| 1884. | július elsején a Zala megyei Alsórajkon született, apja Strobel Zsigmond kántortanító, anyja Hampó Rozália. Szülei hamarosan elváltak. |
| 1887 | Apját Nagypáliba, majd hét évvel később Borjádra helyezték. |
| 1901 - 1904 | között az Iparművészeti Iskola vendéglátogatója volt. Tanára előbb Mátrai Lajos, majd a második évtől Loránfi Antal. |
| 1904 és 1905 | nyarán Strobl Alajos, illetve Telcs Ede műtermében képezte magát. |
| 1904 | Elsőként kapta meg Zala vármegye ekkor alapított Deák-ösztöndíját.
Ettől az évtől kezdve vett részt rendszeresen képzőművészeti kiállításokon (Műcsarnok, Nemzeti Szalon, Művészház, Ernst Múzeum stb.). |
| 1904 - 1905 |
-ös tanévben a bécsi Staatsgewerbe Schule-ben Anton Brenek tanítványa. Hazatérte előtt Karl Lüger polgármester pénzjutalomban részesítette.
|
| 1905 - 1908 | között az Országos Mintarajziskola növendéke, mestere Lóránfi Antal, majd Radnai Béla.
Ezekben az években készítette első jelentősebb szobrait, nagy részüket a szecesszió igézetében. |
| 1909 | Kollektív kiállításon mutatkozott be a Művészházban, részt vett a Velencei Biennálén. |
| 1910 | Elnyerte gróf Nemes Nándorné Ransonnet Eliza 900 koronás, három évre szóló ösztöndíját.
Indult a zalaegerszegi Csány László-emlékmű pályázaton, melyet Istók János nyert meg. |
| 1911 | Alapító tagja a Százados úti művésztelepnek. |
| 1912 | Finálé című szobrával elnyerte a Rudics-díjat, az alkotást az állam megvásárolta a Szépművészeti Múzeum számára.
Mosó leány című szobrával szerepelt a Velencei Biennálén.
A Kecskeméti Művésztelep tagja. |
| 1912 - 1913 | Hosszabb nyugat-európai tanulmányutat tett (Olaszország, Németország, Franciaország). Párizsban a Julian Akadémia nyári kurzusait látogatta.
|
| 1913 | Megnyerte a szentesi Horváth Mihály-szobor pályázatát, ami első köztéri megbízása (a szobrot a háború miatt csak 1934-ben állították fel). |
| 1915 | A XI-es tábori ágyús ezredhez vonult be, ahonnét hamarosan átvezényelték az Andrássy úti hadikórházba, majd a Sajtófőhadiszállásra. Számos portrét készített a Monarchia főtisztjeiről, tábornokairól és az arisztokrata kórházi ápolónőkről. |
| 1916 | Megnősült, felesége a fronton elesett Sámuel Kornél szobrászművész özvegye, Mellinger Irma. |
| 1917 | Megbízták a kassai katonai akadémia udvarára felállítandó, a gorlicei áttörést megörökítő emlékmű elkészítésével. (A háború befejezéséig a két főalak, Ferenc József és Károly király egészalakos szobra készült el, ezek a csehszlovák hadsereg bevonulását követően megsemmisültek.)
Ritterkreuz des Kaiserlichen Franz Josef Ordens mit kriegsdekorations (Ferenc József rend hadiékítményes lovagkeresztje).
Gyűjteményes kiállítás Budapesten, az Ernst Múzeumban. |
| 1919 | Május elsején három példányban felállították Budapesten az Őszirózsás katona című szobrát (megsemmisültek).
Elkészítette az Íjászt.
Tagja volt a Képzőművészeti Tanács Jóléti Bizottságának. |
| 1920-tól | számos hősi emlékműre kapott megbízást, amelyek közül jelentősebb a gávavencsellői (1920), a körmendi (1921), a kapuvári (1923), a rákoskeresztúri (1924), a soproni Nádasdy huszárok- (1924), a füzesabonyi (1926), a nyíregyházi (1928), a gyöngyösi Würtenbergi huszárok- (1931), a nagykanizsai Cs. és Kir. 48. gyalogezred- (1934), valamint a városmajori Tábori vadászok-emlékmű (1941). |
| 1921 | Észak szobra, Budapest, Szabadság tér (eltávolították.)
Gyűjteményes kiállítás, Budapest, Ernst Múzeum. |
| 1922 | Signum Laudis.
Erzsébetvárosi Kaszinó díja. |
| 1924 | Lyka Károly, a Magyar Képzőművészeti Főiskola rektora fizetés nélküli tanárnak hívta meg, kinevezését 1925. június 12-én kapta meg. Ekkortól 1961-ig főiskolai tanár.
Kollektív kiállítás (Iványi Grünwald Bélával együtt), Budapest, Ernst Múzeum. |
| 1925 | Kormányfőtanácsosi címet kapott.
Szerepelt a Szinyei Társaság londoni kiállításán, a Royal Academy épületében.
Kineton Parkes méltató sorai a Drawing and Design júniusi számában.
Kollektív kiállítás, Budapest, Ernst Múzeum. |
| 1926 | Sebestyén Károly hosszabb írása a Magyar Művészetben. |
| 1927 | Debrecen – az egyetem klinikái előtt – felállították Tisza István szobrát.
Firenzei, varsói kiállításon szerepelt, utóbbin „Mention honorable” elismerést kapott.
Aranyérem a philadelphiai nagy kiállításon. |
| 1928 | Amerikai, angliai utazás, kiállítás New Yorkban. Pittsburgh-ben a város aranykulcsával jutalmazták.
Pert indított Csehszlovákia ellen a Hágai Nemzetközi Bíróságon a Gorlicei áttörés emlékművére (Kassa) készített szobrainak megsemmisítése miatt.
Bécsben, Pármában, Malmőben, Stockholmban szerepeltek művei. |
| 1929 | Barcelonai világkiállítás, aranyérem a Vénusz születéséért.
Genfben, Bécsben, Nürnbergben szerepelt kiállításokon.
Állami kis aranyérem. |
| 1930 | Szent Imre-szobor, Budapest, Móricz Zsigmond körtér.
Rákosi Jenő-szobor, Budapest, Erzsébet körút (lebontották).
Ipolyi Arnold-díj a Madonna című szobráért.
Monzai kiállításon és a Velencei Biennálén vett részt.
Corvin-koszorú. |
| 1931 | Darányi Ignác-emlékmű a Városligetben, a Mezőgazdasági Múzeum mellett (megsemmisült). |
| 1932 | Kardját néző huszár, Budapest, Dísz tér. |
| 1938-ig | az év középső hónapjait Londonban tölti, ahol önálló műtermet tart fent. Az ábrázoltat enyhén idealizáló, tetszetős arcmásaival az angol társasági elit – köztük a királyi ház tagjai – legkedveltebb portrészobrásza, néhány év alatt közel hetven modellje volt. Híressé vált portréja révén barátságot köt George Bernard Shaw-val. |
| 1934 | Egyedüli szobrászként vesz részt a magyar képzőművészeti kiállításon a londoni Knoedler Gallery-ben. |
| 1935 | Gyűjteményes kiállítás London, White Allom Galeries. (A katalógus előszavát G. B. Shaw írta.)
A londoni Royal Academy of Arts tárlatán három portréval vesz részt.
Nemzetközi kiállítás Brüsszelben. |
| 1937 | Párizs, Világkiállítás, Diplome d’Honneur az Ad Astráért. |
| 1938 | Megnyerte a Madách- emlékmű pályázatot. (Az 1/1-es öntőminta elkészült, ám a háborúban megsemmisült.)
Komáromi Csipkés György szobra, Debrecen. |
| 1941 | Magyar Érdemrend Középkeresztje |
| 1942 - 1943 | A Horthy István-emlékmű mintázása. (A munka félbeszakadt, a „Génius” alakja a kiállításon látható.) |
| 1944 | Alsórajk díszpolgárává választották.
A II. világháborút követően elsők között állt az új politikai hatalom szolgálatába. Számos emlékmű elkészítése fűződik a nevéhez, amelyek közül kiemelkedik a gellérthegyi monumentum. Életművében ez időben jelent meg a munka, a dolgozó ember témája. |
| 1947 | Felszabadulási emlékmű, Budapest, Gellért-hegy. Kultúrdelegáció tagjaként a Szovjetunióban járt. |
| 1949 | Mártír emlékmű, Marcali. |
| 1950 | Hálaszobor, Budapest, Szabadság tér. (Megsemmisült.) Kossuth-díj. |
| 1952 | Kossuth Lajos-szobor Budapest, Kossuth Lajos tér.
A Magyar Népköztársaság Kiváló Művésze. |
| 1953 | Kossuth-díj |
| 1953 - 1955 | között készítette el Kossuth Lajos és Rákóczi Ferenc szobrát a Milleniumi emlékműre. |
| 1954 | A felszabadulás öröme, Lőrinci |
| 1954 | Gyűjteményes kiállítás Budapest, Műcsarnok
A Munka Vörös Zászló Érdemrendje. |
| 1955 | Szovjet-magyar barátság emlékműve, Budapest, Pataki István tér. (Megsemmisült.) |
| 1955 | Gyűjteményes kiállítás Moszkva, Leningrád |
| 1956 | Gyűjteményes kiállítás Kijev, Ogyessza, Harkov, Lvov |
| 1957 | Gyűjteményes kiállítás Tallin, Riga |
| 1958 | A Szovjetunió Művészeti Akadémiájának tiszteletbeli tagjává választották. |
| 1958 - 1959 | Gyűjteményes kiállítás Prága. |
| 1959 | Gyűjteményes kiállítás Pozsony.
A Munka Vörös Zászló Érdemrendje. |
| 1962 | Moszkvai magyar képzőművészeti kiállításon vett részt. |
| 1965 | Lenin-szobor, Szombathely. |
| 1966 | A Munka Érdemrend arany fokozata. |
| 1967 | A Végvári harcok felállítása, Eger, Dobó István tér. |
| 1968 | Lenin-szobor Kecskemét. |
| 1970 | A Munka Vörös Zászló Érdemrendje.
Zalaegerszeg díszpolgára. |
| 1974 | Gyűjteményes kiállítás Zalaegerszeg.
A Magyar Népköztársaság Zászlórendje. |
| 1975. | augusztus 14-én hunyt el Budapesten.
Végakaratának megfelelően művészi hagyatéka Zalaegerszegre került. |
| 1976. | szeptember 24-én Pogány Ö. Gábor megnyitotta a Kisfaludi Strobl Gyűjteményt a Göcseji Múzeum épületében. |