Sok szeretettel köszöntjük olvasóinkat a Göcseji Múzeum digitális múzeumpedagógiai tartalmának felületén. A tavasszal elindított Múzeum-Iskola Közös szertár múzeumpedagógiai anyagain túl most a Qulto Education interaktív digitális eszköztár használatával tudunk hozzájárulni a pedagógusok oktató munkájához.
MÚZEUM-ISKOLA KÖZÖS SZERTÁR
Kedves Pedagógusok, köszöntjük Önöket tudományos szertárunkban! Számos érdekes történetet és tanulmányt olvashatnak weblapunkon azokról a témákról, amikről történelem, hon- és népismeret, művészettörténet vagy akár környezetismeret órán tanítanak a diákoknak.
Bízunk benne, hogy a digitális oktatásban rejlő sokszínűséghez mi is hozzá tudunk járulni.
Kedves Diákok, a következő írások azért születtek, hogy a tankönyvben olvasott témákat további érdekességekkel ki tudjátok egészíteni.
Reméljük, az otthoni tanulás még gördülékenyebben megy a segítségünkkel.
Jó böngészést kívánunk!
Augusztus 15-én tartja a katolikus egyház Mária mennybemenetelének napját (Assumptio Beatae Mariae Virginis), amely a legjelentősebb Mária-ünnepünk. A hagyomány szerint Máriát halála után a Megváltó feltámasztotta és felemelte magához a mennybe, holttestét nem engedte át a földi enyészetnek.
Egy esküvő és az azt követő lakodalom megszervezése, előkészítése és lebonyolítása hatalmas feladat. Ma már kevesen bajlódnak ezzel, inkább profikra bízzák, hiszen külön szolgáltatóipar épül ennek kiszolgálására.
Zalaegerszeg ipartörténetének érdekes, már könyvben is megjelent emléke ez az ábrázolás, aminek két példánya is ismert. Az illusztrációként látható papírképek érdekessége, hogy bár eredeti kópiák, mégsem teljesen egyformák. Ha a szemlélődő jól megfigyeli a fotókat, egymásnak tükörképei.
„Lakodalom, sokadalom,
nincsen akkor beteg asszony!”
Bizonyára már mindannyian jártatok esküvőn, lakodalomban, esetleg a szervezés menetébe is bepillanthattatok már. Egy ilyen esemény előkészítése, megszervezése rengeteg feladatot jelent, nagyon sok mindenre oda kell figyelni, hogy minden a helyén legyen a „nagy napon”.
A meggy (Cerasus vulgaris) a magyarság első gyümölcse, amely Kis-Ázsiában és Dél-Európában őshonos. Az ókorban nem sokra becsülték ezt a savanykás gyümölcsöt, sem gyűjtögetésével, sem termesztésével nem foglalkoztak – ma viszont annál nagyobb népszerűségnek örvend.
A mai világban az elektronikus eszközök, a GPS navigációs rendszerek segítségével már eljuthatunk bárhova, ha utazni szeretnénk. Régebben ebben a papíralapú térképek voltak segítségére az utazni vágyóknak, melyek néha pontatlan adatokat tartalmaztak, de a tájékozódást minden korban igyekeztek megkönnyíteni.
A tavaszi virágok után júniusban kezd virágozni a liliom, amely sok kert szemet gyönyörködtető és különlegesen illatos virága. A szegedi tanyák vidékén szentantalvirágnak, Bugac környékén Szent József virágának is nevezik virágzásának ideje és a névnap közelsége miatt. Népi díszítőművészetünkben és virágénekeinkben is sokszor találkozhatunk e virággal.
Májusban és júniusban érnek be az első gyümölcsök, érdemes őket frissen fogyasztani és tartósítani is. Zala megye mindig is bővelkedett a különféle gyümölcsfajtákban, hiszen nem éppen kitűnően termő talaja arra kényszerítette az itt élőket, hogy a mezőgazdasági művelésre kevésbé alkalmas vidékeken gyümölcsök termesztésével egészítsék ki táplálékukat.
Tavaly volt a 250. évfordulója annak, hogy az építtető Padányi Bíró Márton veszprémi püspök (1693-1762) halálát követően utóda, Koller Ignác (1725-1773) megrendelte a zalaegerszegi, kéttornyú Mária Magdolna plébániatemplom falképeit Johann Ignaz Cimbal (1722-1795) bécsi festőnél. A sziléziai születésű Cimbal a bécsi akadémián Paul Trogernek, a 18.
A gyöngyvirágot (Convallaria majalis) a magyarság szépségéért és a szobát betöltő kellemes illata miatt már a középkor óta kedveli. A kolostorok kertjeinek hatására a parasztkertekbe is beültették a liliom, a rozmaring és a zsálya mellé. A tölgyeseinkben őshonos virág a kert nyirkos, árnyékos részén érzi igazán jól magát.
A 19. században és az I. világháború idején a takácsok voltak a legszegényebb iparosok. Nagy volt a konkurencia, kicsi a vevőkör, és kívülről is sokan kontárkodtak bele a mesterségbe. A fejlettebb technika, a nyüstös- és damasztszövőgépek elterjedése maga után vonta a mezővárosi paraszti, polgári és kisnemesi igények változását. A len-, majd a színes pamutdamaszt mint stafírung a 19.
A főzelékek, vagyis a friss zöldségből készített, rántással vagy habarással sűrített önálló ételek a magyar konyha jellegzetes ételei. Ezek egyik tipikus példája, a kapros tökfőzelék is a városi, polgári konyha hatására vált népszerűvé a parasztság körében a 20. század első felében. Alapanyaga, a tök azonban nem volt ismeretlen a falvak lakói előtt, hiszen sok fajtáját ismerték (pl.
A vászon öltözet előállítása kizárólag a nőkre háruló, egész éven át tartó nehéz munka volt. A lennek és a kendernek csak a legfinomabb szálait lehetett testi ruhához felhasználni, a durvábból különböző lakástextilek készültek. Az elkészült vászon azonban még így is nagyon kemény volt, sokat kellett lúgozni, mángorolni, és végső soron hordani, míg „betört” és már elég puha volt.
A késői középkor és az újkor folyamán az egyes társadalmi rétegek öltözködését rendeletekkel próbálták befolyásolni és állandósítani, hogy a ruha már messziről tudassa viselője jogállását. A 18-19.
Az 1970-es években a néprajzkutatók még gyűjtöttek olyan archaikus népi imádságnak nevezett szövegeket, amelyek az egész magyar nyelvterületen, kizárólag a szájhagyományban maradtak fent. Ezeket a védekező, bajelhárító imákat rontás, a gonosz, az ördög ellen, vagy a bűnbocsánat elnyerése érdekében végezték kis közösségben, családban vagy egyedül, de templomban sosem.
A múlt évszázadban egyetlen, fehérre meszelt parasztház ablakából sem hiányozhatott az agyaggcserépbe vagy kilyukadt zománcos edénybe ültetett, pirosló muskátli. Nagymamáink, dédmamáink virágai közül meglepő módon a muskátli került legkésőbb a falusi porták kedvelt cserepes virágai közé.
Aki járt már közületek falun, az jól tudja, vannak olyan tevékenységek, amikhez a parasztember nem kér fel mesterembert, hanem saját két kezével végzi el. Ma már nem olyan mértékben, mint a 18-19. században. Abban az időben „a szegénység nagyúr” volt, csak kevés dologra adtak ki pénzt.
A káposzta (Brassica) a magyarok és a környező népek fontos zöldségnövénye, amelyet már az újkőkortól kezdve termesztésbe vett az ember. A Kárpát-medencében már a 9. században elterjedt volt legismertebb változata, a fejeskáposzta (Brassica oleracea var. capitata), az Árpád-korban pedig a Nyugat-Európából érkező szerzetesek újabb fajokat hoztak magukkal.
Az 1960-as évek elején Nyugat-Európában beköszöntő beat korszak megváltoztatta a fiatal generációk zenei ízlését, gondolkodásmódját, hajviseletét és öltözködési stílusát is. A lázadó ifjúság egyik ikonikus ruhadarabja a miniszoknya lett, amelyet 1964-ben dobott piacra Mary Quant angol divattervező. Az új divat – minden tiltás ellenére – viharos gyorsasággal hódította meg a világot.
A fiatal tanítónő 11 tanítványa között ül. A felvétel szabadban készült, a háttér egy házfal, alattuk a sáros talaj. Készítője Antal József zalaegerszegi fényképész, aki utazó fényképészként volt ismert Zalaegerszeg környékén. A lenagyított pozitív képet a kor szokása szerint díszes nyomású kartonra ragasztották.
A Göcseji Múzeum régészeti raktárában sok érdekes, különböző régészeti és történelmi korokból származó leletet találhatunk. Láthatunk többek között neolitikumi és rézkori idolokat, ókori edényeket, középkori fegyvereket, használati tárgyakat.
A sok lelet között azonban van egy, ami mellett muszáj elidőzni egy kicsit. Ez az Oltárci bronzkincs.
A köles (Panicum miliaceum) Kelet- és Dél-Ázsiából származó kenyérértékű kásanövény, amelyet már az újkőkortól Európában is széles körben ismertek. Rövid tenyészideje, változatos hasznosíthatósága és különleges ápolást nem igénylő termesztése miatt a nomád népek, így a honfoglaló magyaroknak is kedvelt gabonafajtája volt.
Bár a 18-19. század céhes mesterségek legnagyobb részét faluhelyen űzték, mégsem nevezhetjük őket mindenféle megkülönböztetés nélkül falusi mesterségeknek. A céhes ipar ugyanis megkövetelte művelőitől a megfelelő képzést, a szakmában való jártasság bizonyítását, bizonyos anyagi jómódot, ha valaki önállóan akarta gyakorolni a mesterségét.
A magyarság a középkorban számos kapásnövényt, veteményt és zöldségfélét ismert, táplálkozásukban nagy szerepet töltöttek be a hüvelyesek is: a borsó és a lencse mellett a bab is. (A hüvelyesekből a földesurak dézsmát is szedtek; ezt az ún. lencsepénzzel meg lehetett váltani.)
A Göcseji Falumúzeum utcáit járva szinte a középkor hangulatát élhetjük át. A kémény nélküli, szalmatetős házak azt sugallják, hogy megállt az idő. Pedig az idő és vele a fejlődés sohasem áll, legfeljebb lassú, hiszen a friss információk, az új technika is csak gyalogszerrel jutott régen egyik helyről a másikra. Legföljebb szekéren.
A 19. századi falusi háztartások kevés szerszámot igényeltek, általában olyanokat, amelyek többféle célra is használhatók voltak. Ezeket aztán nagyon megbecsülték, sokáig őrizték. A jó gazda mindig tisztán tette el és jó karban tartotta az eszközeit. Ilyen mindenütt szükséges és használatos eszközök voltak a kések, borotvák, ollók.
A göcseji dombvidék legmagasabb pontja a ma Csonkahegyháthoz tartozó Kandikó, ahonnan csodás kilátás nyílik a környező tájra. A tengerszínt felett 302 méter magasan áll. Nevét a honfoglalás korában élt rablóvezérről, Kandikóról kapta, aki szemet vetett egy magyar vitéz, Csatár feleségére. A férjet tőrbe csalta, katonáival lelökte a hegy tetejéről.
Zalaegerszeg kedvelt kirándulóhelye az Alsóerdő, amely a múlt század közepéig még mintegy három és fél kilométerre volt a város beépített területétől. Pesthy Pál újságíró így írt róla 1931-ben: „Vadregényes, romantikus részletei, emelkedéseinek és völgyeinek festői változatai, tágas tisztásai, virágos pázsitjai valósággal csábítják a természetbarátokat.
Tudtad?
Tudtad?
Az év negyedik hónapjának az idők során többféle neve is volt, s mind igen találó.
A zalaegerszegi barokk nagytemplom homlokzatát a templom tituláris szentjének, Mária Magdolnának és a feltámadt Jézusnak szobra díszíti. Az összetartozó szoborpár tulajdonképpen a keresztény hit alapjául szolgáló jelenet két szereplője: a már nem evilági alakjában megjelenő Megváltó és az első ember – egy nő – akinek ebben az alakban megjelenik.
A göcseji falvakban kisebb-nagyobb házhelyeken álltak a portai építmények. Volt, hogy egymás mellett, volt, hogy egymástól távolabb sorakoztak, volt, hogy keresztben álltak az udvaron, lezárva a telek határát.
A 19. században a hírességek arcképe iránt kialakuló tömegigényt részben a robbanásszerűen terjedő nyomtatott sajtó, részben az újabb sokszorosító grafikai eljárások, közülük elsősorban a litográfia segítségével elégítették ki. A korszak „celebjei” az uralkodók, politikusok, hadvezérek és a társasági élet központi alakjai mellett a tudósok és művészek voltak.
Az 1956-os forradalom egyik tanulságaként az új hatalom kissé hátrébb vonult a magánéletből, így a divat is felszabadult a kommunista ideológia elvárásai alól. Az öltözködés színesebbé, egyénibbé vált, a konfekcióruhák is jobb minőségű alapanyagokból készültek.
Az elmaradt március 15-i ünnepségekre és a nemsokára elkövetkező Trianon-évfordulóra gondolva állítottam össze egy kisebb sorozatot a néprajzi gyűjtemény olyan tárgyaiból, amelyeket valamely nemzeti jelképpel díszítettek. Ezek általában a magyarság körében a legnagyobb reprezentációs és esztétikai értékkel rendelkező darabok, népművészetünk legszebbjei közé tartoznak.
A formájukról mozsárnak nevezett rövid csövű lövegek eredetileg kis hatótávolságra nagy rombolóerővel készültek.
Bár a szövést a közvélemény tipikus női munkának tartja, és a múzeumba kerülő díszes, „hímes” szőttesekről rendre azt hiszik a mai tulajdonosok, hogy azok falusi elődjeik munkái, a valóságban a parasztasszonyok legtöbbször csak sima vásznat, vagy csak egyszerű csíkos anyagot szőttek.
A polgári portré műfajának kialakulása a 19.
A paraszti kultúrában az abrosz használata igen késői. Vidékünkön a 19. században jelent meg, eleinte csak a karácsonyi asztalra tették fel, idővel a lakodalmi, búcsúi, ünnepi vagy vendégváró asztalon is megjelent.
Ha erre a légifotóra néztek, látjátok Zalaegerszeg belvárosának egyik fontos részét, a Piac teret a Vásárcsarnokkal, a Deák Ferenc teret a könyvtárral, a Várkör utcát a bírósággal, a Mindszenty teret a Mária Magdolna Plébániatemplommal, a Batthyány utca egy részletét a Göcseji Múzeummal és még sorolhatnám. Egy valamit azonban nem láttok, és az Egerszeg vára, pedig ott van, csak láthatatlan.
Május 1.
A fordulat éve után berendezkedő kommunista diktatúra az élet minden területére kiterjesztette befolyását, még a divat világára is. Már nem a csinos, divatos, hanem a dolgozó nő vált a követendő példává, akinek öltözködését az egyszerűség és a praktikusság határozta meg.
Ma már nagyon nehéz elképzelnünk, hogy a göcseji emberek hogyan tudták a 18-19. században egy olyan helyiségben tölteni napjaikat, mint a füstöskonyha. A levegőt, az embereket, a főzéshez és evéshez használt eszközöket, konyhai ruhákat, kémény híján a kemence nyílásából vagy a tüzelőpadkáról kiáramló füst és korom lepte el.
A trianoni békeszerződés megtiltotta Magyarország számára a hadsereg fejlesztését. A kormányok azonban igyekeztek kijátszani ezt a szigorú rendelkezést. A korabeli hadseregekben elit alakulatnak számító légierő fejlesztése létfontosságú volt, ezt azonban csak az ifjúsági egyesületek, mint a cserkészet, vagy a sportegyesületek keretében tudták megvalósítani.
A göcseji nép önfenntartó életmódjához a gazdálkodás és az állattartás egyaránt hozzátartozott. A táji adottságok nagyban meghatározták, hogy mire volt lehetőség, milyen növények termesztésére, milyen állatok tartására. A rossz minőségű, agyagos, kisparcellás földterületek miatt a gazdálkodást az állattartás felé billentette.
A 19. században a polgárosodás felgyorsulásának egyik jellegzetessége a jeles személyiségek arcmásai iránti igény kiszélesedése. A szobrászat terén a reprezentatív portrék egyik oldalról – főleg mellszoborként – igazgatási szervek, hivatalok, közintézmények fogadótereiben, másrészt a század utolsó harmadától a városok forgalmas terein, egészalakos köztéri szoborként terjedtek el.
Az ókorban a gazdagok és a hírességek osztályrészét képező portréművészet a középkorban majd ezer éven keresztül alig játszott szerepet, és csak a reneszánsz művészet műfaji differenciálódása során vált ismét hangsúlyossá. Igazi virágkora kétségkívül a 19.
Itt az alkalom, hogy rendezgessük kedves gyűjteményeinket: szalvétát, cukorpapírt, gyufásdobozt, természetesen bélyeget. Kinek-kinek mihez van kedve, és lehetősége. Vajon meddig lehet örömünk abban, hogy e miniatűr papírszépségeket megszerezzük, megőrizzük, rendszerezzük. Vajon kinek a gyűjteménye kerül múzeumba?
Egyházi ünnep a római és a keleti egyházban, latinul Annuntiatio Beatae Mariae Virginis, ill. a 7. század végétől Annuntiatio Domini. A Lukács-evangéliumban leírt angyali üdvözlet, azaz Jézus fogantatásának ünnepe.
A tojás nagyra nőtt petesejt, amelyből – megtermékenyítés és kiköltés után – az adott faj genetikai kódja szerinti új egyed kel életre. Nem véletlenül lett tehát az életnek, az újjászületésnek szimbóluma, s nem véletlenül használta az ember egész történelme folyamán mágikus célokra. Néhány korai régészeti lelet bizonyítja, hogy a tojások héját már igen régóta festették, díszítették is.
A népi táplálkozás egyik alapvető élelmiszere a „mindennapi kenyér” az emberek életében olyan fontos szerepet játszott, hogy a katolikusok még imájukba is belefoglalták. Gabonafélék lisztjéből sült, erjesztett tészta, melyet a 20. századig mindenki maga készített. Búzából, rozsból, árpából, kukoricából, vagy ezek keverékéből is készülhetett.
Évszázadokon keresztül a hazai közigazgatás nyelve a latin volt. 1785-ben II. József császár a német nyelvet tette hivatalossá a vármegyei ügyintézésben, ami óriási ellenállást váltott ki a magyar nemesség körében, így ezt a rendeletét is visszavonta halálakor. A 18.
A népművészetben különleges helyet foglalnak el azok a reprezentatív tárgyak, amelyek a nép vallásos hitét mutatják be. Nem mentes persze ez a hit az Istent befolyásolni akaró „fehér” mágiától sem. Hiszen ezek az ábrázolások gyakran a védelem, a szerencsehozó erő, a megfelelő párt és fiúgyermek születését kívánják elősegíteni.
Tudtad?
Göcsejben is mint mindenhol, a helyben megtalálható, építésre alkalmas anyagokat használták építményeikhez. Ilyenek: a fa, az agyag, a zsúp. Göcsejben hatalmas kiterjedésű erdők voltak, főleg bükkösök és tölgyesek (megtalálható volt még a nyár-, a gyertyán-, a cserfa is). Adott volt tehát, hogy az épületek fő építési anyaga a fa legyen.
A falvédők még mai is népszerű elemei a lakáskultúrának és a női kézimunkának is. A 19. század végén a millennium kora, majd az I. világháború és azt követő trianoni békediktátummal megcsonkított haza ezt az érzelmeket tükröző műfajt sem hagyta érintetlenül.
A néprajzi gyűjtemény több olyan példányt is őriz, amely ennek a szellemnek a megnyilvánulása.
Az 1920-as évek második felétől – felismerve az idegenforgalomban rejlő gazdasági lehetőségeket – Magyarországon is megkezdődött a turizmus tudatos fejlesztése. A trianoni béke nyomán a határon kívülre kerültek a Monarchia kedvelt üdülőhelyei: a magas hegyek, a népszerű fürdők.
A huszadik század közepéig a mosás nem volt kényelmes háztartási munka. A lenből vagy kenderből készült házivásznat időről-időre – no persze nem egyetlen hordás után, mint manapság – ki kellett lúgozni, hogy tiszta és puha legyen.
Országszerte általánosan ismert volt az elrejtett kincs és megszerzésének hiedelme: a kincset háborús időkben rejtették el domb alá, hegyszakadékba vagy barlangba. A kincset állatok, kísértetek vagy törpeszerű lények őrizték és megszerzése nem volt veszélytelen kihívás.
A göcseji nép önfenntartó életmódjához a textilneműk előállításához szükséges kender és len termelése, feldolgozása is hozzátartozott. Minden gazdaasszonynak egész évben tartó feladatot jelentett az alapanyag termesztése, feldolgozása, majd az abból készült ruhaneműk varrása, hímzése. A lányokat már egészen kiskoruktól befogták ezekbe a munkákba, hiszen így tudták megtanulni a fortélyokat.
A második világháború idején a közellátás romlásával párhuzamosan növekedett a cserekereskedelem jelentősége. A zalai olajmezőkön a MAORT könnyűszerrel cserélte élelmiszerre az üzemeiben termelt kőolajat, földgázt és petróleumot, sok esetben a pénz teljes kiiktatásával.
A türelemüveg – más néven bányászpalack, türelempalack vagy türelemmunka – szűknyakú üvegben elhelyezett faragott ábrázolást jelent. Az első darabokat a 16. században Nyugat-Európában készítették, ahonnan kedvelt kandalló- és sublótdíszként terjedt tovább a kontinensen. Magyarországon a 18. századból datálhatjuk az első ismert, vadaskertet ábrázoló türelemüveget.
Százharminc éve, Zalaegerszegen született a magyar kubista festészet jeles alkotója, Szobotka Imre (1890-1961). Iskolai tanulmányait már Zomborban végezte – állami hivatalnok apját Zalából ide helyezték át –, majd 1905-1920 között Budapesten az Iparművészeti Iskola növendéke volt, Újváry Ignác tanítványaként.
Morandini Tamás (1869-1921) építész hagyatéka unokájának, dr. Schlemmer Tamás röntgenorvosnak köszönhetően került a Göcseji Múzeumba. Különösen értékesek a 20. század elején üveglemezre készített felvételei, melyek megörökítették a család ünnepeit és hétköznapjait.
Bonyhádi sváb asszony volt a nagyanyám, parasztcsaládból származott, férjhez menve pedig egy jómódú molnárcsaládba került.
A képet Zala megye felkérésére – amint 1793. május 8-án kelt, Mlinarics Lajos helyettes alispánnak címzett leveléből kiderül – Szily János szombathelyi püspök rendelte meg a Sopronban lakó festőtől, s a későbbiekben hosszú időn át az alispán irodáját díszítette (előbb a régi Vármegyeházán, vagyis a mai törvényszéki épületben, később pedig a kvártélyházban).
Tudtad, hogy majd nyolc évtizeden át több politikai vicclap is volt Magyarországon, sőt egyikük szerkesztője Jókai Mór volt?
Tudtad, hogy ezt a bőséget csak a kommunista diktatúra tudta megszüntetni?
Tudtad, hogy a szocializmus korának Ludas Matyi vicclapja végig a kommunista hatalmat szolgálta ki?
Az 1956-os forradalom budapesti eseményeiről számtalan fotográfia készült, amelyek szinte azonnal bejárták a világot, mindenütt nagy tiszteletet és szimpátiát váltottak ki a magyarok iránt. Készítőik többnyire külföldi hírügynökségek profi fotósai voltak, akik a fővárosi eseményeket fényképezték.
A hagyományos parasztszobákban található kegytárgyak – szobrok, olvasók, olajnyomatok, imakönyvek stb. – a ház lakóinak legalapvetőbb szakrális igényeit elégítették ki. Ezek a második világháború előtti időszakot reprezentáló tárgyak tömegesen előállított kegytárgyak voltak, amelyek közül kulcsszerepet játszottak a kegyképmásolatok. Ezeknek egy különleges típusai voltak az üvegképek.
Az alattvalóiról gondoskodó, „jó” uralkodó imázsának kialakítása minden korban fontos propagandaeszköze volt a hatalmat birtoklóknak.
Az egykori piacok, búcsúk keresett standja volt a mézeskalácsosoké: sokféle kedvelt csemegét és ajándékot, búcsúfiát lehetett itt kapni. A színes, gazdagon díszített mézeskalácsok mellett mézespuszedlit, sőt frissítő italokat: méhsert és márcot is kínáltak a vásárok forgatagában.
A nagyböjtöt Jézus 40 napi böjtölésének és kínszenvedésének emlékére tartják, amely egyben a keresztény egyházban a húsvéti előkészület ideje, böjtöléssel, egyházi és népi ájtatosságok végzésével. Hamvazószerdától húsvét vasárnapig tartó időszak, utolsó előtti hete a virághét, virágvasárnappal zárul, ezt követi a húsvétvasárnapig tartó nagyhét.
Gróf Széchenyi Istvánnak a magyar polgárosodást elősegítő kezdeményezései közé tartozott a hazai lóversenyzés meghonosítása. Ezzel egyrészt a hazai lóállomány javításához járult hozzá, másrészt fellendítette a Pest-budai társaséletet is; a Bécshez szokott magyar arisztokráciát haza csalogatta.
- Tudtad, hogy a telefonodon, laptopodon lévő billentyűzet (betűkiosztás) már több mint 150 éves?
- Tudtad, hogy az első írógépek 37 dekagramm aranyba kerültek?
- Tudtad, hogy úgy 40 évvel ezelőtt még komoly zajártalommal járt egy irodában dolgozni? Az írógépek okozták!
A koronáját Máriának felajánló Szent István király 17. század végére kikristályosodó képtípusa az 1700-as években – de még később is – rendkívüli népszerűséget élvezett. Annak köszönhette ezt, hogy tartalmi rétegei minden más ábrázolásnál szélesebb körűen felölelték a korabeli hazai politikai-egyházi elit eszmerendszerének súlyponti elemeit. Ezek a következők voltak:
A paraszti lakástextíliák között kiemelkedő szerepe van az úgynevezett hosszútörölközőnek. Törölközésre sohasem használták, általában a tálasfogason erre a célra kialakított keskeny tartórúdon lógott. Az első világháború előtti Zala vármegyében azonban több más szerepet is kapott.
A Húsvét előtti vasárnap – virágvasárnap – Jézus Jeruzsálembe való bevonulásának ünnepe, amelynek emlékére hagyományosan pálmaágat, Magyarországon a fűzfa barkáját szentelték meg. Ezt Göcsejben macóka, cicabarka, cicamaca vagy cicemaca néven is ismerték.
A reformkori festészetünk fontos törekvései közé tartozott a hazai táj szépségének, gazdagságának kihangsúlyozása, lakói – köztük az itt élő nemzetiségek – életének bemutatása. Az idei esztendő jeles évfordulói között tartjuk számon az e törekvést zászlajára tűző magyar nemzeti festészet megteremtője, Barabás Miklós (1810–1898) születésének 210. évfordulóját.
„ Víg úrfiak, lenge lányok,
olcsó árukat kínálok!
Van tükrös szív, cifra kanál,
Gyömbér-kalács halomban áll!”„Ide nézz, törökméz! Fele cukor, fele méz!”
(vásári kikiáltó vers)
Ajándékozni sokféle módon lehet, és az ajándék is ezerféle formát ölthet. Ajándékot adni és kapni szívből jövő érzés, csak így érdemes.
Zala megye nevezetes tájegysége Göcsej, amely a Zala folyó, a Kerka és a Válicka patakok között elterülő dimbes-dombos vidék. Neve is a táj jellegéből fakad.
A térképrészleten jól látható a terület. (Kerka, Zala, Alsó-Válicka és Felső-Válicka által határolt)
A terra sigillata (magyarul: pecsételt föld/agyag) fényes, vöröses felületű, keményre égetett római edényfajta gyűjtőneve, amelyet általában dombordíszes pecsételéssel díszítettek. A kidomborodó minták növényi díszek, állat- és emberalakos jelenetek (gyakran vadászjelentek) voltak.
Felhasználható: a trianoni béke és a revízió oktatásához
A zalaegerszegi országzászló makettje:
A jáki bencés apátsági templomhoz hasonló korú és jelentőségű türjei premontrei kolostort 1234 előtt alapították. Az építtetőt, Türje nembeli Dénest név szerint is ismerjük. Ő a tatárjárás idején a Zárába menekülő IV. Béla király kíséretéhez tartozott. Az uralkodó Dénes hűségének elismeréseképp a szlavón báni méltóságot adományozta neki. Az alapító nemzetség a 16.
Tudtad-e, hogy elődeink kézzel-lábbal tiltakoztak a térképezők munkája ellen?
Tudtad, hogy az első térképeket még öl – láb – hüvelyk – vonás léptékben készítették?
Vajon miért pont ilyenek ezek a mértékegységek?
Az őskori kultúrák különleges alkotásai azok az agyagból készített kis szobrocskák, idolok, melyek legtöbbször emberi alakokat mintáznak meg. A ritkaságnak számító, gyakran művészi kivitelezésű tárgyak az évezredekkel ezelőtt élt emberek szellemiségét idézik meg.
Kisfaludi Strobl Zsigmond: Észak szobra kismintája, 1920. Bronz, 26 cm, ltsz. K.1976.3.152.