A Határjárás és a hírlövő mozsár | Göcseji Múzeum
MOZSÁR

A Határjárás és a hírlövő mozsár

A formájukról mozsárnak nevezett rövid csövű lövegek eredetileg kis hatótávolságra nagy rombolóerővel készültek.

A múzeum néprajzi gyűjteményében lévő kisméretű, alig 15-20 centis mozsarakat – amelyek még inkább rászolgáltak a nevükre, hiszen valóban egy fűszertörőhöz hasonlítanak – már nem károkozásra, hanem inkább a károk elhárítására használták. Puskaporral jól megtömve nagy hangot adtak, ezzel riasztották el – hangos madárijesztőként – a szőlőből és gyümölcsösből a kártevő madarakat.

A „nagyhangú” szerkezetet figyelmeztető lövések leadására is használták. A török időkben ugyanis a végvári katonák maguk művelték a város körül elterülő földeket, szőlőket, ha azonban az ellenség közeledtének hírét vették, a várbeliek hírlövő mozsarak hangjával adták tudtára a helység lakóinak, hogy a civileknek biztos helyre, a katonáknak pedig a vár védelmére kell sietniük.

Így a mozsár a huszadik század közepéig fennmaradt, mezővárosi népszokás, a húsvéti határjárás alkalmával is szerepet kapott. A nagyszombat éjjelén zajló, feltámadási körmenetként induló határkerülés alkalmával, a török támadásokra emlékeztető mozsárlövéseket is hallhatta a város népe. A lövéskor keletkezett puskaporfelhőt láthatjuk Serényi Árpád fotográfiáján.

HATÁRJÁRÁS -  FOTÓ

Fogalmak

  • Löveg: talpra szerelt fémcsövek, amelyekben elégetett puskaporból keletkező gázok feszítő erejével hajtják ki az e gázok kiterjeszkedésének útját álló lövedéket.
  • Határjárás: a középkor óta elterjedt jogi eljárás, amelynek során tanúk előtt jelölik ki és tartják emlékezetben bizonyos községek – vitatott – határjeleit. A Zalaegerszeg, Besenyő és Bazita közötti határjárásból vidám, ivászattal és lövöldözéssel egybekötött népszokás lett, amely a huszadik század közepéig fennmaradt.

 

További információk:

https://library.hungaricana.hu/hu/view/MEGY_ZALA_GZ_Zm_10/?query=H%C3%BAsv%C3%A9t&pg=240&layout=s

Korosztály

Szerző

MOZSÁR
HATÁRJÁRÁS -  FOTÓ