Nap, mint nap érkeznek látogató csoportok a Göcseji Múzeum Régésztárában nemrég megnyílt „Múltbéli arcok” című kiállításra. A sok gyerek többnyire döbbenten néz körbe, először csak a falakon veszik észre a rajzolt koponyákat és a belőlük készült arcokat, aztán feltűnnek az eredeti koponyák és a róluk mintázott szobrok, majd a figyelem hamarosan a terem közepére összpontosul, ahol egy kun nő sírjának rekonstrukciója látható. A gyerekek le vannak nyűgözve, sokan életükben először látnak igazi csontvázat. Záporoznak a kérdések: Igazi? A leletek is? Elmeséljük nekik, hogy a „sírban” látható gyöngyök egykor egy tarsoly díszei voltak, melyben kést, tűtartót stb. tartottak, és a díszesen faragott, fehér „csontlapocskák” valaha egy övet díszítettek.
A nebulók egy része eközben közelebb merészkedik a tárlókhoz, melyekben a keleti germánok, langobardok, avarok, a Karoling-kor és a honfoglaló magyarság hagyatékának legszebb darabjait állítottuk ki.
A csillogó tárgyak láttán újra izgalom támad, a gyerekek ráébrednek, hogy sok tárgy aranyozott, vagy ezüstből készült. Sokáig csodálják a germánok jellegzetes női viseletéhez tartozó díszes fibulákat, a kunok ruháit ékítő szép ábrázolásokkal ellátott vereteit és vésett díszű gyűrűit. Többen meg is jegyzik, hogy eddig nem gondolták, hogy régen is tudtak ilyen szép dolgokat csinálni.
Gyorsan elrepül a látogatásra szánt idő, menniük kell vissza az iskolába. Sokan megígérik, hogy a Múzeumok éjszakáján visszatérnek, különösképpen azért, mert csak akkor lesz látható a híres magyar király, Szent László fejrekonstrukciója is.
Orha Zoltán
