Múzeumpedagógiai kínálatunk | Göcseji Múzeum

Múzeumpedagógiai kínálatunk

Szervező

Szabó Tímea - Simon-Kiss Judit
Tel.: (92)314-537
E-mail: muzped@gocsejimuzeum.hu

Vándorfazekasság a gelencsérek földjén. A fazekasportékák bemutatása, értékesítés szemléltetése vásári mondókák segítségével. A mesterség bemutatása, mesterfogások alapjainak megismerése, a kézműves foglalkozás során korongozás, használati tárgyak készítése. Az elkészült tárgyakat kiégetés után a gyerekek hazavihetik.

Eladósorba került a falu legszebb lánya, meg is kérték a kezét, az esküvő napját is kitűzték. Egy szokványos történet, de a foglalkozás során egy göcseji lakodalmi készülődést követünk végig. Részt veszünk a sütés-főzés fázisaiban, még disznót is ölünk.

Németh János keramikusművész, Zalaegerszeg neves szülötte a mesék, mítoszok, legendák világába varázsolja közönségét. Alkotásait az állandó kiállításban körbe sétálva fedezzük fel. A tárlat megtekintése, megismerése után életre keltjük a szobrokat mondókákon, verseken, dalokon, meséken keresztül egy játékos, mozgásos, zenés foglalkozás keretében.

A gyerekek több csoportban, feladatkártyákkal, térképpel járják végig a Göcseji Falumúzeum területét. A foglalkozás során játszva szereznek ismereteket a göcseji népiépítészetről, a mezőgazdasági tevékenységekről és a paraszti és a házkörüli munkák során használt tárgyakról. A csoportok a felfedező túra végén átadják egymásnak az újonnan szerzett ismereteket. 

Hogyan éltek, és milyen épületekben laktak a régi világban a göcseji emberek és a gyermekeik? Mivel foglalkoztak, milyen eszközöket használtak? Mind ezt egy történetbe foglalva ismerhetik meg a gyerekek: a gazda és a gazdaasszony vásárba mentek, s a házukat a gazdasággal együtt ránk bízták. A napi teendőket el kell látni - ház rendben tartása, állatok etetése, kerti munkák stb.

Mitől város egy város? Mire van szükség ahhoz, hogy egy város jól működjön? Milyen „hivatalokra”, épületekre? Kik dolgoznak itt?

Hol ismerhetnénk meg igazán „Elődeink életét”?... Jöjjenek velünk kalandozni új állandó kiállításunkba, ahol a tárlatban életre kelő zalaegerszegi házaspár - Egerszegi Mihály és Boriska - a felnőtteket, kisfiúk, Misi pedig a gyerekeket kalauzolja végig városunk történelmi korszakain egy rejtvényfüzet segítségével. 

A foglalkozás 1. része: (45 perc) 

Az állandó kiállításban a zalaegerszegi céhek világába csöppenünk. Mi köze lehet a kor utcaneveinek a céhekhez? Mit rejt egy céhláda? Mi az a Vándorkönyv? Hogyan válhat belőlünk céhmester? 

A foglalkozás 2. része: (45 perc)

Elkészítünk egy mesterremeket előre egyeztetett kézműves technika alkalmazásával.

A gyerekek megismerkedhetnek a régész szakma rejtelmeivel, "kezükbe vehetik" a legújabb leleteket. A foglalkozás második felében a régész "bőrébe" bújva sírfeltáráson vesznek részt, majd elkészítik a sír dokumentációját, lerajzolják a sírmellékleteket.

Fekete György "Mozaikba zárt világok" című kiállítását dolgozzuk fel szimbólumrendszerek felhasználásával.

Az állandó kiállításban sétálva megismerkedünk a zalaegerszegi híres mesterekkel. Kik voltak ők? Mivel foglalkoztak? Melyik mester milyen szerszámmal dolgozott? Mi készült a kezeik között? Emblematikus tárgyak és szerszámok keresik gazdáikat. Végül mindenki kap ajándékba egy játékos foglalkoztató füzetet.

A foglalkozás 1. része: (45 perc)

Az állandó kiállításban megtekintjük az egerszegi vár virtuális rekonstrukcióját (3D, alaprajzok), a várral foglalkozó enteriőrt. Megismerkedünk a várvédő vitézek életmódjával. Vajon miből élt egy katona, ha nem volt háború? Hogyan öltözködtek az egerszegi vitézek? Milyen fegyvereik voltak? Mire volt elég a zsold? Milyen pénzeket használtak régen?

Zalaegerszeg híres szülötte - Németh János keramikusművész - alkotásaival a mesék, mítoszok, legendák világába varázsolja közönségét. Az állandó kiállításban körbesétálva fedezzük fel alkotásait. A tárlat megtekintése, megismerése után életre keltjük a szobrokat verseken, dalokon, meséken keresztül játékos formában.

A kiállításban sétálva megismerkedünk a zalaegerszegi híres mesterekkel. Kik voltak ők? Mivel foglalkoztak? Ehhez kapcsolódó mondókák, dalok, rövid történetek segítik a feldolgozást. Melyik mester milyen szerszámot használt? Ki mit készített? Végül mindenki kap ajándékba egy a foglalkozáshoz kapcsolódó játékos füzetet.

Egy rövid falumúzeumi séta során megismerkedünk a hajdani göcseji falu épületeivel, az alapanyagokkal, felhasználásukkal. Megnézzük a szoknyás haranglábat, betekintünk a vízimalomba, felnézünk a „hegyre”. Elmegyünk a vásárba baromfiért és lábasjószágért, majd a végén betérünk egy vidám mulatságba, ahol mindenkit táncba hívunk és vásárfiával bocsájtunk útjára.