Inflációs pénzek a Göcseji Múzeum numizmatikai gyűjteményében | Göcseji Múzeum

Inflációs pénzek a Göcseji Múzeum numizmatikai gyűjteményében

Azt hiszem, hogy a Zalaszentgróton előkerült római kori ezüst antoninianusokat kerestük a numizmatikai gyűjteményt tartalmazó páncélszekrényben, amikor a kezembe akadt a 20. századi papírpénzeket tartalmazó doboz.

A borítékokban szépen sorakoztak a címletek 10 pengő, 20 pengő, 100 pengő, majd egy kicsit lapozva százezer pengő, egymillió pengő, egymillió B.-pengő. Sok hasonló bankjegy, de a címletek erősen különböztek egymástól. 

Természetesen tudtam, hogy Magyarországon a második világháborút követően hatalmas infláció volt és ezeket a pénzeket akkor nyomtatták hétről-hétre egyre nagyobb címletekben, mégis meglepett a bankjegyek szépsége és kidolgozottsága. 

Nem először voltak a kezemben ilyen pengő milliók és milliárdok. Réges-régen gyerekként a nagymamámnál játszottunk „boltosat” ilyen pénzekkel. Akkor már nem értek semmit, és talán akkor sem, amikor a pénztárcából átkerültek az asztalfiók mélyére, és az igazi bankók játékpénzzé váltak.
Ahogy minden családban, nálunk is számos családi történet kapcsolódik ehhez az időszakhoz. Nagyanyám mesélte, hogy a nagymágocsi mozgóképszínházban, melyet nagyapám 1940 és 1946 között üzemeltetett, a háború után nem pénzért, hanem 2 tojásért lehetett a filmet megnézni. Akkor nem igazán értettem, mert engem ugyan be nem engedtek volna a moziba két tojásért, de élvezettel hallgattam ezeket az anekdotákat. Ahogy édesapám történeteit is, aki azt mesélte, hogy a világháborút követően volt olyan időszak, hogy a fizetést érdemes volt egy nap alatt elkölteni, mert másnap csak a felét érte ugyanaz a bankjegyköteg.

De azt hiszem elég is a személyes mondatokból. Lássuk, mit írnak a történelemkönyvek erről az időszakról.

1946. július 10-én a magyar infláció világrekordot döntött, ezen a napon 348,46%-os pénzromlás következett be, azaz az árak 11 óra alatt duplájára nőttek. Ez volt a csúcspontja annak a 13 hónapos időszaknak, ami az akkori fizetőeszköz, a pengő teljes elértéktelenedéséhez vezetett. 
A gazdasági összeomlásnak számos oka volt. 1944-1945-ben az ország egész területét érintő háború és az amerikai és szovjet bombázások a magyarországi gyárakat és a vasúti közlekedés jelentős részét romba döntötték. A 860 ezer fős háborús veszteség munkaerőhiányt okozott és a mezőgazdasági termelés is a korábbi termésátlagok harmadát produkálta. A Magyar Nemzeti Bank aranykészlete, melyet 1944-ben Ausztriába szállítottak, és az amerikai hadsereg kezébe került, már nem képezte a kibocsátott pengő fedezetét. Ráadásul Magyarországnak teljesítenie kellett a háborús jóvátételi kötelezettségét is. 

A költségek fedezésére és a kormány utasítására a Magyar Nemzeti Bank egyre több pénzt bocsátott ki. Emellett a bankóprés használatára jogot szerző Vörös Hadsereg is ellenőrizetlenül nyomtatta a bankókat, melyek így gyorsan elértéktelenedtek.

Az infláció növekedése egyre nagyobb címletű bankjegyek kibocsátását követelte meg. A gyorsan változó címletek és a nagyon nagy mennyiség miatt a Pénzjegynyomda – a bankjegyek színének és az értékjelzésének megváltoztatása mellett – a régi címletek formáit használta fel. 1946. május végén vezették be a milpengőt (1 000 000 pengő), majd július elején a B.-pengőt (1 000 000 000 000 pengő). A legnagyobb forgalomba kerülő papírpénzt százmillió B.-pengő címlettel bocsátották ki. Ez a világtörténelem legnagyobb címletű bankjegyének számít. 

A kormány tervezte a milliárd B.-pengő kibocsátását is, de ezek papírpénzek már hivatalosan nem jöttek ki a Pénznyomdából. Ugyanis 1946. augusztus 1-jén bevezették a forintot, amely sokáig értékálló fizetőeszköznek bizonyult. 
A lakosság köteles volt átváltani a tulajdonában lévő pengőt forintra. Azonban a régi fizetőeszköz elértéktelenedése miatt legtöbben eldobálták, elégették, vagy egyszerűen a fiókban hagyták a náluk lévő bankókat, ugyanis a hivatalos átváltási arány alapján 400 kvadrilliárd pengő ért egy forintot. Azaz 400 000 000 000 000 000 000 000 000 000 pengő=1 forint. 

A fentiek alapján rendkívül nehéz, embert próbáló időszak lehetett. Remélem soha nem lesz benne részem, még akkor sem, ha bankjegyekkel, vagy bankkártyával kell fizetni a mozijegyért és nem két tojással. 
 

2023.
november
14.