A göcseji falvakban kisebb-nagyobb házhelyeken álltak a portai építmények. Volt, hogy egymás mellett, volt, hogy egymástól távolabb sorakoztak, volt, hogy keresztben álltak az udvaron, lezárva a telek határát.
Göcseji Falumúzeum őszi utca kép
A göcseji szegekben a 18-19. században is általános telekbeépítési forma volt a kerített ház.
Jellemzői:
- faszerkezetes épületfajta,
- az egybe épített lakó- és gazdasági épületek a közös tetőszerkezet és zsúptető alatt zárt négyszöget alkottak,
- a négyszög egyik oldalán lakóépület állt a kamrákkal,
- a következő oldalon kamrák és istálló esetleg pajta helyezkedett el, a harmadik oldalon a disznóólak és istállók álltak,
- a negyedik oldalon (amennyiben volt), ismét kamra, vagy kapu volt.
Érdekesség: az udvar közepére hordták az istállókból a trágyát, vagyis a trágyadomb (ganéjdomb) a lakóépülettől pár lépésre gőzölgött.
Csödei kerített ház (Göcseji Falumúzeum)
Csödei kerített ház udvara (Göcseji Falumúzeum)
Igen gyakoriak voltak hajlított házak is. A 18. századtól a lakóházak helyiségeit bővítették, gyakran emiatt túl hosszúra nőttek, így hát „megtörték” az épületet, s így kapta L alakját.
Jellemzői:
- rövid végén, az utca felől, van az első szoba (tisztaszoba)
- a konyha a szoba mögött helyezkedik el, mögötte a hátsószoba (lakószoba)
- az udvart keresztezve, közvetlenül a lakórészhez csatlakoznak a kamrák és az istállók
Zalalövői hajlított ház (Göcseji Falumúzeum)
A középkor végén és még a 19. században is Göcsejben elterjedt volt a hosszúház.
Jellemzői:
- háromosztatú, soros elrendezésű,
- rövid végével fordul az utca felé,
- bejáratai a hosszú udvari homlokzatról nyílnak,
- az alaptípus szoba-konyha-kamra
Érdekesség:
A göcseji emberek nagyon jó fafaragók voltak, így lakó és gazdasági épületeiket is maguk készítették. Ilyenkor összegyűlt az egész rokonság, így segítették egymást.
Kávási ház (Göcseji Falumúzeum)
Jellegzetes gazdasági épületek:
Sertésólak - „disznóólak”
Építésük módja és építési anyagjuk a lakóházakéval általában azonos.
Érdekesség: Minden parasztháznál tartottak disznót, a húst, mivel nem volt hűtószekrény, sózással, füstöléssel, lesütéssel (a jól átsütött húst „véndőbe” rakták és zsírral öntötték le) tartósították.
Hagyárosböröndi ól (Göcseji Falumúzeum)
A portákon gyakran építettek méhest. A kasokat sokszor egy külön kis „épületben” helyezték el, mely általában fából készült. A kasok lehettek szalmából vagy vesszőből fonottak, de fából ácsoltak is.
Érdekesség: A göcseji emberek cukor helyett mézzel édesítettek, sőt gyógyításra, például torokfájásra, köhögésre, sebek gyógyítására is használták.
Kálócfai méhes (Göcseji Falumúzeum)
Jellegzetes portai épület volt a különálló kamra, a kástu.
Készülhetett borona- vagy paticsfalakkal, lehetett földszintes és emeletes is.
Az emeleten volt az éléskamra, itt tartották a húst, a bort, a gabonát. A földszinten a gazda szerszámait helyezték el.
Kástu (Göcseji Falumúzeum)
A paraszgazdaságok legnagyobb épülete a pajta volt. Gabonacséplésnek, a szénatárolásnak, a gazdasági eszközök téli tárolásának, egy-egy nagyobb családi eseménynek, például a lakodalmaknak, keresztelőknek is helyt adott.
Jellemzőek voltak a kamrás pajták, amelyek egy-két- három pajtafiából álltak.
A három helyiséggel rendelkezőkben, a középén elhelyezkedő cséplőhely a legnagyobb, melynek két oldalán rakodásra szolgáló két kisebb rész található.
Nagykutasi torkospajta (Göcseji Falumúzeum)
Bárszentmihályi pajta - Miska pajta (Göcseji Falumúzeum)
A módosabb gazdák portáin pálinkafőző kunyhó is állt.
Érdekesség: Göcsejben sokféle gyümölcs megtermett, egy részét megették, aszalással tartósították, volt, amit megetettek az állatokkal. A szilvából és a barackból messze földön híres pálinkát készítettek.
Csödei pálinkafőző kunyhó (Göcseji Falumúzeum)
Sorolhatnánk még a porta épületeit, hiszen szinte minden gazdasági tevékenységhez kellettek tároló vagy egyéb épületek (például az állattartáshoz a különböző méretű istállók, a szerszámok tárolásához vagy marhaállásnak épített szín, stb.) Ha érdekel mi minden található még a göcseji portákon az alábbi linken kutathatsz.
A szegek világa: Göcsej néprajza a 18-20. században / Bíró Friderika
https://library.hungaricana.hu/hu/view/MEGY_ZALA_GZ_Sk_2003_Szegek_Vilaga/?pg=0&layout=s
Játsszunk! A szövegben minden feladat megoldását megtalálod!
Göcsej Világa - Porták Feladatlap