A 19. században és az I. világháború idején a takácsok voltak a legszegényebb iparosok. Nagy volt a konkurencia, kicsi a vevőkör, és kívülről is sokan kontárkodtak bele a mesterségbe. A fejlettebb technika, a nyüstös- és damasztszövőgépek elterjedése maga után vonta a mezővárosi paraszti, polgári és kisnemesi igények változását. A len-, majd a színes pamutdamaszt mint stafírung a 19.
MÚZEUM-ISKOLA KÖZÖS SZERTÁR
Szerző: Marx Mária
Szertárunkban számos hasznos tartalmat találtok, amik segítenek megérteni, beleképzelni magatokat a tankönyvben éppen aktuális korba.
Tantárgy:
Hon – és népismeret
Korosztály:
Felsős, Középiskolás
Szerző:
Marx Mária
Tantárgy:
Hon – és népismeret
Korosztály:
Felsős
Szerző:
Marx Mária
A vászon öltözet előállítása kizárólag a nőkre háruló, egész éven át tartó nehéz munka volt. A lennek és a kendernek csak a legfinomabb szálait lehetett testi ruhához felhasználni, a durvábból különböző lakástextilek készültek. Az elkészült vászon azonban még így is nagyon kemény volt, sokat kellett lúgozni, mángorolni, és végső soron hordani, míg „betört” és már elég puha volt.
Tantárgy:
Hon – és népismeret
Korosztály:
Felsős
Szerző:
Marx Mária
A késői középkor és az újkor folyamán az egyes társadalmi rétegek öltözködését rendeletekkel próbálták befolyásolni és állandósítani, hogy a ruha már messziről tudassa viselője jogállását. A 18-19.
Tantárgy:
Hon – és népismeret
Korosztály:
Felsős
Szerző:
Marx Mária
Bár a 18-19. század céhes mesterségek legnagyobb részét faluhelyen űzték, mégsem nevezhetjük őket mindenféle megkülönböztetés nélkül falusi mesterségeknek. A céhes ipar ugyanis megkövetelte művelőitől a megfelelő képzést, a szakmában való jártasság bizonyítását, bizonyos anyagi jómódot, ha valaki önállóan akarta gyakorolni a mesterségét.
Tantárgy:
Hon – és népismeret
Korosztály:
Felsős
Szerző:
Marx Mária
A Göcseji Falumúzeum utcáit járva szinte a középkor hangulatát élhetjük át. A kémény nélküli, szalmatetős házak azt sugallják, hogy megállt az idő. Pedig az idő és vele a fejlődés sohasem áll, legfeljebb lassú, hiszen a friss információk, az új technika is csak gyalogszerrel jutott régen egyik helyről a másikra. Legföljebb szekéren.
Tantárgy:
Hon – és népismeret
Korosztály:
Felsős
Szerző:
Marx Mária
A 19. századi falusi háztartások kevés szerszámot igényeltek, általában olyanokat, amelyek többféle célra is használhatók voltak. Ezeket aztán nagyon megbecsülték, sokáig őrizték. A jó gazda mindig tisztán tette el és jó karban tartotta az eszközeit. Ilyen mindenütt szükséges és használatos eszközök voltak a kések, borotvák, ollók.
Tantárgy:
Hon – és népismeret
Korosztály:
Felsős
Szerző:
Marx Mária
Zalaegerszeg kedvelt kirándulóhelye az Alsóerdő, amely a múlt század közepéig még mintegy három és fél kilométerre volt a város beépített területétől. Pesthy Pál újságíró így írt róla 1931-ben: „Vadregényes, romantikus részletei, emelkedéseinek és völgyeinek festői változatai, tágas tisztásai, virágos pázsitjai valósággal csábítják a természetbarátokat.
Tantárgy:
Hon – és népismeret
Korosztály:
Felsős
Szerző:
Marx Mária
A zalaegerszegi barokk nagytemplom homlokzatát a templom tituláris szentjének, Mária Magdolnának és a feltámadt Jézusnak szobra díszíti. Az összetartozó szoborpár tulajdonképpen a keresztény hit alapjául szolgáló jelenet két szereplője: a már nem evilági alakjában megjelenő Megváltó és az első ember – egy nő – akinek ebben az alakban megjelenik.
Tantárgy:
Hon – és népismeret
Korosztály:
Felsős
Szerző:
Marx Mária
Az elmaradt március 15-i ünnepségekre és a nemsokára elkövetkező Trianon-évfordulóra gondolva állítottam össze egy kisebb sorozatot a néprajzi gyűjtemény olyan tárgyaiból, amelyeket valamely nemzeti jelképpel díszítettek. Ezek általában a magyarság körében a legnagyobb reprezentációs és esztétikai értékkel rendelkező darabok, népművészetünk legszebbjei közé tartoznak.
Tantárgy:
Hon – és népismeret
Korosztály:
Felsős
Szerző:
Marx Mária
A formájukról mozsárnak nevezett rövid csövű lövegek eredetileg kis hatótávolságra nagy rombolóerővel készültek.
Tantárgy:
Hon – és népismeret
Korosztály:
Felsős
Szerző:
Marx Mária
Bár a szövést a közvélemény tipikus női munkának tartja, és a múzeumba kerülő díszes, „hímes” szőttesekről rendre azt hiszik a mai tulajdonosok, hogy azok falusi elődjeik munkái, a valóságban a parasztasszonyok legtöbbször csak sima vásznat, vagy csak egyszerű csíkos anyagot szőttek.
Tantárgy:
Hon – és népismeret, Történelem
Korosztály:
Felsős, Középiskolás
Szerző:
Marx Mária
A paraszti kultúrában az abrosz használata igen késői. Vidékünkön a 19. században jelent meg, eleinte csak a karácsonyi asztalra tették fel, idővel a lakodalmi, búcsúi, ünnepi vagy vendégváró asztalon is megjelent.
Tantárgy:
Hon – és népismeret
Korosztály:
Felsős
Szerző:
Marx Mária
Egyházi ünnep a római és a keleti egyházban, latinul Annuntiatio Beatae Mariae Virginis, ill. a 7. század végétől Annuntiatio Domini. A Lukács-evangéliumban leírt angyali üdvözlet, azaz Jézus fogantatásának ünnepe.
Tantárgy:
Hon – és népismeret
Korosztály:
Felsős
Szerző:
Marx Mária
A tojás nagyra nőtt petesejt, amelyből – megtermékenyítés és kiköltés után – az adott faj genetikai kódja szerinti új egyed kel életre. Nem véletlenül lett tehát az életnek, az újjászületésnek szimbóluma, s nem véletlenül használta az ember egész történelme folyamán mágikus célokra. Néhány korai régészeti lelet bizonyítja, hogy a tojások héját már igen régóta festették, díszítették is.
Tantárgy:
Hon – és népismeret
Korosztály:
Felsős, Középiskolás
Szerző:
Marx Mária
A népművészetben különleges helyet foglalnak el azok a reprezentatív tárgyak, amelyek a nép vallásos hitét mutatják be. Nem mentes persze ez a hit az Istent befolyásolni akaró „fehér” mágiától sem. Hiszen ezek az ábrázolások gyakran a védelem, a szerencsehozó erő, a megfelelő párt és fiúgyermek születését kívánják elősegíteni.
Tantárgy:
Hon – és népismeret
Korosztály:
Felsős
Szerző:
Marx Mária
A falvédők még mai is népszerű elemei a lakáskultúrának és a női kézimunkának is. A 19. század végén a millennium kora, majd az I. világháború és azt követő trianoni békediktátummal megcsonkított haza ezt az érzelmeket tükröző műfajt sem hagyta érintetlenül.
A néprajzi gyűjtemény több olyan példányt is őriz, amely ennek a szellemnek a megnyilvánulása.
Tantárgy:
Hon – és népismeret
Korosztály:
Felsős
Szerző:
Marx Mária
A huszadik század közepéig a mosás nem volt kényelmes háztartási munka. A lenből vagy kenderből készült házivásznat időről-időre – no persze nem egyetlen hordás után, mint manapság – ki kellett lúgozni, hogy tiszta és puha legyen.
Tantárgy:
Hon – és népismeret
Korosztály:
Felsős
Szerző:
Marx Mária
Bonyhádi sváb asszony volt a nagyanyám, parasztcsaládból származott, férjhez menve pedig egy jómódú molnárcsaládba került.
Tantárgy:
Hon – és népismeret
Korosztály:
Felsős
Szerző:
Marx Mária
A paraszti lakástextíliák között kiemelkedő szerepe van az úgynevezett hosszútörölközőnek. Törölközésre sohasem használták, általában a tálasfogason erre a célra kialakított keskeny tartórúdon lógott. Az első világháború előtti Zala vármegyében azonban több más szerepet is kapott.