Erdős László

2015. január 28.

Képgaléria

Balatoni jegenyesor, 1973, papír, akvarell, 50x37 cm
Göcseji dombok ősszel, 1979, farost, olaj, 39x59 cm

Erdős László festőművész (Sepsibodok [R] 1921. szeptember 8. – Nagykanizsa 1999. március 23.)

 

Életrajz:

1940
Sepsiszentgyörgy, Székely Mikó Kollégium, érettségi

1936-1961
Élsportoló atlétika sportágban

1943
Budapest, Ludovika Akadémia

1944
Az Arad melletti harcokban megsebesült

1950-1961
A Nagykanizsai Bányász SE gyalogló atlétája, ekkortól haláláig e városban élt és alkotott.

 

Szenvedélye a sport mellett a festészet volt. E területen autodidakta, mestereinek Nagy Imrét, Szőnyi Istvánt és Mattis-Teutsch Jánost tartotta. Nevét elsősorban tájképei tették ismertté, melyeken a zalai és őrségi dombok mellett feltűnnek Erdély, a szülőföld hegyei, az alföldi síkság, valamint a jellegzetes Balaton-parti tájak is.

Mintegy nyolcvan egyéni és számos kollektív kiállításon mutatkozott be, itthon és külföldön egyaránt. Retrospektív tárlata 1998-ban volt Nagykanizsán.

 

Díjai:

1972
Hevesi Sándor Művészeti Díj, Nagykanizsa

1973
Jurisich-érem, Kőszeg

1983
Pro Urbe Nagykanizsa

1986
Szocialista Kultúráért

1988
Zalaszentgrót Város plakettje

 

Művei közgyűjteményekben:

Nagykanizsa, Thúry György Múzeum
Székely Nemzeti Múzeum, Sepsiszentgyörgy
Szombathelyi Képtár
Zalaegerszeg, Göcseji Múzeum

 

Irodalom:

Losonci Miklós: Erdős László, Bp. 1987.
Losonci Miklós: Az elpusztíthatatlan festő. Erdős László képi vallomása. Pannon Tükör 1998/3, 44-45. p.
Büki Erzsébet: Búcsú Erdős László festőművésztől. Kanizsa, 1999. ápr. 2, 19. p.
Zalai Életrajzi Kislexikon http://zalai.dfmk.hu/zalaiak?p=244
http://artportal.hu/lexikon/muveszek/erdos-laszlo-4437