Régészeti Gyűjtemény

2014. március 30.

Göcseji Múzeum Régészeti Gyűjteménye a paleolitikumtól az újkorig terjedő időszakból Zala megye északi (az egykori zalaegerszegi járás) és délnyugati (az egykori lenti járás) területein előkerült leleteket őrzi.

A múzeum megalakulásakor még csak egy, néprajzos szakember dolgozott az intézményben. Gyűjtőútjai alkalmával a régészeti lelőhelyek adatait is feljegyezte és behozta a múzeumba az ott előkerült leleteket. A földmunkák során megbolygatott lelőhelyek esetében szakembereket hívott, akik feltárták, és megmentették a régi korok emlékeit. Ezen tevékenység eredményeképpen, tíz év alatt meghúszszorozódott a korábbi gyűjtésekből származó, szerény, mindössze 81 darabos Régészeti Gyűjtemény. Múzeumunk életében az első nagy, éveken át tartó tervásatás a pókaszepetki avar temető helyén folyt, ennek leletanyaga volt sokáig a régészeti gyűjtemény legszámottevőbb része.

 A Göcseji Múzeum alkalmazásában - eleinte megszakításokkal - 1962 óta állnak régész szakemberek. Ettől az időponttól indultak meg a rendszeres kutatások: a lelőhelyek terepbejárással történő felderítése, a műemléki és a tervásatások végzése. Az 1970-es évek elejétől kezdve több országos jelentőségű kutatási program folyt Zala megyében. Ezek részben a Göcseji Múzeum gyűjtőterületén zajlottak, és valamennyiben részt vettek intézményünk munkatársai. A napvilágra került leletanyag zöme Régészeti Gyűjteményünket gyarapította.

1973-1989 között az Eötvös Lóránt Tudományegyetem Régészeti Tanszékének irányításával került sor Zalalövőn a római kori Salla város kutatására. A feltárt épületek és leletek a Zalalövőn létrehozott Salla múzeumban tekinthetők meg. 1979-1985 között a Zala Megyei Múzeumok Igazgatóságának és a Magyar Tudományos Akadémia Régészeti Intézetének munkatársai végezték el a Kis-Balaton I. víztározó területén a beruházást megelőző régészeti feltárásokat. A kutatási eredmények reprezentatív összefoglalása az „Évezredek üzenete a láp világából” c. kötetben jelent meg.

1987-1994 között Hahót vidékén folytak településtörténeti kutatások. A szintén a Zala Megyei Múzeumok Igazgatóságának és a Magyar Tudományos Akadémia Régészeti Intézetének munkatársai által feltárt leletanyag a Göcseji Múzeum Régészeti Gyűjteményét gyarapította. A kutatási program eredményeinek tudományos feldolgozása a Régészeti Intézet folyóiratában, az Antaeus 22 (1995) és 23 (1996) számaiban olvasható. 1995-1999 között hasonló településtörténeti kutatásokra került sor a Kerka mentén.

Az eredmények értékelése, és a Régészeti Gyűjteményünkbe kerülő leletek feldolgozása még folyamatban van. 1997 óta - megszakításokkal - folynak a megelőző régészeti feltárások a magyar-szlovén vasút nyomvonalán, a Zala-völgyben. Az ásatások páratlan leletekkel gazdagították gyűjteményünket.

1999-ben indultak meg a beruházást megelőző régészeti feltárások az M70 és az M7 autóutak nyomvonalán. Ezekben a munkálatokban a Göcseji Múzeum valamennyi régész munkatársa részt vesz. A legfrissebb eredmények megtekinthetők. 2002-2005 között került sor a 76 sz. főút Zalaegerszeg észak elkerülő nyomvonalán a megelőző régészeti feltárásokra. A napvilágra került leletanyag a Régészeti Gyűjtemény mellett jelentősen gyarapította ismereteinket a város történetéről is. A nyilvántartásban, napjainkban, több mint százötvenezer lelet szerepel. Adataikat, a 2001. évvel bezárólag, számítógépes adatbázisban is rögzítettük.Gyűjteményünk kiemelkedő darabjai és kutatásaink legjelentősebb eredményei a 2000 októberében megnyílt új állandó kiállításon tekinthetők meg.