Sok szeretettel köszöntjük olvasóinkat a Göcseji Múzeum digitális múzeumpedagógiai tartalmának felületén. A tavasszal elindított Múzeum-Iskola Közös szertár múzeumpedagógiai anyagain túl most a Qulto Education interaktív digitális eszköztár használatával tudunk hozzájárulni a pedagógusok oktató munkájához.
MÚZEUM-ISKOLA KÖZÖS SZERTÁR
Középiskolás korosztály
Szertárunkban számos hasznos tartalmat találtok, amik segítenek megérteni, beleképzelni magatokat a tankönyvben éppen aktuális korba.
A meggy (Cerasus vulgaris) a magyarság első gyümölcse, amely Kis-Ázsiában és Dél-Európában őshonos. Az ókorban nem sokra becsülték ezt a savanykás gyümölcsöt, sem gyűjtögetésével, sem termesztésével nem foglalkoztak – ma viszont annál nagyobb népszerűségnek örvend.
A mai világban az elektronikus eszközök, a GPS navigációs rendszerek segítségével már eljuthatunk bárhova, ha utazni szeretnénk. Régebben ebben a papíralapú térképek voltak segítségére az utazni vágyóknak, melyek néha pontatlan adatokat tartalmaztak, de a tájékozódást minden korban igyekeztek megkönnyíteni.
Tavaly volt a 250. évfordulója annak, hogy az építtető Padányi Bíró Márton veszprémi püspök (1693-1762) halálát követően utóda, Koller Ignác (1725-1773) megrendelte a zalaegerszegi, kéttornyú Mária Magdolna plébániatemplom falképeit Johann Ignaz Cimbal (1722-1795) bécsi festőnél. A sziléziai születésű Cimbal a bécsi akadémián Paul Trogernek, a 18.
A 19. században és az I. világháború idején a takácsok voltak a legszegényebb iparosok. Nagy volt a konkurencia, kicsi a vevőkör, és kívülről is sokan kontárkodtak bele a mesterségbe. A fejlettebb technika, a nyüstös- és damasztszövőgépek elterjedése maga után vonta a mezővárosi paraszti, polgári és kisnemesi igények változását. A len-, majd a színes pamutdamaszt mint stafírung a 19.
Az 1970-es években a néprajzkutatók még gyűjtöttek olyan archaikus népi imádságnak nevezett szövegeket, amelyek az egész magyar nyelvterületen, kizárólag a szájhagyományban maradtak fent. Ezeket a védekező, bajelhárító imákat rontás, a gonosz, az ördög ellen, vagy a bűnbocsánat elnyerése érdekében végezték kis közösségben, családban vagy egyedül, de templomban sosem.
Az 1960-as évek elején Nyugat-Európában beköszöntő beat korszak megváltoztatta a fiatal generációk zenei ízlését, gondolkodásmódját, hajviseletét és öltözködési stílusát is. A lázadó ifjúság egyik ikonikus ruhadarabja a miniszoknya lett, amelyet 1964-ben dobott piacra Mary Quant angol divattervező. Az új divat – minden tiltás ellenére – viharos gyorsasággal hódította meg a világot.
A fiatal tanítónő 11 tanítványa között ül. A felvétel szabadban készült, a háttér egy házfal, alattuk a sáros talaj. Készítője Antal József zalaegerszegi fényképész, aki utazó fényképészként volt ismert Zalaegerszeg környékén. A lenagyított pozitív képet a kor szokása szerint díszes nyomású kartonra ragasztották.
A Göcseji Múzeum régészeti raktárában sok érdekes, különböző régészeti és történelmi korokból származó leletet találhatunk. Láthatunk többek között neolitikumi és rézkori idolokat, ókori edényeket, középkori fegyvereket, használati tárgyakat.
A sok lelet között azonban van egy, ami mellett muszáj elidőzni egy kicsit. Ez az Oltárci bronzkincs.
Tudtad?
Tudtad?
A 19. században a hírességek arcképe iránt kialakuló tömegigényt részben a robbanásszerűen terjedő nyomtatott sajtó, részben az újabb sokszorosító grafikai eljárások, közülük elsősorban a litográfia segítségével elégítették ki. A korszak „celebjei” az uralkodók, politikusok, hadvezérek és a társasági élet központi alakjai mellett a tudósok és művészek voltak.
Az 1956-os forradalom egyik tanulságaként az új hatalom kissé hátrébb vonult a magánéletből, így a divat is felszabadult a kommunista ideológia elvárásai alól. Az öltözködés színesebbé, egyénibbé vált, a konfekcióruhák is jobb minőségű alapanyagokból készültek.
A polgári portré műfajának kialakulása a 19.
A paraszti kultúrában az abrosz használata igen késői. Vidékünkön a 19. században jelent meg, eleinte csak a karácsonyi asztalra tették fel, idővel a lakodalmi, búcsúi, ünnepi vagy vendégváró asztalon is megjelent.
Ha erre a légifotóra néztek, látjátok Zalaegerszeg belvárosának egyik fontos részét, a Piac teret a Vásárcsarnokkal, a Deák Ferenc teret a könyvtárral, a Várkör utcát a bírósággal, a Mindszenty teret a Mária Magdolna Plébániatemplommal, a Batthyány utca egy részletét a Göcseji Múzeummal és még sorolhatnám. Egy valamit azonban nem láttok, és az Egerszeg vára, pedig ott van, csak láthatatlan.
A fordulat éve után berendezkedő kommunista diktatúra az élet minden területére kiterjesztette befolyását, még a divat világára is. Már nem a csinos, divatos, hanem a dolgozó nő vált a követendő példává, akinek öltözködését az egyszerűség és a praktikusság határozta meg.
A trianoni békeszerződés megtiltotta Magyarország számára a hadsereg fejlesztését. A kormányok azonban igyekeztek kijátszani ezt a szigorú rendelkezést. A korabeli hadseregekben elit alakulatnak számító légierő fejlesztése létfontosságú volt, ezt azonban csak az ifjúsági egyesületek, mint a cserkészet, vagy a sportegyesületek keretében tudták megvalósítani.
A 19. században a polgárosodás felgyorsulásának egyik jellegzetessége a jeles személyiségek arcmásai iránti igény kiszélesedése. A szobrászat terén a reprezentatív portrék egyik oldalról – főleg mellszoborként – igazgatási szervek, hivatalok, közintézmények fogadótereiben, másrészt a század utolsó harmadától a városok forgalmas terein, egészalakos köztéri szoborként terjedtek el.
Az ókorban a gazdagok és a hírességek osztályrészét képező portréművészet a középkorban majd ezer éven keresztül alig játszott szerepet, és csak a reneszánsz művészet műfaji differenciálódása során vált ismét hangsúlyossá. Igazi virágkora kétségkívül a 19.
Itt az alkalom, hogy rendezgessük kedves gyűjteményeinket: szalvétát, cukorpapírt, gyufásdobozt, természetesen bélyeget. Kinek-kinek mihez van kedve, és lehetősége. Vajon meddig lehet örömünk abban, hogy e miniatűr papírszépségeket megszerezzük, megőrizzük, rendszerezzük. Vajon kinek a gyűjteménye kerül múzeumba?
Évszázadokon keresztül a hazai közigazgatás nyelve a latin volt. 1785-ben II. József császár a német nyelvet tette hivatalossá a vármegyei ügyintézésben, ami óriási ellenállást váltott ki a magyar nemesség körében, így ezt a rendeletét is visszavonta halálakor. A 18.
A népművészetben különleges helyet foglalnak el azok a reprezentatív tárgyak, amelyek a nép vallásos hitét mutatják be. Nem mentes persze ez a hit az Istent befolyásolni akaró „fehér” mágiától sem. Hiszen ezek az ábrázolások gyakran a védelem, a szerencsehozó erő, a megfelelő párt és fiúgyermek születését kívánják elősegíteni.
Az 1920-as évek második felétől – felismerve az idegenforgalomban rejlő gazdasági lehetőségeket – Magyarországon is megkezdődött a turizmus tudatos fejlesztése. A trianoni béke nyomán a határon kívülre kerültek a Monarchia kedvelt üdülőhelyei: a magas hegyek, a népszerű fürdők.
A második világháború idején a közellátás romlásával párhuzamosan növekedett a cserekereskedelem jelentősége. A zalai olajmezőkön a MAORT könnyűszerrel cserélte élelmiszerre az üzemeiben termelt kőolajat, földgázt és petróleumot, sok esetben a pénz teljes kiiktatásával.
Százharminc éve, Zalaegerszegen született a magyar kubista festészet jeles alkotója, Szobotka Imre (1890-1961). Iskolai tanulmányait már Zomborban végezte – állami hivatalnok apját Zalából ide helyezték át –, majd 1905-1920 között Budapesten az Iparművészeti Iskola növendéke volt, Újváry Ignác tanítványaként.
Morandini Tamás (1869-1921) építész hagyatéka unokájának, dr. Schlemmer Tamás röntgenorvosnak köszönhetően került a Göcseji Múzeumba. Különösen értékesek a 20. század elején üveglemezre készített felvételei, melyek megörökítették a család ünnepeit és hétköznapjait.
A képet Zala megye felkérésére – amint 1793. május 8-án kelt, Mlinarics Lajos helyettes alispánnak címzett leveléből kiderül – Szily János szombathelyi püspök rendelte meg a Sopronban lakó festőtől, s a későbbiekben hosszú időn át az alispán irodáját díszítette (előbb a régi Vármegyeházán, vagyis a mai törvényszéki épületben, később pedig a kvártélyházban).
Tudtad, hogy majd nyolc évtizeden át több politikai vicclap is volt Magyarországon, sőt egyikük szerkesztője Jókai Mór volt?
Tudtad, hogy ezt a bőséget csak a kommunista diktatúra tudta megszüntetni?
Tudtad, hogy a szocializmus korának Ludas Matyi vicclapja végig a kommunista hatalmat szolgálta ki?
Az 1956-os forradalom budapesti eseményeiről számtalan fotográfia készült, amelyek szinte azonnal bejárták a világot, mindenütt nagy tiszteletet és szimpátiát váltottak ki a magyarok iránt. Készítőik többnyire külföldi hírügynökségek profi fotósai voltak, akik a fővárosi eseményeket fényképezték.
A hagyományos parasztszobákban található kegytárgyak – szobrok, olvasók, olajnyomatok, imakönyvek stb. – a ház lakóinak legalapvetőbb szakrális igényeit elégítették ki. Ezek a második világháború előtti időszakot reprezentáló tárgyak tömegesen előállított kegytárgyak voltak, amelyek közül kulcsszerepet játszottak a kegyképmásolatok. Ezeknek egy különleges típusai voltak az üvegképek.
Az alattvalóiról gondoskodó, „jó” uralkodó imázsának kialakítása minden korban fontos propagandaeszköze volt a hatalmat birtoklóknak.
Gróf Széchenyi Istvánnak a magyar polgárosodást elősegítő kezdeményezései közé tartozott a hazai lóversenyzés meghonosítása. Ezzel egyrészt a hazai lóállomány javításához járult hozzá, másrészt fellendítette a Pest-budai társaséletet is; a Bécshez szokott magyar arisztokráciát haza csalogatta.
- Tudtad, hogy a telefonodon, laptopodon lévő billentyűzet (betűkiosztás) már több mint 150 éves?
- Tudtad, hogy az első írógépek 37 dekagramm aranyba kerültek?
- Tudtad, hogy úgy 40 évvel ezelőtt még komoly zajártalommal járt egy irodában dolgozni? Az írógépek okozták!
A koronáját Máriának felajánló Szent István király 17. század végére kikristályosodó képtípusa az 1700-as években – de még később is – rendkívüli népszerűséget élvezett. Annak köszönhette ezt, hogy tartalmi rétegei minden más ábrázolásnál szélesebb körűen felölelték a korabeli hazai politikai-egyházi elit eszmerendszerének súlyponti elemeit. Ezek a következők voltak:
A reformkori festészetünk fontos törekvései közé tartozott a hazai táj szépségének, gazdagságának kihangsúlyozása, lakói – köztük az itt élő nemzetiségek – életének bemutatása. Az idei esztendő jeles évfordulói között tartjuk számon az e törekvést zászlajára tűző magyar nemzeti festészet megteremtője, Barabás Miklós (1810–1898) születésének 210. évfordulóját.
A terra sigillata (magyarul: pecsételt föld/agyag) fényes, vöröses felületű, keményre égetett római edényfajta gyűjtőneve, amelyet általában dombordíszes pecsételéssel díszítettek. A kidomborodó minták növényi díszek, állat- és emberalakos jelenetek (gyakran vadászjelentek) voltak.
Felhasználható: a trianoni béke és a revízió oktatásához
A zalaegerszegi országzászló makettje:
A jáki bencés apátsági templomhoz hasonló korú és jelentőségű türjei premontrei kolostort 1234 előtt alapították. Az építtetőt, Türje nembeli Dénest név szerint is ismerjük. Ő a tatárjárás idején a Zárába menekülő IV. Béla király kíséretéhez tartozott. Az uralkodó Dénes hűségének elismeréseképp a szlavón báni méltóságot adományozta neki. Az alapító nemzetség a 16.
Tudtad-e, hogy elődeink kézzel-lábbal tiltakoztak a térképezők munkája ellen?
Tudtad, hogy az első térképeket még öl – láb – hüvelyk – vonás léptékben készítették?
Vajon miért pont ilyenek ezek a mértékegységek?
Az őskori kultúrák különleges alkotásai azok az agyagból készített kis szobrocskák, idolok, melyek legtöbbször emberi alakokat mintáznak meg. A ritkaságnak számító, gyakran művészi kivitelezésű tárgyak az évezredekkel ezelőtt élt emberek szellemiségét idézik meg.
Kisfaludi Strobl Zsigmond: Észak szobra kismintája, 1920. Bronz, 26 cm, ltsz. K.1976.3.152.