Kisfaludi Strobl Zsigmond

Korán megmutatkozó tehetsége a húszéves korában megkapott Zala megyei Deák Ferenc-ösztöndíj segítségével bontakozott ki. Az Iparművészeti Iskolában 1904-1907, az Országos Mintarajz Iskolában – a Képzőművészeti Egye­tem elődjén – 1905-1908 között tanult. Műveivel már 1905-től szerepelt kiállításokon, első jelentős sikerét 1912-ben aratta Finálé c. szobrával, melyért Rudics-díjat kapott. Ezt követően tanulmányutak keretében járta be Európa nagyvárosait (Firenze, Róma, London, Párizs).

Fiatal korában elsősorban zsánereket, portrékat és aktokat készített. Az I. világháborút követően már a leg­ke­re­set­tebb köztéri szobrászok közé tartozott, ma is számos hősi emlékműve és egyéb monumentuma áll országszerte. 1921-ben már a máso­dik gyűjteményes kiállítását rendezte Budapesten. 1924-től egészen 1961-ig a Képzőművészeti Főiskola tanára. 1927-1928-ban angliai és amerikai utazáson vett részt, műveit Philadelphiában aranyéremmel jutalmazták, Pittsburghban megkapta a város aranykulcsát. 1929-ben a barcelonai világkiállításon a Vénusz születése c. szobráért aranyérmet kapott. 1931 és 1937 között minden évben több hónapot tartózkodott és dolgozott Angliában, londoni műtermében, ahol a kor vezető személyiségei rendeltek tőle portrét (Erzsébet hercegnő, György kenti herceg, G. B. Shaw, Jan Hamilton, Earl of Athlone, Sir Oswald Mosley stb.). A szigetországi sikerek és az 1937-es párizsi világkiállításon az Ad Astráért megkapott aranydiploma itthoni hírnevét is tovább növelték.

A II. világháborút követően is a kedvelt művészek közétartozott, elkészítette többek között a Gellért-hegyi monumentális Szabadság szobrot és mellékalakjait, a Kossuth-szobrot a budapesti Kossuth térre, vagy a pompás, háromalakos egri Végvári harcok c. kompozíciót.. Munkáiból 1954-ben gyűjteményes kiállítást rendeztek a buda­pesti Műcsarnokban, amelyet a Szovjetunió több városában, Prágában, majd Pozsonyban is bemutattak. Kétszeres Kossuth-díjas, és a kor más magas kitüntetéseinek is birtokosa. Egészen haláláig szorgalmasan dolgozott, nagyszámú alkotása és megmaradt vázlata termékeny, invenciózus alkotónak mutatják. Gazdag hagyatékából 1976-ban nyílt meg az állandó kiállítás a neki mindig oly kedves Zala megye székhelyén lévő Göcseji Múzeumban.

Kisfaludi Strobl Zsigmond a fiatalkori szecessziós és progresszív próbálkozásoktól eltekintve egész életében a klasszikus, akadémikus stílusirányzatot követte. Vallomása szerint „az igazi művész legnagyobb mestere a nagy természet”. Finom, érzékletes aktjai, elmélyülten jellemábrázoló portréi, ragyogóan komponált, mozgalmas szoborcsoportjai korának legjobbjai közé emelik, aki méltán lépett a nagy elődök: Fadrusz János, Telcs Ede, Zala György örökébe, és vált évtizedekre a magyar szobrászat zászlóvivőjévé.