Múltbéli Arcok | Göcseji Múzeum

Múltbéli Arcok

Mi ez?

A Göcseji Múzeum időszaki kiállításához készült oldal, amit azért hoztunk létre, hogy minél többen láthassák- legalább virtuális formában - a különleges tárlatot.  A „Múltbéli arcok – Arcrekonstrukciós kiállítás ” anyagának jó részét már másutt is megtekinthette a kedves közönség; a Göcseji Múzeum régésze, Orha Zoltán viszont sajátos nézőpontból rendezte újra az alkotásokat és a leleteket. A „Múltbéli arcok” törzsanyaga a Fejér megyei Perkátáról származik. Az ott feltárt középkori temető elhunytjainak arcaihoz készített rajzos arcrekonstrukciók (Kőnig Frigyes alkotásai), és Somogy megyei népvándorláskori lelőhelyeken kiásott sírok embertani anyagához készített szoborszerű fejrekonstrukciók (Árpás Károly, Skultéty Gyula és Kustár Ágnes munkái) is megtekinthetőek. Az emberek mellett, a sírjaikból előkerült hétköznapi viseleti tárgyakat is tanulmányozhatja a látogató. Ez a microsite a zalaegerszegi tárlat virtuális bemutatója. Jó szórakozást!

Egy kis történelem…

….a Kárpát-medence népei

A Kárpát-medencét a koraközépkorban a népvándorláskor népei vették birtokba. Területén az 5. század közepétől néha egymással is hadakozó germán népek is éltek, hozzájuk köthetők a Tolna megyei Mözs mellett feltárt temető leletei. A langobardok a 6. század elejétől fokozatosan dél felé haladva foglalták el a Dunántúlt. 568-ban azonban ők is kénytelenek voltak átengedni pár évtizednyi itt tartózkodás után területeiket az újonnan érkező avaroknak. Az avar uralom a 8. század végéig állt fenn, majd Pannonia területe a magyar honfoglalásig a Karoling birodalom része lett. A Somogy és Zala megye határán fekvő Vörs környéke egykor otthont adott a langobardoknak, az avaroknak, a szlávoknak és végül a honfoglaló magyaroknak is.

Közép-Európában a népek vándorlása a magyar honfoglalással nem ért véget, mivel a 13. században a tatárok által veszélyeztetett kunok is bebocsájtást nyertek Magyarországra.

Miért pont Perkáta?

A Fejér megyei Perkáta Nyúli-dűlőben feltárt lelőhelyen megismerhetők a pogányból kereszténnyé vált kunok temetkezési szokásai, a temető használatának korszakai és a településen található templom építéstörténete.

A koponyáknak is van (utó)élete

A régészet kutatási eszközei szűknek bizonyulnak az előkerülő leletek vizsgálatában. A tudomány fejlődése új távlatokat nyitott pl. az emberi csontvázak vizsgálatában. A biológia lehetőséget teremtett az egykor élt ember genetikai térképének elkészítéséhez, egy temetőn belül eltemetett halottak rokoni fokozatának megállapításához, stb.

A természettudományok mellett a művészet is segíteni tudja a régészeti kutatómunkát.

Alapos anatómiai ismereteik birtokában a képzőművészek képesek hiteles arcmásokat, rekonstrukciókat készíteni ismeretlen elődeinkről.

Az első fejrekonstrukciókat Magyarországon Árpás Károly szobrász készítette, de fontos megemlíteni Skultéty Gyula antropológus-szobrász munkásságát és újabban Kustár Ágnes antropológus-szobrász munkáit.

Arcrekonstrukciók nem kizárólag szobrászati eljárásokkal készíthetők, kiváló eredmények érhetők el rajzolással is: Az arcok megjelenítésének jelentős alkotója: Kőnig Frigyes képzőművész.