Paprika
Capiscum anuum
A paprika a legjelentősebb magyarországi fűszernövény és az egyik leggyakrabban fogyasztott zöldségféle. Európában kétszáz évig csak dísznövényként ismerték, gyümölcsét pedig orvosságként használták. Itthon csak a 18. századtól vált a magyar konyha kedvelt fűszerévé, a paprikával fűszerezett ételek terjedése pedig jelentős ízlésbeli változást hoztak. Olcsó borspótló fűszerként vált igazán népszerűvé. Az előző századforduló óta az ország jelentős exportcikke is egyben. A paprikával ízesített, eredetileg pásztorétel: a gulyás, a pörkölt és a paprikás nemzeti eledellé vált. Fogyasztása elősegíti az emésztést és támogatja az érrendszer működését is. Enyhíti a náthát, az ínygyulladást, szabályozza a vérkeringést és segít a fogyásban is.
Borsmenta
Mentha piperata
Az ókori rómaiaknál a vendégszeretet jelképe volt a menta, az asztalt díszítették és illatosították vele. A zsidók a zsinagóga padlójára szórták a növényt és ételeiket is ízesítették vele. A menta ételízesítőként való használata Európában elsősorban a brit konyha jellegzetessége volt, azonban a 17. század végén Erdélybe települt örmények is ízesítették ételeiket ezzel az erős aromájú fűszernövénnyel. Ezenkívül a népi gyógyászatban növényi orvosságként használták. A borsmentából citromfűvel vegyítve kiváló téli tea főzhető, melynek nyugtató, lazító hatása van. A menta hatásos emésztésserkentésre, reumás panaszok enyhítésére, asztma, fulladás, köhögés, torokfájás, hurut kezelésére. Köptetők, légzéskönnyítő kenőcsök készítésénél is. Fájdalomcsillapító hatása miatt bőrbe dörzsölve enyhíti az izomfájdalmat, az erős fejfájást is csillapítja.
Bors
Piper nigrum
Európa-szerte, így Magyarországon is erőteljesen használták a keleti fűszereket a koraújkori szakácskönyvekben leírt receptekhez, amelyek közül a legközönségesebb, a viszonylag legolcsóbb és a legfontosabb fűszer a bors volt. A borsos étel a 16. században a társadalmi középrétegek státusszimbóluma volt, főúri udvarokban, céhlakomákon ízesítették vele az ételeket. A 18. század közepéig a parasztság csak az ünnepi alkalmakkor használta. A 19–20. században a parasztháztartások legnagyobb mennyiségben a disznóvágáskor használták a borsot. Emésztést serkentő, torokgyulladást, köhögést elmulasztó és köptető hatással bír. Krémbe keverve jó a csalánkiütésre.
