A népművészetben különleges helyet foglalnak el azok a reprezentatív tárgyak, amelyek a nép vallásos hitét mutatják be. Nem mentes persze ez a hit az Istent befolyásolni akaró „fehér” mágiától sem. Hiszen ezek az ábrázolások gyakran a védelem, a szerencsehozó erő, a megfelelő párt és fiúgyermek születését kívánják elősegíteni.
Mindenféle műfajban találhatunk vallási témájú ábrázolásokat, itt most azokat kötöttük csokorba, amelyek elég naturalisztikusak, félreérthetetlenek.
Az első mindjárt a takács mintakönyvekből is ismert templomszentély, amelyet nemcsak rajzban, hanem halottas lepedőként megszőve is bemutatunk. Hasonlók – stilizáltabb formában – hímzett lepedőn, dísztörölközőn is előfordulnak.
Horváth János zalaapáti takácsmester 1871-es mintakönyvének 12. oldalán látható egy templom szentélye az oltár közepén az úrmutatóval, kétoldalt gyertyatartókkal, felül az oltár függönyeivel.
Még érthetőbb lesz az ábrázolás, ha a múzeumban őrzött spanyolozott tükrös tetejét is mellé tesszük.
Nemcsak kis méretben, hanem a zsúptetős házak oromfalán is gyakori a templombelső megjelenítése. A leghíresebb talán a ma már csak képről ismert, leégett mikefai (ma Mikekarácsonyfa) ház festett-fűrészelt oromdeszkázata, amelyen középütt Mária-kegyszobor képe, kétoldalt pedig a fenti úrmutató, gyertyatartókkal.
Ezen a lendvadedesi házon a szentségmutató helyett kereszt, kétoldalt pedig kelyhek láthatók.
