Nemzeti jelképek a néprajzi tárgyakon | Göcseji Múzeum

Nemzeti jelképek a néprajzi tárgyakon

 

Az elmaradt március 15-i ünnepségekre és a nemsokára elkövetkező Trianon-évfordulóra gondolva állítottam össze egy kisebb sorozatot a néprajzi gyűjtemény olyan tárgyaiból, amelyeket valamely nemzeti jelképpel díszítettek. Ezek általában a magyarság körében a legnagyobb reprezentációs és esztétikai értékkel rendelkező darabok, népművészetünk legszebbjei közé tartoznak.

Nemzeti jelképeink:

  • a nemzeti zászló és színek
  • a címer (akár valamilyen stilizált formában is)
  • a korona (szintén lehet stilizált)
  • nemzeti hőseink: Kossuth, Petőfi, Rákóczi és ide tartozik a huszár és a betyár is!
  • hazafias feliratok

Az 1910-es években Hídvégen (egykor Lendvahídvég, ma Mostje, Szlovénia) működő egy vagy egypár horgolóasszony újítása volt a színes recehorgolás. Az így készült dísztörölköző-végeken többször is előfordul a magyar címer legtöbbször a népművészetben népszerű galamb-párral mint „címertartóval”.


Gyűjteményünk egyik unikális darabja, egy 1851-es dátummal ellátott, piros-zöld spanyolozással, fekete kontúrokkal színezett borotvatok. Kettős, csúsztatható fedelén gyertyatartók és rozmaringágak között pirosruhás Szűzanya látható, karján a kisded Jézus, mindkettőjük fején korona kereszttel. Előképül valamelyik kegyszobor, vagy a róla készült nyomtatvány szolgált. A doboz alján nemzetiszín keretbe foglalva piros-fehér-zöld sávos magyar zászló látható. A zászló alatt zsinórozott, kitűntetésekkel ékesített dolmányban lévő katona mellképe, fél szemén fekete kötéssel, alatta a kerethez hasonlóan bekarcolva „Gr. Schlick altábornagy” felirattal. Gr. Franz von Schlick tábornok, „a félszemű”, az 1948-49-es szabadságharc császári seregének volt sikeres hadvezére. Bár a tavaszi hadjáraton, 1849 áprilisában Gáspár András ezredes VII. hadtestével Hatvannál megfutamította, összességében mégis jellemzően győztes csatákat vívott a magyar sereg ellen. Jelenléte a borotvatokon a fentebb vázolt környezetben legalábbis elgondolkodtató.

 

Ismeretlen helyről és alkotótól származó szarumunka, eredetileg (női) kontyfésű, de fogai kitörtek. Párkánya a magyar korona stilizált ábrázolása a ferde kereszttel. Szépsége miatt nem csoda, hogy megőrizték annak ellenére, hogy már nem használható.

Korosztály

Szerző