Vajda Lajos

2016. szeptember 01.

Képgaléria

01 Zalaegerszegi részlet, 1923.
02 Anya és Teri varrnak, 1925.
03 Kalapos önarckép, 1925.
04 Önarckép, 1925.
05 Film, 1928.
06 Fotómontázs szerzetessel, 1930-33.
07 Tolsztoj és Gandhi, 1930-33.
08 Csendélet patkó alakú asztalon, 1934.
09 Ikonos önarckép, 1936.
10 Felmutató ikonos önarckép, 1936.
11 Templomtornyok kikötőmotívumokkal, 1936.
12 Tányéros csendélet házak felett, 1936.
13 Csendélet kocsival, 1936.
14 Ház szomorúfűzzel, 1936-37.
15 Falusi motívumok önarcképpel, 1937.
16 Könyöklő akt, csendélet, ablakok, 1937.
17 Petróleumlámpa síppal, 1937
18 Kollázs a festő alakjával, 1937.
19 Szentendrei házak feszülettel, 1937.
20 Indián csónak, 1938.
21 Óriás tájmaszk, 1938.
22 Ezüst gnóm, 1940.
23 Lovas, 1940.
24 Háború - harc, 1940.

Vajda Lajos festőművész
(Zalaegerszeg, 1908. augusztus 6. – Budapest, 1941. szeptember 7.)

 

Életrajz:

1915
Családjával Szerbiába költözött, Belgrádban, majd Valjevóban laktak

1922
Visszaköltöztek Magyarországra, átmenetileg Budapesten laktak

1923
A család Szentendrére költözött. Ekkortól jár az OMIKE rajziskolájába.

1928-1930
A Képzőművészeti Főiskolán Csók István tanítványa. Belépett a Kassák Munka-körbe.

1930-1934
Párizsban élt, igen nehéz körülmények között, és a kortárs művészeti irányzatokat tanulmányozta. Látóköre kitágult, rátalált saját művészi útjára.

1934
Visszaköltözött Szentendrére

1935
Megismerkedett Richter Júliával, akit nem sokkal később feleségül vett

1935-1936
Korniss Dezsővel Szentendrén, Szigetmonostoron és a környező falvakban néprajzi és népi építészeti motívumokat gyűjtött, és azokat integrálta művészetébe.

1937
Önálló kiállítást rendezett Ámos Imre budapesti műtermében.

1939
Egyéni kiállítás Seiden Gusztáv műtermében

1940
Hat hétig munkaszolgálatos volt, de betegsége miatt leszerelték. Decemberben kórházba került.

1941-ben a folyamatos nélkülözés, az egyre vészesebb háborús helyzet lelki terhei, és a gyenge fizikuma miatt szerzett tüdőbaj következtében halt meg.

 

Vajda Lajos festészete a magyar konstruktív szürrealista művészet egyik legkarakteresebb jelensége, amely egyaránt inspirációt nyert a a klasszikus avatgárd irányzatoktól, a filmtől, a folklórtól, a népi építészettől és a pravoszláv egyházi művészettöl. Mindezeket egy sajátságos és zseniális, következetesen alakuló pályaívbe integrálta, amelyet a történelem vihara tragikusan korán tört derékba, azonban így is a 20. századi képzőművészetünk egyik legjelentősebb szeletét képezi.

 

Irodalom:

- Mándy Stefánia: Vajda Lajos, Budapest, 1983.
- György Péter–Pataki Gábor: A „konstruktív szürrealista tematika” kialakulása és jelentősége Vajda Lajos festészetében. Vajda Lajos emlékkiállítás, Zalaegerszeg, 1983
- Pataki Gábor: Vajda konstruktív szürrealizmusának átalakulása, Ars Hungarica, 1988/1.
- http://artportal.hu/lexikon/klasszikusok/vajda-lajos
- https://hu.wikipedia.org/wiki/Vajda_Lajos_(fest%C5%91)