Ha erre a légifotóra néztek, látjátok Zalaegerszeg belvárosának egyik fontos részét, a Piac teret a Vásárcsarnokkal, a Deák Ferenc teret a könyvtárral, a Várkör utcát a bírósággal, a Mindszenty teret a Mária Magdolna Plébániatemplommal, a Batthyány utca egy részletét a Göcseji Múzeummal és még sorolhatnám. Egy valamit azonban nem láttok, és az Egerszeg vára, pedig ott van, csak láthatatlan.
Tudtad?
Zalaegerszeg piacterén sétálva az áruspultok alatti szürke térköveken keskeny fehér csíkok futnak keresztül. Ha figyelmesen nézed, vannak szélesebbek, kb. 40 cm-esek, amelyek a tér felújítását megelőző régészeti ásatások során feltárt egykori végvárváros falait követik, sőt az egyik (délnyugati) „óolasz” bástyát is ábrázolják.
Zalaegerszeg Piac tér részlet
Zalaegerszeg középkori és koraújkori történetéről nem sok épített emlék maradt, s a kutatók szerint írásos forrásanyagban sem dúskálhatnak, mégis egyre többet tudunk a város középkori történelméről.
A történészek, régészek, levéltárosok megyei, országos és egyházi levéltárakban – gyakran külföldön is – kutatnak oklevelek, nemesi birtokokra vonatkozó oklevelek, magánperes jegyzőkönyvek, hagyatéki leltárak, magán levelezések után, hogy feltárják egy-egy település történetét, az ott élő emberek életmódját.
Egerszeg jelenleg ismert első írásos említése 1247-ből származik, ahol „Egurscug”-nak nevezik. Egy későbbi, 1293-as dokumentumban már „Egerzeg” a megnevezése, valószínűsíthető, hogy nevét az égerfáról kapta, mely akkor is és ma is megtalálható a mocsaras zalai erdőterületeken.
A város 1390-től 1777-ig a veszprémi püspök birtoka volt, akinek rezidenciája a mai törvényszék helyén állt. A török terjeszkedés hatására, I. Ferdinánd 1546-ban kelt rendelkezésében előírta a város megerődítését, mely Kanizsa 1600-as eleste után rövid időn belül az új végvári lánc legfontosabb tagjává vált.
Frederik de Wit amszterdami rézmetsző 1688-ban megjelentetett festett rézmetszet Magyarország (Erdély nélkül) megye térképén már Egerszeg is jelölve van.
Egerszeg 17. századi végvárvárosa egy kisebb – a korabeli püspöki rezidencia körül kialakított – belső várból és a köré épített külső várból állt.
Az egerszegi várat és környezetét bemutató ábrázolások közül kettő maradt fent a 17. századból: Johann Le Dentu császári festő és hadmérnök várrajza, valamint Jacob von Holst ezredes léptékkel ellátott alaprajza.
Tudtad?
A korabeli város ábrázolások nagy részét a rajzolók hallomás alapján készítették, vagyis soha nem jártak az általuk ábrázolt településeken. Az azonban biztosan elmondható, hogy a két Egerszeg ábrázolást helyben szerzett információk alapján készítették. Le Dentu kaphatott információkat például Batthyány I. Ádámtól (megrendelő), akinek Sibrik Pál (vicegenerális Egerszeg) adhatott részletes beszámolót, bár ez az állítás még bizonyításra vár.
Johannes Le Dentu tusrajza 17. századi Egerszeg (készült: 1639 és 1642 között)
1664-ben Köprülü Ahmed nagyvezír serege elfoglalja és felgyújtja a végvárost, Jacob von Holst ezredes (hadmérnök) kapja feladatként a helyreállítás munkálatait, a rajz több mint valószínű, hogy a vár felújítás utáni állapotát rögzíti 1665-ben.
Jacob von Holst (1665)
A rajzok alapján a település magában foglalta az egykori püspöki udvarházból kialakított, árokkal körülvett erődített épületet, amely belső várként funkcionált, valamint a váron kívüli részt, amit korabeli kifejezéssel hóstátnak - a német nyelvből eredően - vagy külső várnak neveztek.
A két rajz alapján rengeteg kérdés is felmerült, a vár tájolását, a kapu elhelyezkedését, a templom helyét, a várfalakon belüli épületeket illetően. J. Holst ezredes léptékkel ellátott alaprajzán az olaszbástyás front felirata „Hock land gegen Canischa” alapján nagyon valószínű, hogy a vár kapuja dél felé nézett.
Az írásos dokumentumok alapján végzett kutatásokból levont következtetéseket, az 1990-es évektől Zalaegerszegen megkezdődő nagyobb építkezések által lehetővé tett, és azóta is időszakosan zajló régészeti feltárások egyre több konkrét bizonyítékkal támasztják alá.
A jelenlegi ismeretek alapján a négy sarokbástyás, palánkfallal és várárokkal övezett terület a Batthyány út és a Piac tér között terült el, keletről a Válicka, északról a Zala, nyugatról a Vizsla patak védte. Ez alapján a templom a falakon kívül helyezkedett el.
A végvárvárost egy kőkapun át, déli irányból lehetett megközelíteni.
Egerszeg vár, kataszteri térkép
A várba a várárkon átívelő hídon, a kettős kapuművön keresztül lehetett bejutni.
Az eddigi ásatások bizonyították a vár bástyáinak elhelyezkedését, így a Batthyány út és a Budai Nagy Antal utca sarkánál feltárták a külső vár félköríves kialakítású északkeleti bástyáját.
Ásatási fotó, északkeleti bástya (2002.)
2011-ben a zalaegerszegi piac felújítási munkálatai során nyílt lehetőség újabb régészeti kutatásra, ekkor a Piac téren a könyvtár épülete mögött elhelyezkedő délnyugati, úgynevezett óolasz bástyát tárták fel.
óolasz bástya: Szögletes oldalakkal ék alakban kifelé álló ötszögű bástya.
Ásatási fotó, délnyugati óolasz bástya (2011.)
A leendő Mindszentyneum területén 2017-ben folyt feltárás, mely a vár keleti oldalán az erődítés szerkezetét, a paliszádfalat, a várárkot, valamint a várfalon belül található település területét vizsgálta.
Az eredmények tükrében az 1600-as évek elején készült keleti palánkfal 4 cölöpsorból állt, melyet helyenként további cölöpökkel és karókkal javítottak, illetve erősítettek meg.
paliszádfal: a cölöp gerendákat egymástól egyenlő távolságban, több sorban verték a földbe cölöpsorokat kialakítva, ezeket vesszővel fonták össze, hogy megtartsák a közéjük döngölt földet. A cölöpsorokat kereszt irányban vízszintes tartógerendákkal fogták össze. Kívülről sárral tapasztották.
Légifotó, a vár keleti oldalának feltárása (2017.)
Az ásatás során feltártak egy téglalap alakú 17. századi épületet, amely a palánkfal belső oldalához támaszkodhatott. A leégett paticsfalú épületnek csupán a pinceszintje maradt fenn. Az omladékos betöltésben található gazdag leletanyag díszes habán- és tányértöredékeket, egy rézhuzalra fűzött üveggyöngyökből álló gyöngysort is tartalmazott. Az omladék közül számottevő elszenesedett növényi maradvány – kukorica, bab, borsó, lencse, köles – is előkerült, melyet feltehetően zsákokban tároltak, erről a talált zsákszövet maradványok tanúskodnak.
Ásatási fotó, téglalap alakú ház (2017.)
A helyiség északi felében egy – nem in situ (nem az eredeti helyén) - összeomlott kályha maradványa feküdt, mely 1670-es évszámú, Kőszeg címerével ellátott, kétfejű sasos kályhacsempékből épült.
A források és leletanyag alapján nagy valószínűséggel a ház, az egerszegi vár egyik 17. század második felében élt jelentős személyéhez köthető, mely a várban dúló tűzvészek egyikének esett áldozatul.
Kőszeg címerével ellátott, kétfejű sasos kályhacsempék, valamint oromcsempék és egy kályhaszem
A feltárás egyik kiemelkedő eredménye az a 4 középkori téglaégető kemence, melyek nagy valószínűséggel a veszprémi püspök 14. század végi–15. század eleji építkezéseihez köthetők. A kemencék mellett egy nagyméretű agyagnyerőt is feltártak. A téglaégetők közül háromnak a szerkezete rekonstruálható.
Ásatási fotó téglaépítő kemencéről
A régészeti feltárások, illetve az építkezéseken a régészeti szakfelügyeletek folyamatosan zajlanak, s minden egyes alkalommal újabb és újabb adalékkal szolgálnak Egerszeg végvárváros építészeti történetéhez kiegészítik és megerősítik vagy megcáfolják az írásos források alapján felállított hipotéziseket, de lassan feltárul előttünk a valódi látképe.
A témában itt kutathatsz:
- https://gocsejimuzeum.hu/sites/default/files/csatolmanyok/statikus/zalai_muzeum_24_2019_compressed.pdf
- https://www.academia.edu/15625689/Egerszeg_végvár_és_város_a_17._században
- https://zalaegerszegturizmus.hu/informaciok/egerszeg-vara/
- http://epitettemlekek.hu/varak/zala-megye/zalaegerszeg-vara-zalaegerszeg/
- https://library.hungaricana.hu/hu/view/MEGY_ZALA_GZ_Sk_1996_Megye_Ezer_Eve/?pg=90&layout=s
- https://hir.ma/kult/ujabb-adatok-az-egerszegi-var-tortenetehez/722861
Ha figyelmesen olvastál, könnyedén megoldod az alábbi feladatokat.
