Sok szeretettel köszöntjük olvasóinkat a Göcseji Múzeum digitális múzeumpedagógiai tartalmának felületén. A tavasszal elindított Múzeum-Iskola Közös szertár múzeumpedagógiai anyagain túl most a Qulto Education interaktív digitális eszköztár használatával tudunk hozzájárulni a pedagógusok oktató munkájához.
MÚZEUM-ISKOLA KÖZÖS SZERTÁR
Történelem tantárgy
Szertárunkban számos hasznos tartalmat találtok, amik segítenek megérteni, beleképzelni magatokat a tankönyvben éppen aktuális korba.
Zalaegerszeg ipartörténetének érdekes, már könyvben is megjelent emléke ez az ábrázolás, aminek két példánya is ismert. Az illusztrációként látható papírképek érdekessége, hogy bár eredeti kópiák, mégsem teljesen egyformák. Ha a szemlélődő jól megfigyeli a fotókat, egymásnak tükörképei.
A mai világban az elektronikus eszközök, a GPS navigációs rendszerek segítségével már eljuthatunk bárhova, ha utazni szeretnénk. Régebben ebben a papíralapú térképek voltak segítségére az utazni vágyóknak, melyek néha pontatlan adatokat tartalmaztak, de a tájékozódást minden korban igyekeztek megkönnyíteni.
Az 1960-as évek elején Nyugat-Európában beköszöntő beat korszak megváltoztatta a fiatal generációk zenei ízlését, gondolkodásmódját, hajviseletét és öltözködési stílusát is. A lázadó ifjúság egyik ikonikus ruhadarabja a miniszoknya lett, amelyet 1964-ben dobott piacra Mary Quant angol divattervező. Az új divat – minden tiltás ellenére – viharos gyorsasággal hódította meg a világot.
A fiatal tanítónő 11 tanítványa között ül. A felvétel szabadban készült, a háttér egy házfal, alattuk a sáros talaj. Készítője Antal József zalaegerszegi fényképész, aki utazó fényképészként volt ismert Zalaegerszeg környékén. A lenagyított pozitív képet a kor szokása szerint díszes nyomású kartonra ragasztották.
A Göcseji Múzeum régészeti raktárában sok érdekes, különböző régészeti és történelmi korokból származó leletet találhatunk. Láthatunk többek között neolitikumi és rézkori idolokat, ókori edényeket, középkori fegyvereket, használati tárgyakat.
A sok lelet között azonban van egy, ami mellett muszáj elidőzni egy kicsit. Ez az Oltárci bronzkincs.
Az 1956-os forradalom egyik tanulságaként az új hatalom kissé hátrébb vonult a magánéletből, így a divat is felszabadult a kommunista ideológia elvárásai alól. Az öltözködés színesebbé, egyénibbé vált, a konfekcióruhák is jobb minőségű alapanyagokból készültek.
A paraszti kultúrában az abrosz használata igen késői. Vidékünkön a 19. században jelent meg, eleinte csak a karácsonyi asztalra tették fel, idővel a lakodalmi, búcsúi, ünnepi vagy vendégváró asztalon is megjelent.
Ha erre a légifotóra néztek, látjátok Zalaegerszeg belvárosának egyik fontos részét, a Piac teret a Vásárcsarnokkal, a Deák Ferenc teret a könyvtárral, a Várkör utcát a bírósággal, a Mindszenty teret a Mária Magdolna Plébániatemplommal, a Batthyány utca egy részletét a Göcseji Múzeummal és még sorolhatnám. Egy valamit azonban nem láttok, és az Egerszeg vára, pedig ott van, csak láthatatlan.
A fordulat éve után berendezkedő kommunista diktatúra az élet minden területére kiterjesztette befolyását, még a divat világára is. Már nem a csinos, divatos, hanem a dolgozó nő vált a követendő példává, akinek öltözködését az egyszerűség és a praktikusság határozta meg.
A trianoni békeszerződés megtiltotta Magyarország számára a hadsereg fejlesztését. A kormányok azonban igyekeztek kijátszani ezt a szigorú rendelkezést. A korabeli hadseregekben elit alakulatnak számító légierő fejlesztése létfontosságú volt, ezt azonban csak az ifjúsági egyesületek, mint a cserkészet, vagy a sportegyesületek keretében tudták megvalósítani.
Az ókorban a gazdagok és a hírességek osztályrészét képező portréművészet a középkorban majd ezer éven keresztül alig játszott szerepet, és csak a reneszánsz művészet műfaji differenciálódása során vált ismét hangsúlyossá. Igazi virágkora kétségkívül a 19.
Itt az alkalom, hogy rendezgessük kedves gyűjteményeinket: szalvétát, cukorpapírt, gyufásdobozt, természetesen bélyeget. Kinek-kinek mihez van kedve, és lehetősége. Vajon meddig lehet örömünk abban, hogy e miniatűr papírszépségeket megszerezzük, megőrizzük, rendszerezzük. Vajon kinek a gyűjteménye kerül múzeumba?
Évszázadokon keresztül a hazai közigazgatás nyelve a latin volt. 1785-ben II. József császár a német nyelvet tette hivatalossá a vármegyei ügyintézésben, ami óriási ellenállást váltott ki a magyar nemesség körében, így ezt a rendeletét is visszavonta halálakor. A 18.
Az 1920-as évek második felétől – felismerve az idegenforgalomban rejlő gazdasági lehetőségeket – Magyarországon is megkezdődött a turizmus tudatos fejlesztése. A trianoni béke nyomán a határon kívülre kerültek a Monarchia kedvelt üdülőhelyei: a magas hegyek, a népszerű fürdők.
A második világháború idején a közellátás romlásával párhuzamosan növekedett a cserekereskedelem jelentősége. A zalai olajmezőkön a MAORT könnyűszerrel cserélte élelmiszerre az üzemeiben termelt kőolajat, földgázt és petróleumot, sok esetben a pénz teljes kiiktatásával.
Morandini Tamás (1869-1921) építész hagyatéka unokájának, dr. Schlemmer Tamás röntgenorvosnak köszönhetően került a Göcseji Múzeumba. Különösen értékesek a 20. század elején üveglemezre készített felvételei, melyek megörökítették a család ünnepeit és hétköznapjait.
Tudtad, hogy majd nyolc évtizeden át több politikai vicclap is volt Magyarországon, sőt egyikük szerkesztője Jókai Mór volt?
Tudtad, hogy ezt a bőséget csak a kommunista diktatúra tudta megszüntetni?
Tudtad, hogy a szocializmus korának Ludas Matyi vicclapja végig a kommunista hatalmat szolgálta ki?
Az 1956-os forradalom budapesti eseményeiről számtalan fotográfia készült, amelyek szinte azonnal bejárták a világot, mindenütt nagy tiszteletet és szimpátiát váltottak ki a magyarok iránt. Készítőik többnyire külföldi hírügynökségek profi fotósai voltak, akik a fővárosi eseményeket fényképezték.
Az alattvalóiról gondoskodó, „jó” uralkodó imázsának kialakítása minden korban fontos propagandaeszköze volt a hatalmat birtoklóknak.
Gróf Széchenyi Istvánnak a magyar polgárosodást elősegítő kezdeményezései közé tartozott a hazai lóversenyzés meghonosítása. Ezzel egyrészt a hazai lóállomány javításához járult hozzá, másrészt fellendítette a Pest-budai társaséletet is; a Bécshez szokott magyar arisztokráciát haza csalogatta.
- Tudtad, hogy a telefonodon, laptopodon lévő billentyűzet (betűkiosztás) már több mint 150 éves?
- Tudtad, hogy az első írógépek 37 dekagramm aranyba kerültek?
- Tudtad, hogy úgy 40 évvel ezelőtt még komoly zajártalommal járt egy irodában dolgozni? Az írógépek okozták!
A koronáját Máriának felajánló Szent István király 17. század végére kikristályosodó képtípusa az 1700-as években – de még később is – rendkívüli népszerűséget élvezett. Annak köszönhette ezt, hogy tartalmi rétegei minden más ábrázolásnál szélesebb körűen felölelték a korabeli hazai politikai-egyházi elit eszmerendszerének súlyponti elemeit. Ezek a következők voltak:
A terra sigillata (magyarul: pecsételt föld/agyag) fényes, vöröses felületű, keményre égetett római edényfajta gyűjtőneve, amelyet általában dombordíszes pecsételéssel díszítettek. A kidomborodó minták növényi díszek, állat- és emberalakos jelenetek (gyakran vadászjelentek) voltak.
Felhasználható: a trianoni béke és a revízió oktatásához
A zalaegerszegi országzászló makettje:
A jáki bencés apátsági templomhoz hasonló korú és jelentőségű türjei premontrei kolostort 1234 előtt alapították. Az építtetőt, Türje nembeli Dénest név szerint is ismerjük. Ő a tatárjárás idején a Zárába menekülő IV. Béla király kíséretéhez tartozott. Az uralkodó Dénes hűségének elismeréseképp a szlavón báni méltóságot adományozta neki. Az alapító nemzetség a 16.
Tudtad-e, hogy elődeink kézzel-lábbal tiltakoztak a térképezők munkája ellen?
Tudtad, hogy az első térképeket még öl – láb – hüvelyk – vonás léptékben készítették?
Vajon miért pont ilyenek ezek a mértékegységek?
Az őskori kultúrák különleges alkotásai azok az agyagból készített kis szobrocskák, idolok, melyek legtöbbször emberi alakokat mintáznak meg. A ritkaságnak számító, gyakran művészi kivitelezésű tárgyak az évezredekkel ezelőtt élt emberek szellemiségét idézik meg.