A zalaegerszegi barokk nagytemplom homlokzatát a templom tituláris szentjének, Mária Magdolnának és a feltámadt Jézusnak szobra díszíti. Az összetartozó szoborpár tulajdonképpen a keresztény hit alapjául szolgáló jelenet két szereplője: a már nem evilági alakjában megjelenő Megváltó és az első ember – egy nő – akinek ebben az alakban megjelenik.
Ezt a jelenetet inkább csak a festészetben szokták ábrázolni, számos híres és kevésbé híres alkotás is született a „Noli me tangere” (= ne érints meg/engedj el) témájára.
Az egerszegi szobrok – távol lévén egymástól a bejárat két oldalán – a két személy egymáshoz való viszonyát nem tudják jól érzékeltetni. Jobb oldalt Mária ijedten kap a szívéhez, amint a kertésznek vélt Jézus megszólítja őt. A bal oldali szobor pedig magát Jézust ábrázolja ásóval a kezében, amellyel a szobrász a jelenetet hitelesíti.
Mária Magdolna, bár az Evangéliumokban keveset hallunk róla, így lett egyike az első és legfontosabb tanúja a kereszténységnek.
