Zrínyi-emlékév: 400 éve született Zrínyi Miklós | Göcseji Múzeum
Forrás: Magyar Nemzeti Levéltár Zala Megyei Levéltára. Az eredeti olajfestmény Zalaegerszegen, a város dísztermében látható.

Zrínyi-emlékév: 400 éve született Zrínyi Miklós

Zrínyi Miklós négyszáz éve, 1620. május 3-án született a történelmi Zala vármegye Csáktornya városában. Zrínyi nem csak a 17. század, hanem a magyar történelem egyik legkiemelkedőbb alakja volt. A 2020-as esztendőt ezért a magyar országgyűlés egyhangú szavazással Zrínyi Miklós-emlékévvé nyilvánította.

Habár a pandémiás helyzet átalakította az előzetes terveket, konferenciák, kiállítások és más rendezvények maradtak el ebben a témában, mi ezúton emlékezünk meg a horvát bán, költő és hadvezér alakjáról. Legutóbb akkor foglalkoztunk a Göcseji Múzeum weboldalán Zrínyi Miklós személyével, amikor 2017-ben a horvát határ melletti Őrtilosnál, Zrínyi-Újvárnál zajló régészeti munkálatok során a feltárt kútból előkerült egy itatóvályú, amelyből Zrínyi itathatta a lovát.

De honnan tudja megállapítani egy történész évszázadok elteltével, hogy az adott tárgy kihez tartozott? Mivel ez a vár központi, bő vízű kútja volt, amihez egyetlen itatóvályú tartozott, minden bizonyossággal kijelenthető, hogy a várkapitány lova ezt használta. A favályú több olyan emlékkel együtt került elő, amik elsőként köthetők egyértelműen Zrínyi Miklóshoz.

De ne szaladjunk előre az évek láncolatán!

A hatévesen árvaságra jutott fiú neveltetéséről II. Ferdinánd király a jezsuiták segítségével gondoskodott: Grazban, Bécsben és Nagyszombaton tanult. Zrínyi hamar elhagyva az iskolapadot, hosszabb itáliai utazást tett. Még VIII. Orbán pápa is fogadta őt Rómában, s megajándékozta a 16 éves fiút saját verseskötetével.

1637 nyarán hazatért Zalába, átvette birtokait, ezzel Muraköz és az ország délnyugati határának védelme is rá hárult. A hat nyelven beszélő, s nyolc nyelven olvasó fiatalember korának legszélesebb látókörű, európai léptékben gondolkodó magyar embere volt. 

Európában a törökellenes összefogás kulcsfigurájának tekintették: a canterbury érsek egyenesen „Európa megmentőjének” nevezte.

A korabeli monarchia vezető elitjének lett tagja: eddigi ismereteink szerint ő volt az első magyar arisztokrata, az első magyar Habsburg-tábornok és titkos tanácsos, a Magyar Királyság 2. főméltósága és horvát bán. Emellett Zala és Somogy megye főispánja.

Zrínyi-Újvárt Zrínyi Miklós horvát bán, költő és hadvezér 1661-ben kezdte el építtetni a Somogy megyei Őrtilos és Belezna között a horvátországi és a déli osztrák tartományok védelmére, Kanizsa utánpótlásának veszélyeztetésére. Az erődítményt a törökök 1664. június 30-án, több héten át tartó harc árán tudták csak elfoglalni. Ezt követően a várat felrobbantották, a bent rekedt várvédőket legyilkolták, testüket pedig bedobták az udvaron lévő kútba, hogy megmérgezzék a vizet. Erről az egyik szemtanú, Esterházy Pál nádor számolt be később.

Zrínyi-Újvár történetének kutatása során éppen ezért stratégiai fontosságú volt a különleges kút feltárása. Érdekessége abban is rejlett, hogy a kút nyolcszögletű, és a felszínétől az aljáig tölgyfa pallókkal burkolták.

A 2006-ban kezdett régészeti feltárást Dr. Vándor László irányította.

Korábban sikerült megtalálni és azonosítani a földvár sarkantyú-bástyáját, valamint az őrség elhelyezését szolgáló, cserépkályhákkal fűtött, hétosztagú építményt. 2016 júliusban rövid szondázó kutatást folytattak a régészek a korábban előkerült sarkantyú-bástya maradványainak további megismerésére. Ennek során megtalálták az észak-nyugati bástyához csatlakozó szakasz cölöpsorának maradványait. A kutatás fő célja azonban a kút volt.

A régészek több mint tizennégy méter mélyre ástak, s a kútban talált leletek bizonyították az ostromról szóló egykorú leírások hitelességét:

a föld mélyén szablya, kések, ágyúgolyók és korabeli bombarepeszek kerültek elő. Ezen kívül arany fülbevalót, egy díszpáncélról letört arany díszítést, vasszögeket, zöld mázas kályhacsempéket, kályhaszemeket, bőrből készült csizmát, fejfedő maradványait, egy behorpadt sisakot, épületekből származó gerendákat és számos, a kút szerkezetéhez tartozó fából készült alkatrészt hoztak fel a felszínre.

A kút további jelentőségét az is adja, hogy ennek kupoláján helyezte el Zrínyi azt az aranyozott zászlódíszt, melyet az ún. „téli hadjárat” során Szulejmán szultán Szigetvár melletti sírkápolnájának tetejéről hozott el.

Az viszont nem nyert bizonyosságot, hogy a törökök a végvári katonák holttesteit a kút mélyére dobták, ugyanis csak néhány emberi maradványt találtak: lábszárcsontot, koponyamaradványt. Ennek egyik magyarázata mégis az lehet, hogy később, a törökök elvonulása után a Mura folyó másik felén tartózkodó várvédők visszatértek a helyszínre, társaik testét kiemelték a mélyből, hogy a végtisztességet megadva elhantolják őket. 

Zrínyi Miklós emlékét a korabeli emberek és a jelenkor is őrzi. Zala vármegye megfestette Zrínyi egész alakos portréját, amely ma Zalaegerszeg város dísztermében található. Nagykanizsán pedig már 1873-ban utcát neveztek el róla. Zrínyi szülővárosában, Csáktornyán az 1880-as években rendszeresen szerveztek megemlékezéseket. Róla nevezték el a városi kávéházat és a szállodát, s Zrínyi-kút is volt a településen.

Zrínyi Miklósra joggal lehet büszke minden magyar és horvát, sőt osztrák és közép-európai állampolgár, minden szigetvári, zágrábi vagy csáktornyai lokálpatrióta. Zrínyi ugyanis összeköt. Joggal közös hősünk tehát, őrizzük meg alakját a jövőben is ekként!

 

Zrínyi-emlékév 2020

A Zrínyi-emlékév tiszteletére a Magyar Nemzeti Múzeum „Zrínyi Miklós ravatala fölött” című rövidfilmben a vadászbalesetben elhunyt történelmi alak életének utolsó szakaszát kíséri figyelemmel. Halálát ugyanis a mai napig számos kérdés övezi, végtisztességének rítusáról pedig csak kevés forrás maradt az utókorra. A szerda este vetített film betekintést enged a 17. századi főnemesi végtisztességet övező rítusokba, viselettörténetbe, de még a gasztronómiába is. A film bemutatóját a Magyar Nemzeti Múzeum Facebook oldalán kísérhetik figyelemmel 2020. november 18-án 18.00 órakor. Tartsanak velünk a filmbemutatón!

Korábban pedig a nagykanizsai Thúry György Múzeum szervezésében „400 éve született Zrínyi Miklós” című tudományos emlékülésen számos neves előadó emlékezett meg a magyar történelem egyik legnagyobb alakjáról. A rendezvényen felvétel is készült, így most lehetőségük van a konferencia színvonalas előadásainak a meghallgatására:

 

Felhasznált irodalom:

2020.
november
17.

Címkék

Rézmetszet a törökverő Zrínyi Miklósról.
Fotó: Horváth Lilla Éva
Fotó: MTI Varga György
Fotó: MTI Varga György