában. Kollektív kiállítás, Budapest, Ernst Múzeum.
1926 Sebestyén Károly hosszabb írása a Magyar Művészetben.
1927 Debrecen – az egyetem klinikái előtt – felállították Tisza István szobrát. Firenzei, varsói kiállításon szerepelt, utóbbin „Mention honorable” elismerést kapott. Aranyérem a philadelphiai nagy kiállításon.
1928 Amerikai, angliai utazás, kiállítás New Yorkban. Pittsburgh-ben a város aranykulcsával jutalmazták. Pert indított Csehszlovákia ellen a Hágai Nemzetközi Bíróságon a Gorlicei áttörés emlékművére (Kassa) készített szobrainak megsemmisítése miatt. Bécsben, Pármában, Malmőben, Stockholmban szerepeltek művei.
1929 Barcelonai világkiállítás, aranyérem a Vénusz születéséért. Genfben, Bécsben, Nürnbergben szerepelt kiállításokon. Állami kis aranyérem.
1930 Szent Imre-szobor, Budapest, Móricz Zsigmond körtér. Rákosi Jenő-szobor, Budapest, Erzsébet körút (lebontották). Ipolyi Arnold-díj a Madonna című szobráért. Monzai kiállításon és a Velencei Biennálén vett részt. Corvin-koszorú.
1931 Darányi Ignác-emlékmű a Városligetben, a Mezőgazdasági Múzeum mellett (megsemmisült).
1932 Kardját néző huszár, Budapest, Dísz tér.
1938-ig az év középső hónapjait Londonban tölti, ahol önálló műtermet tart fent. Az ábrázoltat enyhén idealizáló, tetszetős arcmásaival az angol társasági elit – köztük a királyi ház tagjai – legkedveltebb portrészobrásza, néhány év alatt közel hetven modellje volt. Híressé vált portréja révén barátságot köt George Bernard Shaw-val.
1934 Egyedüli szobrászként vesz részt a magyar képzőművészeti kiállításon a londoni Knoedler Gallery-ben.
1935 Gyűjteményes kiállítás London, White Allom Galeries. (A katalógus előszavát G. B. Shaw írta.) A londoni Royal Academy of Arts tárlatán három portréval vesz részt. Nemzetközi kiállítás Brüsszelben.
1937 Párizs, Világkiállítás, Diplome d’Honneur az Ad Astráért.
1938 Megnyerte a Madách- emlékmű pályázatot. (Az 1/1-es öntőminta elkészült, ám a háborúban megsemmisült.) Komáromi Csipkés György szobra, Debrecen.
1941 Magyar Érdemrend Középkeresztje
1942 - 1943 A Horthy István-emlékmű mintázása. (A munka félbeszakadt, a „Génius” alakja a kiállításon látható.)
1944 Alsórajk díszpolgárává választották. A II. világháborút követően elsők között állt az új politikai hatalom szolgálatába. Számos emlékmű elkészítése fűződik a nevéhez, amelyek közül kiemelkedik a gellérthegyi monumentum. Életművében ez időben jelent meg a munka, a dolgozó ember témája.
1947 Felszabadulási emlékmű, Budapest, Gellért-hegy. Kultúrdelegáció tagjaként a Szovjetunióban járt.
1949 Mártír emlékmű, Marcali.
1950 Hálaszobor, Budapest, Szabadság tér. (Megsemmisült.) Kossuth-díj.
1952 Kossuth Lajos-szobor Budapest, Kossuth Lajos tér. A Magyar Népköztársaság Kiváló Művésze.
1953 Kossuth-díj
1953 - 1955 között készítette el Kossuth Lajos és Rákóczi Ferenc szobrát a Milleniumi emlékműre.
1954 A felszabadulás öröme, Lőrinci
1954 Gyűjteményes kiállítás Budapest, Műcsarnok A Munka Vörös Zászló Érdemrendje.
1955 Szovjet-magyar barátság emlékműve, Budapest, Pataki István tér. (Megsemmisült.)
1955 Gyűjteményes kiállítás Moszkva, Leningrád
1956 Gyűjteményes kiállítás Kijev, Ogyessza, Harkov, Lvov
1957 Gyűjteményes kiállítás Tallin, Riga
1958 A Szovjetunió Művészeti Akadémiájának tiszteletbeli tagjává választották.
1958 - 1959 Gyűjteményes kiállítás Prága.
1959 Gyűjteményes kiállítás Pozsony. A Munka Vörös Zászló Érdemrendje.
1962 Moszkvai magyar képzőművészeti kiállításon vett részt.
1965 Lenin-szobor, Szombathely.
1966 A Munka Érdemrend arany fokozata.
1967 A Végvári harcok felállítása, Eger, Dobó István tér.
1968 Lenin-szobor Kecskemét.
1970 A Munka Vörös Zászló Érdemrendje. Zalaegerszeg díszpolgára.
1974 Gyűjteményes kiállítás Zalaegerszeg. A Magyar Népköztársaság Zászlórendje.
1975. augusztus 14-én hunyt el Budapesten. Végakaratának megfelelően művészi hagyatéka Zalaegerszegre került.
1976. szeptember 24-én Pogány Ö. Gábor megnyitotta a Kisfaludi Strobl Gyűjteményt a Göcseji Múzeum épületében.