MÚZEUM-ISKOLA KÖZÖS SZERTÁR | Göcseji Múzeum

MÚZEUM-ISKOLA KÖZÖS SZERTÁR

Kedves Pedagógusok, köszöntjük Önöket tudományos szertárunkban! Számos érdekes történetet és tanulmányt olvashatnak weblapunkon azokról a témákról, amikről történelem, hon- és népismeret, művészettörténet vagy akár környezetismeret órán tanítanak a diákoknak.
Bízunk benne, hogy a digitális oktatásban rejlő sokszínűséghez mi is hozzá tudunk járulni.

Kedves Diákok, a következő írások azért születtek, hogy a tankönyvben olvasott témákat további érdekességekkel ki tudjátok egészíteni.
Reméljük, az otthoni tanulás még gördülékenyebben megy a segítségünkkel.

Jó böngészést kívánunk!

Tantárgy:
Történelem, Hon – és népismeret, Fizika
Korosztály:
Alsós, Felsős, Középiskolás
Szerző:
Kissné Kovács Ágnes

Sok szeretettel köszöntjük olvasóinkat a Göcseji Múzeum digitális múzeumpedagógiai tartalmának felületén. A tavasszal elindított Múzeum-Iskola Közös szertár múzeumpedagógiai anyagain túl most a Qulto Education interaktív digitális eszköztár használatával tudunk hozzájárulni a pedagógusok oktató munkájához.

Tovább »

Tantárgy:
Hon – és népismeret
Korosztály:
Felsős
Szerző:
Kiss Nóra

Augusztus 15-én tartja a katolikus egyház Mária mennybemenetelének napját (Assumptio Beatae Mariae Virginis), amely a legjelentősebb Mária-ünnepünk. A hagyomány szerint Máriát halála után a Megváltó feltámasztotta és felemelte magához a mennybe, holttestét nem engedte át a földi enyészetnek.

Tovább »

Cukorperec – Thúry György Múzeum, Nagykanizsa
Tantárgy:
Hon – és népismeret
Korosztály:
Felsős
Szerző:
Szabó Tímea

Egy esküvő és az azt követő lakodalom megszervezése, előkészítése és lebonyolítása hatalmas feladat. Ma már kevesen bajlódnak ezzel, inkább profikra bízzák, hiszen külön szolgáltatóipar épül ennek kiszolgálására.

Tovább »

Ifj. Juhász József pózol vágógépe mellett, könyvkötő műhelyében 1930 körül
Tantárgy:
Történelem
Korosztály:
Felsős
Szerző:
Kapillerné Megyeri Anna

Zalaegerszeg ipartörténetének érdekes, már könyvben is megjelent emléke ez az ábrázolás, aminek két példánya is ismert. Az illusztrációként látható papírképek érdekessége, hogy bár eredeti kópiák, mégsem teljesen egyformák. Ha a szemlélődő jól megfigyeli a fotókat, egymásnak tükörképei.

Tovább »

TGYM - Nagykanizsa
Tantárgy:
Hon – és népismeret
Korosztály:
Felsős
Szerző:
Szabó Tímea

„Lakodalom, sokadalom,
nincsen akkor beteg asszony!”

Bizonyára már mindannyian jártatok esküvőn, lakodalomban, esetleg a szervezés menetébe is bepillanthattatok már. Egy ilyen esemény előkészítése, megszervezése rengeteg feladatot jelent, nagyon sok mindenre oda kell figyelni, hogy minden a helyén legyen a „nagy napon”.

Tovább »

hideg meggyleves
Tantárgy:
Hon – és népismeret
Korosztály:
Felsős, Középiskolás
Szerző:
Kiss Nóra

A meggy (Cerasus vulgaris) a magyarság első gyümölcse, amely Kis-Ázsiában és Dél-Európában őshonos. Az ókorban nem sokra becsülték ezt a savanykás gyümölcsöt, sem gyűjtögetésével, sem termesztésével nem foglalkoztak – ma viszont annál nagyobb népszerűségnek örvend.

Tovább »

Villa Publica; fotó: Eke István
Tantárgy:
Történelem
Korosztály:
Középiskolás
Szerző:
Kissné Kovács Ágnes, Simmer Lívia

A mai világban az elektronikus eszközök, a GPS navigációs rendszerek segítségével már eljuthatunk bárhova, ha utazni szeretnénk. Régebben ebben a papíralapú térképek voltak segítségére az utazni vágyóknak, melyek néha pontatlan adatokat tartalmaztak, de a tájékozódást minden korban igyekeztek megkönnyíteni.

Tovább »

Tűzliliom
Tantárgy:
Hon – és népismeret
Korosztály:
Felsős
Szerző:
Kiss Nóra

A tavaszi virágok után júniusban kezd virágozni a liliom, amely sok kert szemet gyönyörködtető és különlegesen illatos virága. A szegedi tanyák vidékén szentantalvirágnak, Bugac környékén Szent József virágának is nevezik virágzásának ideje és a névnap közelsége miatt. Népi díszítőművészetünkben és virágénekeinkben is sokszor találkozhatunk e virággal.

Tovább »

bodzaszörp
Tantárgy:
Hon – és népismeret
Korosztály:
Felsős
Szerző:
Kiss Nóra

Májusban és júniusban érnek be az első gyümölcsök, érdemes őket frissen fogyasztani és tartósítani is. Zala megye mindig is bővelkedett a különféle gyümölcsfajtákban, hiszen nem éppen kitűnően termő talaja arra kényszerítette az itt élőket, hogy a mezőgazdasági művelésre kevésbé alkalmas vidékeken gyümölcsök termesztésével egészítsék ki táplálékukat.

Tovább »

Mária Magdolna templom, 1747-1769
Tantárgy:
Művészettörténet
Korosztály:
Felsős, Középiskolás
Szerző:
Dr. Kostyál László

Tavaly volt a 250. évfordulója annak, hogy az építtető Padányi Bíró Márton veszprémi püspök (1693-1762) halálát követően utóda, Koller Ignác (1725-1773) megrendelte a zalaegerszegi, kéttornyú Mária Magdolna plébániatemplom falképeit Johann Ignaz Cimbal (1722-1795) bécsi festőnél. A sziléziai születésű Cimbal a bécsi akadémián Paul Trogernek, a 18.

Tovább »

Gyöngyvirág
Tantárgy:
Hon – és népismeret
Korosztály:
Felsős
Szerző:
Kiss Nóra

A gyöngyvirágot (Convallaria majalis) a magyarság szépségéért és a szobát betöltő kellemes illata miatt már a középkor óta kedveli. A kolostorok kertjeinek hatására a parasztkertekbe is beültették a liliom, a rozmaring és a zsálya mellé. A tölgyeseinkben őshonos virág a kert nyirkos, árnyékos részén érzi igazán jól magát.

Tovább »

Tantárgy:
Hon – és népismeret
Korosztály:
Felsős, Középiskolás
Szerző:
Marx Mária

A 19. században és az I. világháború idején a takácsok voltak a legszegényebb iparosok. Nagy volt a konkurencia, kicsi a vevőkör, és kívülről is sokan kontárkodtak bele a mesterségbe. A fejlettebb technika, a nyüstös- és damasztszövőgépek elterjedése maga után vonta a mezővárosi paraszti, polgári és kisnemesi igények változását. A len-, majd a színes pamutdamaszt mint stafírung a 19.

Tovább »

kobaktök bortartó
Tantárgy:
Hon – és népismeret
Korosztály:
Felsős
Szerző:
Kiss Nóra

A főzelékek, vagyis a friss zöldségből készített, rántással vagy habarással sűrített önálló ételek a magyar konyha jellegzetes ételei. Ezek egyik tipikus példája, a kapros tökfőzelék is a városi, polgári konyha hatására vált népszerűvé a parasztság körében a 20. század első felében. Alapanyaga, a tök azonban nem volt ismeretlen a falvak lakói előtt, hiszen sok fajtáját ismerték (pl.

Tovább »

Göcseji Múzeum TOD_1994.17.17. hetési asszony kisfiaival
Tantárgy:
Hon – és népismeret
Korosztály:
Felsős
Szerző:
Marx Mária

A vászon öltözet előállítása kizárólag a nőkre háruló, egész éven át tartó nehéz munka volt. A lennek és a kendernek csak a legfinomabb szálait lehetett testi ruhához felhasználni, a durvábból különböző lakástextilek készültek. Az elkészült vászon azonban még így is nagyon kemény volt, sokat kellett lúgozni, mángorolni, és végső soron hordani, míg „betört” és már elég puha volt.

Tovább »

zalai parasztviseletek 1790 körül
Tantárgy:
Hon – és népismeret
Korosztály:
Felsős
Szerző:
Marx Mária

A késői középkor és az újkor folyamán az egyes társadalmi rétegek öltözködését rendeletekkel próbálták befolyásolni és állandósítani, hogy a ruha már messziről tudassa viselője jogállását. A 18-19.

Tovább »

Tantárgy:
Magyar irodalom
Korosztály:
Felsős, Középiskolás
Szerző:
Kiss Nóra

Az 1970-es években a néprajzkutatók még gyűjtöttek olyan archaikus népi imádságnak nevezett szövegeket, amelyek az egész magyar nyelvterületen, kizárólag a szájhagyományban maradtak fent. Ezeket a védekező, bajelhárító imákat rontás, a gonosz, az ördög ellen, vagy a bűnbocsánat elnyerése érdekében végezték kis közösségben, családban vagy egyedül, de templomban sosem.

Tovább »

Az első Európába hozott muskátlifaj (Pelargonium cucullatum)
Tantárgy:
Hon – és népismeret
Korosztály:
Felsős
Szerző:
Kiss Nóra

A múlt évszázadban egyetlen, fehérre meszelt parasztház ablakából sem hiányozhatott az agyaggcserépbe vagy kilyukadt zománcos edénybe ültetett, pirosló muskátli. Nagymamáink, dédmamáink virágai közül meglepő módon a muskátli került legkésőbb a falusi porták kedvelt cserepes virágai közé.

Tovább »

Fonás rokkával – (GM fotó)
Tantárgy:
Hon – és népismeret
Korosztály:
Felsős
Szerző:
Kissné Kovács Ágnes, Szabó Tímea

Aki járt már közületek falun, az jól tudja, vannak olyan tevékenységek, amikhez a parasztember nem kér fel mesterembert, hanem saját két kezével végzi el. Ma már nem olyan mértékben, mint a 18-19. században. Abban az időben „a szegénység nagyúr” volt, csak kevés dologra adtak ki pénzt.

Tovább »

Káposztagyalulás (Thúry György Múzeum felvétele)
Tantárgy:
Hon – és népismeret
Korosztály:
Felsős
Szerző:
Kiss Nóra

A káposzta (Brassica) a magyarok és a környező népek fontos zöldségnövénye, amelyet már az újkőkortól kezdve termesztésbe vett az ember. A Kárpát-medencében már a 9. században elterjedt volt legismertebb változata, a fejeskáposzta (Brassica oleracea var. capitata), az Árpád-korban pedig a Nyugat-Európából érkező szerzetesek újabb fajokat hoztak magukkal.

Tovább »

Tantárgy:
Történelem
Korosztály:
Felsős, Középiskolás
Szerző:
Béres Katalin

Az 1960-as évek elején Nyugat-Európában beköszöntő beat korszak megváltoztatta a fiatal generációk zenei ízlését, gondolkodásmódját, hajviseletét és öltözködési stílusát is. A lázadó ifjúság egyik ikonikus ruhadarabja a miniszoknya lett, amelyet 1964-ben dobott piacra Mary Quant angol divattervező. Az új divat – minden tiltás ellenére – viharos gyorsasággal hódította meg a világot.

Tovább »

Tantárgy:
Történelem
Korosztály:
Felsős, Középiskolás
Szerző:
Kapillerné Megyeri Anna

A fiatal tanítónő 11 tanítványa között ül. A felvétel szabadban készült, a háttér egy házfal, alattuk a sáros talaj. Készítője Antal József zalaegerszegi fényképész, aki utazó fényképészként volt ismert Zalaegerszeg környékén. A lenagyított pozitív képet a kor szokása szerint díszes nyomású kartonra ragasztották.

Tovább »

Oltárci bronzkincs
Tantárgy:
Történelem
Korosztály:
Felsős, Középiskolás
Szerző:
Kissné Kovács Ágnes, Simmer Lívia

A Göcseji Múzeum régészeti raktárában sok érdekes, különböző régészeti és történelmi korokból származó leletet találhatunk. Láthatunk többek között neolitikumi és rézkori idolokat, ókori edényeket, középkori fegyvereket, használati tárgyakat.

A sok lelet között azonban van egy, ami mellett muszáj elidőzni egy kicsit. Ez az Oltárci bronzkincs.

Tovább »

Kópic
Tantárgy:
Hon – és népismeret
Korosztály:
Felsős
Szerző:
Kiss Nóra

A köles (Panicum miliaceum) Kelet- és Dél-Ázsiából származó kenyérértékű kásanövény, amelyet már az újkőkortól Európában is széles körben ismertek. Rövid tenyészideje, változatos hasznosíthatósága és különleges ápolást nem igénylő termesztése miatt a nomád népek, így a honfoglaló magyaroknak is kedvelt gabonafajtája volt.

Tovább »

Tantárgy:
Hon – és népismeret
Korosztály:
Felsős
Szerző:
Marx Mária

Bár a 18-19. század céhes mesterségek legnagyobb részét faluhelyen űzték, mégsem nevezhetjük őket mindenféle megkülönböztetés nélkül falusi mesterségeknek. A céhes ipar ugyanis megkövetelte művelőitől a megfelelő képzést, a szakmában való jártasság bizonyítását, bizonyos anyagi jómódot, ha valaki önállóan akarta gyakorolni a mesterségét.

Tovább »

fotó: Thúry György Múzeum
Tantárgy:
Hon – és népismeret
Korosztály:
Felsős
Szerző:
Kiss Nóra

A magyarság a középkorban számos kapásnövényt, veteményt és zöldségfélét ismert, táplálkozásukban nagy szerepet töltöttek be a hüvelyesek is: a borsó és a lencse mellett a bab is. (A hüvelyesekből a földesurak dézsmát is szedtek; ezt az ún. lencsepénzzel meg lehetett váltani.)

Tovább »

Tantárgy:
Hon – és népismeret
Korosztály:
Felsős
Szerző:
Marx Mária

A Göcseji Falumúzeum utcáit járva szinte a középkor hangulatát élhetjük át. A kémény nélküli, szalmatetős házak azt sugallják, hogy megállt az idő. Pedig az idő és vele a fejlődés sohasem áll, legfeljebb lassú, hiszen a friss információk, az új technika is csak gyalogszerrel jutott régen egyik helyről a másikra. Legföljebb szekéren.

Tovább »

Borotvatok köszörűsmester ábrázolásával NPR_1951.5.1.
Tantárgy:
Hon – és népismeret
Korosztály:
Felsős
Szerző:
Marx Mária

A 19. századi falusi háztartások kevés szerszámot igényeltek, általában olyanokat, amelyek többféle célra is használhatók voltak. Ezeket aztán nagyon megbecsülték, sokáig őrizték. A jó gazda mindig tisztán tette el és jó karban tartotta az eszközeit. Ilyen mindenütt szükséges és használatos eszközök voltak a kések, borotvák, ollók.

Tovább »

Hajdina
Tantárgy:
Hon – és népismeret
Korosztály:
Felsős
Szerző:
Kiss Nóra

Mielőtt a burgonya és a rizs szinte teljesen kiszorította a hajdina fogyasztását, ez a kásanövény fontos szerepet töltött be Zala megye népének táplálkozásában a 20. század közepéig.

Tovább »

Tantárgy:
Hon – és népismeret
Korosztály:
Felsős
Szerző:
Béres Katalin

A göcseji dombvidék legmagasabb pontja a ma Csonkahegyháthoz tartozó Kandikó, ahonnan csodás kilátás nyílik a környező tájra. A tengerszínt felett 302 méter magasan áll. Nevét a honfoglalás korában élt rablóvezérről, Kandikóról kapta, aki szemet vetett egy magyar vitéz, Csatár feleségére. A férjet tőrbe csalta, katonáival lelökte a hegy tetejéről.

Tovább »

Tantárgy:
Hon – és népismeret
Korosztály:
Felsős
Szerző:
Marx Mária

Zalaegerszeg kedvelt kirándulóhelye az Alsóerdő, amely a múlt század közepéig még mintegy három és fél kilométerre volt a város beépített területétől. Pesthy Pál újságíró így írt róla 1931-ben: „Vadregényes, romantikus részletei, emelkedéseinek és völgyeinek festői változatai, tágas tisztásai, virágos pázsitjai valósággal csábítják a természetbarátokat.

Tovább »

Tantárgy:
Környezetismeret, Természetismeret
Korosztály:
Felsős, Középiskolás
Szerző:
Kissné Kovács Ágnes, Szabó Tímea

Tudtad?

Tovább »

Tantárgy:
Környezetismeret, Természetismeret
Korosztály:
Felsős, Középiskolás
Szerző:
Kissné Kovács Ágnes, Szabó Tímea

Tudtad?

Tovább »

Tantárgy:
Hon – és népismeret
Korosztály:
Felsős
Szerző:
Sümeginé Horváth Anita

Az év negyedik hónapjának az idők során többféle neve is volt, s mind igen találó.

Tovább »

Tantárgy:
Hon – és népismeret
Korosztály:
Felsős
Szerző:
Marx Mária

A zalaegerszegi barokk nagytemplom homlokzatát a templom tituláris szentjének, Mária Magdolnának és a feltámadt Jézusnak szobra díszíti. Az összetartozó szoborpár tulajdonképpen a keresztény hit alapjául szolgáló jelenet két szereplője: a már nem evilági alakjában megjelenő Megváltó és az első ember – egy nő – akinek ebben az alakban megjelenik.

Tovább »

Kávási ház (Göcseji Falumúzeum)
Tantárgy:
Hon – és népismeret
Korosztály:
Felsős
Szerző:
Kissné Kovács Ágnes, Szabó Tímea

A göcseji falvakban kisebb-nagyobb házhelyeken álltak a portai építmények. Volt, hogy egymás mellett, volt, hogy egymástól távolabb sorakoztak, volt, hogy keresztben álltak az udvaron, lezárva a telek határát.

Göcseji Falumúzeum őszi utca kép

Tovább »

Ismeretlen grafikus: Perczel Mór arcképe, 1870-80-as évek
Tantárgy:
Vizuális kultúra
Korosztály:
Középiskolás
Szerző:
Dr. Kostyál László

A 19. században a hírességek arcképe iránt kialakuló tömegigényt részben a robbanásszerűen terjedő nyomtatott sajtó, részben az újabb sokszorosító grafikai eljárások, közülük elsősorban a litográfia segítségével elégítették ki. A korszak „celebjei” az uralkodók, politikusok, hadvezérek és a társasági élet központi alakjai mellett a tudósok és művészek voltak.

Tovább »

Szegfűszeg
Tantárgy:
Hon – és népismeret
Korosztály:
Felsős, Középiskolás
Szerző:
Kiss Nóra

Szegfűszeg

Syzygium aromaticum

Tovább »

Tantárgy:
Történelem
Korosztály:
Felsős, Középiskolás
Szerző:
Béres Katalin

Az 1956-os forradalom egyik tanulságaként az új hatalom kissé hátrébb vonult a magánéletből, így a divat is felszabadult a kommunista ideológia elvárásai alól. Az öltözködés színesebbé, egyénibbé vált, a konfekcióruhák is jobb minőségű alapanyagokból készültek.

Tovább »

Tantárgy:
Hon – és népismeret
Korosztály:
Felsős
Szerző:
Marx Mária

 

Az elmaradt március 15-i ünnepségekre és a nemsokára elkövetkező Trianon-évfordulóra gondolva állítottam össze egy kisebb sorozatot a néprajzi gyűjtemény olyan tárgyaiból, amelyeket valamely nemzeti jelképpel díszítettek. Ezek általában a magyarság körében a legnagyobb reprezentációs és esztétikai értékkel rendelkező darabok, népművészetünk legszebbjei közé tartoznak.

Tovább »

MOZSÁR
Tantárgy:
Hon – és népismeret
Korosztály:
Felsős
Szerző:
Marx Mária

A formájukról mozsárnak nevezett rövid csövű lövegek eredetileg kis hatótávolságra nagy rombolóerővel készültek.

Tovább »

NPR_1965.30.1. dísztörölköző, Zalaszombatfa
Tantárgy:
Hon – és népismeret
Korosztály:
Felsős
Szerző:
Marx Mária

Bár a szövést a közvélemény tipikus női munkának tartja, és a múzeumba kerülő díszes, „hímes” szőttesekről rendre azt hiszik a mai tulajdonosok, hogy azok falusi elődjeik munkái, a valóságban a parasztasszonyok legtöbbször csak sima vásznat, vagy csak egyszerű csíkos anyagot szőttek.

Tovább »

Donát János: Kovásznai Kovách Mojzes arcmása, 1814.
Tantárgy:
Vizuális kultúra
Korosztály:
Középiskolás
Szerző:
Dr. Kostyál László

A polgári portré műfajának kialakulása a 19.

Tovább »

Tantárgy:
Hon – és népismeret, Történelem
Korosztály:
Felsős, Középiskolás
Szerző:
Marx Mária

A paraszti kultúrában az abrosz használata igen késői. Vidékünkön a 19. században jelent meg, eleinte csak a karácsonyi asztalra tették fel, idővel a lakodalmi, búcsúi, ünnepi vagy vendégváró asztalon is megjelent.

Tovább »

Tantárgy:
Történelem
Korosztály:
Felsős, Középiskolás
Szerző:
Kissné Kovács Ágnes, Simmer Lívia

Ha erre a légifotóra néztek, látjátok Zalaegerszeg belvárosának egyik fontos részét, a Piac teret a Vásárcsarnokkal, a Deák Ferenc teret a könyvtárral, a Várkör utcát a bírósággal, a Mindszenty teret a Mária Magdolna Plébániatemplommal, a Batthyány utca egy részletét a Göcseji Múzeummal és még sorolhatnám. Egy valamit azonban nem láttok, és az Egerszeg vára, pedig ott van, csak láthatatlan.

Tovább »

Májusfaállítás – Tard, Borsod m.-Néprajzi Múzeum
Tantárgy:
Hon – és népismeret
Korosztály:
Felsős
Szerző:
Szabó Tímea

Május 1.

Tovább »

Lódenkabát
Tantárgy:
Történelem
Korosztály:
Felsős, Középiskolás
Szerző:
Béres Katalin

A fordulat éve után berendezkedő kommunista diktatúra az élet minden területére kiterjesztette befolyását, még a divat világára is. Már nem a csinos, divatos, hanem a dolgozó nő vált a követendő példává, akinek öltözködését az egyszerűség és a praktikusság határozta meg.

Tovább »

Kapor  (Anethum graveolens)
Tantárgy:
Hon – és népismeret
Korosztály:
Felsős, Középiskolás
Szerző:
Kiss Nóra

Kapor

Anethum graveolens

Tovább »

Gyömbér (Zingiber officinale)
Tantárgy:
Hon – és népismeret
Korosztály:
Felsős, Középiskolás
Szerző:
Kiss Nóra

Gyömbér

Zingiber officinale

Tovább »

Paprika (Capiscum anuum)
Tantárgy:
Hon – és népismeret
Korosztály:
Felsős, Középiskolás
Szerző:
Kiss Nóra

Paprika

Capiscum anuum

Tovább »

Kávási ház konyha enteriőr, Göcseji Falumúzeum
Tantárgy:
Hon – és népismeret
Korosztály:
Felsős
Szerző:
Kissné Kovács Ágnes, Szabó Tímea

Ma már nagyon nehéz elképzelnünk, hogy a göcseji emberek hogyan tudták a 18-19. században egy olyan helyiségben tölteni napjaikat, mint a füstöskonyha. A levegőt, az embereket, a főzéshez és evéshez használt eszközöket, konyhai ruhákat, kémény híján a kemence nyílásából vagy a tüzelőpadkáról kiáramló füst és korom lepte el.

Tovább »

A GERLE 13 REPÜLŐ ÉRKEZÉSE ZALAEGERSZEGRE
Tantárgy:
Történelem
Korosztály:
Felsős, Középiskolás
Szerző:
Béres Katalin

A trianoni békeszerződés megtiltotta Magyarország számára a hadsereg fejlesztését. A kormányok azonban igyekeztek kijátszani ezt a szigorú rendelkezést. A korabeli hadseregekben elit alakulatnak számító légierő fejlesztése létfontosságú volt, ezt azonban csak az ifjúsági egyesületek, mint a cserkészet, vagy a sportegyesületek keretében tudták megvalósítani.

Tovább »

Sáfrány
Tantárgy:
Természetismeret, Hon – és népismeret
Korosztály:
Felsős, Középiskolás
Szerző:
Kiss Nóra

Rozmaring

Rosmarinus officinalis

Tovább »

Julcsi (Göcseji Falumúzeum egykori lakója)
Tantárgy:
Hon – és népismeret
Korosztály:
Felsős
Szerző:
Kissné Kovács Ágnes, Szabó Tímea

A göcseji nép önfenntartó életmódjához a gazdálkodás és az állattartás egyaránt hozzátartozott. A táji adottságok nagyban meghatározták, hogy mire volt lehetőség, milyen növények termesztésére, milyen állatok tartására. A rossz minőségű, agyagos, kisparcellás földterületek miatt a gazdálkodást az állattartás felé billentette.

Tovább »

I. FERENC JÓZSEF -  SZOBOR
Tantárgy:
Vizuális kultúra, Hon – és népismeret
Korosztály:
Középiskolás
Szerző:
Dr. Kostyál László

A 19. században a polgárosodás felgyorsulásának egyik jellegzetessége a jeles személyiségek arcmásai iránti igény kiszélesedése. A szobrászat terén a reprezentatív portrék egyik oldalról – főleg mellszoborként – igazgatási szervek, hivatalok, közintézmények fogadótereiben, másrészt a század utolsó harmadától a városok forgalmas terein, egészalakos köztéri szoborként terjedtek el.

Tovább »

Györgyi Giergl Alajos: Deák Ferenc, 1862.
Tantárgy:
Vizuális kultúra, Történelem
Korosztály:
Középiskolás
Szerző:
Dr. Kostyál László

Az ókorban a gazdagok és a hírességek osztályrészét képező portréművészet a középkorban majd ezer éven keresztül alig játszott szerepet, és csak a reneszánsz művészet műfaji differenciálódása során vált ismét hangsúlyossá. Igazi virágkora kétségkívül a 19.

Tovább »

Tantárgy:
Történelem
Korosztály:
Felsős, Középiskolás
Szerző:
Kapillerné Megyeri Anna

Itt az alkalom, hogy rendezgessük kedves gyűjteményeinket: szalvétát, cukorpapírt, gyufásdobozt, természetesen bélyeget. Kinek-kinek mihez van kedve, és lehetősége. Vajon meddig lehet örömünk abban, hogy e miniatűr papírszépségeket megszerezzük, megőrizzük, rendszerezzük. Vajon kinek a gyűjteménye kerül múzeumba?

Tovább »

Tantárgy:
Hon – és népismeret
Korosztály:
Felsős
Szerző:
Marx Mária

Egyházi ünnep a római és a keleti egyházban, latinul Annuntiatio Beatae Mariae Virginis, ill. a 7. század végétől Annuntiatio Domini. A Lukács-evangéliumban leírt angyali üdvözlet, azaz Jézus fogantatásának ünnepe.

Tovább »

Tantárgy:
Hon – és népismeret
Korosztály:
Felsős
Szerző:
Marx Mária

A tojás nagyra nőtt petesejt, amelyből – megtermékenyítés és kiköltés után – az adott faj genetikai kódja szerinti új egyed kel életre. Nem véletlenül lett tehát az életnek, az újjászületésnek szimbóluma, s nem véletlenül használta az ember egész történelme folyamán mágikus célokra. Néhány korai régészeti lelet bizonyítja, hogy a tojások héját már igen régóta festették, díszítették is.

Tovább »

Tantárgy:
Hon – és népismeret
Korosztály:
Felsős
Szerző:
Kissné Kovács Ágnes, Szabó Tímea

A népi táplálkozás egyik alapvető élelmiszere a „mindennapi kenyér” az emberek életében olyan fontos szerepet játszott, hogy a katolikusok még imájukba is belefoglalták. Gabonafélék lisztjéből sült, erjesztett tészta, melyet a 20. századig mindenki maga készített. Búzából, rozsból, árpából, kukoricából, vagy ezek keverékéből is készülhetett.

Tovább »

Borsikafű
Tantárgy:
Hon – és népismeret
Korosztály:
Felsős, Középiskolás
Szerző:
Kiss Nóra

Borsikafű

Satureja hortensis

Tovább »

Tantárgy:
Történelem
Korosztály:
Felsős, Középiskolás
Szerző:
Béres Katalin

Évszázadokon keresztül a hazai közigazgatás nyelve a latin volt. 1785-ben II. József császár a német nyelvet tette hivatalossá a vármegyei ügyintézésben, ami óriási ellenállást váltott ki a magyar nemesség körében, így ezt a rendeletét is visszavonta halálakor. A 18.

Tovább »

Tantárgy:
Hon – és népismeret
Korosztály:
Felsős, Középiskolás
Szerző:
Marx Mária

A népművészetben különleges helyet foglalnak el azok a reprezentatív tárgyak, amelyek a nép vallásos hitét mutatják be. Nem mentes persze ez a hit az Istent befolyásolni akaró „fehér” mágiától sem. Hiszen ezek az ábrázolások gyakran a védelem, a szerencsehozó erő, a megfelelő párt és fiúgyermek születését kívánják elősegíteni.

Tovább »

Tantárgy:
Környezetismeret, Természetismeret
Korosztály:
Alsós, Felsős
Szerző:
Kissné Kovács Ágnes, Szabó Tímea

Tudtad?

Tovább »

Bárszentmihályfai pajta, zsúpolása (Göcseji Falumúzeum)
Tantárgy:
Hon – és népismeret
Korosztály:
Felsős
Szerző:
Kissné Kovács Ágnes, Szabó Tímea

Göcsejben is mint mindenhol, a helyben megtalálható, építésre alkalmas anyagokat használták építményeikhez. Ilyenek: a fa, az agyag, a zsúp. Göcsejben hatalmas kiterjedésű erdők voltak, főleg bükkösök és tölgyesek (megtalálható volt még a nyár-, a gyertyán-, a cserfa is). Adott volt tehát, hogy az épületek fő építési anyaga a fa legyen.

Tovább »

NPR_2005.1.89. falvédő. Nova
Tantárgy:
Hon – és népismeret
Korosztály:
Felsős
Szerző:
Marx Mária

A falvédők még mai is népszerű elemei a lakáskultúrának és a női kézimunkának is. A 19. század végén a millennium kora, majd az I. világháború és azt követő trianoni békediktátummal megcsonkított haza ezt az érzelmeket tükröző műfajt sem hagyta érintetlenül.

A néprajzi gyűjtemény több olyan példányt is őriz, amely ennek a szellemnek a megnyilvánulása.

Tovább »

A GÖCSEJI HÉT PROGRAMFÜZETE -  MŰSORISMERTETŐ
Tantárgy:
Történelem
Korosztály:
Felsős, Középiskolás
Szerző:
Béres Katalin

Az 1920-as évek második felétől – felismerve az idegenforgalomban rejlő gazdasági lehetőségeket – Magyarországon is megkezdődött a turizmus tudatos fejlesztése. A trianoni béke nyomán a határon kívülre kerültek a Monarchia kedvelt üdülőhelyei: a magas hegyek, a népszerű fürdők.

Tovább »

Párolás Iklódbördőcén, 1966
Tantárgy:
Hon – és népismeret
Korosztály:
Felsős
Szerző:
Marx Mária

A huszadik század közepéig a mosás nem volt kényelmes háztartási munka. A lenből vagy kenderből készült házivásznat időről-időre – no persze nem egyetlen hordás után, mint manapság – ki kellett lúgozni, hogy tiszta és puha legyen.

Tovább »

FÚRÓTORONY (OLAJ) (PUSZTAEDERICS), 1953
Tantárgy:
Hon – és népismeret
Korosztály:
Felsős
Szerző:
Kiss Nóra

Országszerte általánosan ismert volt az elrejtett kincs és megszerzésének hiedelme: a kincset háborús időkben rejtették el domb alá, hegyszakadékba vagy barlangba. A kincset állatok, kísértetek vagy törpeszerű lények őrizték és megszerzése nem volt veszélytelen kihívás.

Tovább »

Tantárgy:
Hon – és népismeret
Korosztály:
Felsős
Szerző:
Kissné Kovács Ágnes, Szabó Tímea

A göcseji nép önfenntartó életmódjához a textilneműk előállításához szükséges kender és len termelése, feldolgozása is hozzátartozott. Minden gazdaasszonynak egész évben tartó feladatot jelentett az alapanyag termesztése, feldolgozása, majd az abból készült ruhaneműk varrása, hímzése. A lányokat már egészen kiskoruktól befogták ezekbe a munkákba, hiszen így tudták megtanulni a fortélyokat.

Tovább »

Fotó: https://dohanymuzeum.hu/
Tantárgy:
Történelem
Korosztály:
Felsős, Középiskolás
Szerző:
Kiss Nóra

A második világháború idején a közellátás romlásával párhuzamosan növekedett a cserekereskedelem jelentősége. A zalai olajmezőkön a MAORT könnyűszerrel cserélte élelmiszerre az üzemeiben termelt kőolajat, földgázt és petróleumot, sok esetben a pénz teljes kiiktatásával.

Tovább »

TÜRELEMÜVEG, 2009.2.1.
Tantárgy:
Hon – és népismeret
Korosztály:
Felsős
Szerző:
Kiss Nóra

A türelemüveg – más néven bányászpalack, türelempalack vagy türelemmunka – szűknyakú üvegben elhelyezett faragott ábrázolást jelent. Az első darabokat a 16. században Nyugat-Európában készítették, ahonnan kedvelt kandalló- és sublótdíszként terjedt tovább a kontinensen. Magyarországon a 18. századból datálhatjuk az első ismert, vadaskertet ábrázoló türelemüveget.

Tovább »

Ülő férfi, 1914 körül
Tantárgy:
Vizuális kultúra
Korosztály:
Középiskolás
Szerző:
Dr. Kostyál László

Százharminc éve, Zalaegerszegen született a magyar kubista festészet jeles alkotója, Szobotka Imre (1890-1961). Iskolai tanulmányait már Zomborban végezte – állami hivatalnok apját Zalából ide helyezték át –, majd 1905-1920 között Budapesten az Iparművészeti Iskola növendéke volt, Újváry Ignác tanítványaként.

Tovább »

Tantárgy:
Történelem
Korosztály:
Felsős, Középiskolás
Szerző:
Kapillerné Megyeri Anna

Morandini Tamás (1869-1921) építész hagyatéka unokájának, dr. Schlemmer Tamás röntgenorvosnak köszönhetően került a Göcseji Múzeumba. Különösen értékesek a 20. század elején üveglemezre készített felvételei, melyek megörökítették a család ünnepeit és hétköznapjait.

Tovább »

Tantárgy:
Hon – és népismeret
Korosztály:
Felsős
Szerző:
Marx Mária

Bonyhádi sváb asszony volt a nagyanyám, parasztcsaládból származott, férjhez menve pedig egy jómódú molnárcsaládba került.

Tovább »

Dorffmaister István: A Keresztrefeszített (Kálvária), 1793, olaj, vászon, 129x92 cm, ltsz. K.81.1.1.
Tantárgy:
Vizuális kultúra
Korosztály:
Felsős, Középiskolás
Szerző:
Dr. Kostyál László

A képet Zala megye felkérésére – amint 1793. május 8-án kelt, Mlinarics Lajos helyettes alispánnak címzett leveléből kiderül – Szily János szombathelyi püspök rendelte meg a Sopronban lakó festőtől, s a későbbiekben hosszú időn át az alispán irodáját díszítette (előbb a régi Vármegyeházán, vagyis a mai törvényszéki épületben, később pedig a kvártélyházban).

Tovább »

Ludas Matyi, 1949
Tantárgy:
Történelem
Korosztály:
Felsős, Középiskolás
Szerző:
Kaján Imre

Tudtad, hogy majd nyolc évtizeden át több politikai vicclap is volt Magyarországon, sőt egyikük szerkesztője Jókai Mór volt?

Tudtad, hogy ezt a bőséget csak a kommunista diktatúra tudta megszüntetni?

Tudtad, hogy a szocializmus korának Ludas Matyi vicclapja végig a kommunista hatalmat szolgálta ki?

 

Tovább »

Tantárgy:
Történelem
Korosztály:
Felsős, Középiskolás
Szerző:
Béres Katalin

Az 1956-os forradalom budapesti eseményeiről számtalan fotográfia készült, amelyek szinte azonnal bejárták a világot, mindenütt nagy tiszteletet és szimpátiát váltottak ki a magyarok iránt. Készítőik többnyire külföldi hírügynökségek profi fotósai voltak, akik a fővárosi eseményeket fényképezték.

Tovább »

ÜVEGKÉP
Tantárgy:
Hon – és népismeret
Korosztály:
Felsős, Középiskolás
Szerző:
Kiss Nóra

A hagyományos parasztszobákban található kegytárgyak – szobrok, olvasók, olajnyomatok, imakönyvek stb. – a ház lakóinak legalapvetőbb szakrális igényeit elégítették ki. Ezek a második világháború előtti időszakot reprezentáló tárgyak tömegesen előállított kegytárgyak voltak, amelyek közül kulcsszerepet játszottak a kegyképmásolatok. Ezeknek egy különleges típusai voltak az üvegképek.

Tovább »

Martinet rajza után Charles Samuel Girardet (1780-1863): Mária Terézia beteget látogat, papír, acélmetszet, 115x140 mm, 1830. körül, ltsz: K.1975.1.90.
Tantárgy:
Történelem, Vizuális kultúra
Korosztály:
Felsős, Középiskolás
Szerző:
Dr. Kostyál László

Az alattvalóiról gondoskodó, „jó” uralkodó imázsának kialakítása minden korban fontos propagandaeszköze volt a hatalmat birtoklóknak.

Tovább »

Tantárgy:
Hon – és népismeret
Korosztály:
Felsős
Szerző:
Kiss Nóra

Az egykori piacok, búcsúk keresett standja volt a mézeskalácsosoké: sokféle kedvelt csemegét és ajándékot, búcsúfiát lehetett itt kapni. A színes, gazdagon díszített mézeskalácsok mellett mézespuszedlit, sőt frissítő italokat: méhsert és márcot is kínáltak a vásárok forgatagában.

Tovább »

Bújós-vonulós játékok (Arcanum)
Tantárgy:
Hon – és népismeret
Korosztály:
Felsős
Szerző:
Kissné Kovács Ágnes, Szabó Tímea

A nagyböjtöt Jézus 40 napi böjtölésének és kínszenvedésének emlékére tartják, amely egyben a keresztény egyházban a húsvéti előkészület ideje, böjtöléssel, egyházi és népi ájtatosságok végzésével. Hamvazószerdától húsvét vasárnapig tartó időszak, utolsó előtti hete a virághét, virágvasárnappal zárul, ezt követi a húsvétvasárnapig tartó nagyhét.

Tovább »

Széchenyi-kard – Lóversenydíj, 1960.27.1.
Tantárgy:
Történelem
Korosztály:
Felsős, Középiskolás
Szerző:
Béres Katalin

Gróf Széchenyi Istvánnak a magyar polgárosodást elősegítő kezdeményezései közé tartozott a hazai lóversenyzés meghonosítása. Ezzel egyrészt a hazai lóállomány javításához járult hozzá, másrészt fellendítette a Pest-budai társaséletet is; a Bécshez szokott magyar arisztokráciát haza csalogatta.

Tovább »

ÍRÓGÉP, 2006.14.1.1
Tantárgy:
Történelem
Korosztály:
Középiskolás
Szerző:
Kaján Imre
  • Tudtad, hogy a telefonodon, laptopodon lévő billentyűzet (betűkiosztás) már több mint 150 éves?
  • Tudtad, hogy az első írógépek 37 dekagramm aranyba kerültek?
  • Tudtad, hogy úgy 40 évvel ezelőtt még komoly zajártalommal járt egy irodában dolgozni? Az írógépek okozták!

Tovább »

Ismeretlen 18. századi festő: Szent István felajánlja Máriának Magyarország koronáját, 1770-es évek(?). Olaj, vászon, 177x136,5 cm, ltsz. K.1954.10.1.
Tantárgy:
Történelem, Vizuális kultúra
Korosztály:
Középiskolás
Szerző:
Dr. Kostyál László

A koronáját Máriának felajánló Szent István király 17. század végére kikristályosodó képtípusa az 1700-as években – de még később is – rendkívüli népszerűséget élvezett. Annak köszönhette ezt, hogy tartalmi rétegei minden más ábrázolásnál szélesebb körűen felölelték a korabeli hazai politikai-egyházi elit eszmerendszerének súlyponti elemeit. Ezek a következők voltak:

Tovább »

hosszútörölköző, Kámaháza
Tantárgy:
Hon – és népismeret
Korosztály:
Felsős
Szerző:
Marx Mária

A paraszti lakástextíliák között kiemelkedő szerepe van az úgynevezett hosszútörölközőnek. Törölközésre sohasem használták, általában a tálasfogason erre a célra kialakított keskeny tartórúdon lógott. Az első világháború előtti Zala vármegyében azonban több más szerepet is kapott.

Tovább »

Serényi Árpád fotója: Barka
Tantárgy:
Hon – és népismeret
Korosztály:
Felsős
Szerző:
Kiss Nóra

A Húsvét előtti vasárnap – virágvasárnap – Jézus Jeruzsálembe való bevonulásának ünnepe, amelynek emlékére hagyományosan pálmaágat, Magyarországon a fűzfa barkáját szentelték meg.  Ezt Göcsejben macóka, cicabarka, cicamaca vagy cicemaca néven is ismerték.

Tovább »

Barabás Miklós:  Vásárra induló bérci oláhok, 1840-1844 körül  olaj, vászon, 140x110 cm
Tantárgy:
Vizuális kultúra
Korosztály:
Felsős, Középiskolás
Szerző:
Dr. Kostyál László

A reformkori festészetünk fontos törekvései közé tartozott a hazai táj szépségének, gazdagságának kihangsúlyozása, lakói – köztük az itt élő nemzetiségek – életének bemutatása. Az idei esztendő jeles évfordulói között tartjuk számon az e törekvést zászlajára tűző magyar nemzeti festészet megteremtője, Barabás Miklós (1810–1898) születésének 210. évfordulóját.

Tovább »

Mézeskalács szív
Tantárgy:
Hon – és népismeret
Korosztály:
Felsős
Szerző:
Szabó Tímea

„ Víg úrfiak, lenge lányok,
olcsó árukat kínálok!
Van tükrös szív, cifra kanál,
Gyömbér-kalács halomban áll!”

„Ide nézz, törökméz! Fele cukor, fele  méz!”

(vásári kikiáltó vers)

Ajándékozni sokféle módon lehet, és az ajándék is ezerféle formát ölthet. Ajándékot adni és kapni szívből jövő érzés, csak így érdemes.

Tovább »

Bödeháza látképe ma
Tantárgy:
Hon – és népismeret
Korosztály:
Felsős
Szerző:
Kissné Kovács Ágnes

Zala megye nevezetes tájegysége Göcsej, amely a Zala folyó, a Kerka és a Válicka patakok között elterülő dimbes-dombos vidék. Neve is a táj jellegéből fakad.

A térképrészleten jól látható a terület. (Kerka, Zala, Alsó-Válicka és Felső-Válicka által határolt)

Tovább »

TERRA SIGILLATA
Tantárgy:
Történelem
Korosztály:
Felsős, Középiskolás
Szerző:
Simmer Lívia

A terra sigillata (magyarul: pecsételt föld/agyag) fényes, vöröses felületű, keményre égetett római edényfajta gyűjtőneve, amelyet általában dombordíszes pecsételéssel díszítettek. A kidomborodó minták növényi díszek, állat- és emberalakos jelenetek (gyakran vadászjelentek) voltak.

Tovább »

Serényi Árpád fényképész felvétele: Zalaegerszeg - Országzászló, 1940 körül
Tantárgy:
Történelem
Korosztály:
Felsős, Középiskolás
Szerző:
Béres Katalin

Felhasználható: a trianoni béke és a revízió oktatásához

A zalaegerszegi országzászló makettje:

Tovább »

Tantárgy:
Történelem
Korosztály:
Felsős, Középiskolás
Szerző:
Orha Zoltán

A jáki bencés apátsági templomhoz hasonló korú és jelentőségű türjei premontrei kolostort 1234 előtt alapították. Az építtetőt, Türje nembeli Dénest név szerint is ismerjük. Ő a tatárjárás idején a Zárába menekülő IV. Béla király kíséretéhez tartozott. Az uralkodó Dénes hűségének elismeréseképp a szlavón báni méltóságot adományozta neki. Az alapító nemzetség a 16.

Tovább »

MAPIRE: Magyarország  1782–1785  - Első Katonai Felmérés
Tantárgy:
Történelem
Korosztály:
Felsős, Középiskolás
Szerző:
Kaján Imre

Tudtad-e, hogy elődeink kézzel-lábbal tiltakoztak a térképezők munkája ellen?
Tudtad, hogy az első térképeket még öl – láb – hüvelyk – vonás léptékben készítették?
Vajon miért pont ilyenek ezek a mértékegységek?

Tovább »

Lelőhely: Zalalövő-Kisfernekági-dűlő
Tantárgy:
Történelem
Korosztály:
Felsős, Középiskolás
Szerző:
Simmer Lívia

Az őskori kultúrák különleges alkotásai azok az agyagból készített kis szobrocskák, idolok, melyek legtöbbször emberi alakokat mintáznak meg. A ritkaságnak számító, gyakran művészi kivitelezésű tárgyak az évezredekkel ezelőtt élt emberek szellemiségét idézik meg.

Tovább »

Kisfaludi Strobl Zsigmond: Észak szobra kismintája, 1920. Bronz, 26 cm, ltsz. K.1976.3.152.
Tantárgy:
Vizuális kultúra
Korosztály:
Felsős, Középiskolás
Szerző:
Dr. Kostyál László

Kisfaludi Strobl Zsigmond: Észak szobra kismintája, 1920. Bronz, 26 cm, ltsz. K.1976.3.152.

Tovább »