Zalaegerszeg ipartörténetének érdekes, már könyvben is megjelent emléke ez az ábrázolás, aminek két példánya is ismert. Az illusztrációként látható papírképek érdekessége, hogy bár eredeti kópiák, mégsem teljesen egyformák. Ha a szemlélődő jól megfigyeli a fotókat, egymásnak tükörképei. Az egyik (leltári száma 1993.17.2.), aminek a felületét egy karos, mángorlószerű gépen átengedve raszterozták. Az 1930-as években nagy divat volt ez a technika, ami lágyította a kontúrokat. A másik felülete fényes. A vágógépen az ovális keretbe foglalt cégjelzést megfigyelve jöhetünk rá, melyik az oldalhelyes nagyítás, nos, az újabban leltározott kép az (leltári száma:2020.16.11.) A jelzést gót betűkkel írták, felnagyítva is rosszul olvasható, bizonyosnak tűnik, hogy Prágában készült.
A könyvkötő műhelyt még a büszkén pózoló férfi édesapja, idős Juhász József örökölte a felesége testvérétől. Idős Juhász József 1895-ben jelentette be a sajtóban, hogy a Csácsi (ma Berzsenyi) utcai műhelyébe új vágógépet szerzett be. Ifjú Juhász József hirdetése 1907-ben jelent meg először a Magyar Paizs újságban. Apa és fia neve is szerepel a sajtóban, a gimnáziumban szerveződő Zalavármegyei Múzeumnak 1907 szeptemberében régi, ezüsttel díszített sarkantyút ajándékozott id. Juhász József könyvkötő, de számos alkalommal ő és fia régi pénzeket is. 1941-ben pedig a Göcseji Gyűjtemény részére Kakas Ágoston könyvkereskedő 20 pengő értékben leltárkönyvet és vendégkönyvet adományozott, amelynek bekötését Juhász József könyvkötő végezte.
A bonyolult szerkezetű, stabil papírvágógép szinte az örökkévalóságnak készült. A gép előtt egy kis állványon a már fűzött kötetek, a földön a levágott papírszélek láthatók. Oldalához fából készült könyvkötő prést támasztottak. A mester elegáns, jól fésült, pedert bajusszal, ugyan ingujjban, de nyakkendőt, mellényt visel. Jó lenne tudni, milyen alkalommal készült a kép, és ki készítette. Abban az időben hivatásos fényképészt hívtak hasonló felvételek elkészítéséhez, bár nagybátyja, Varga Mihály vendéglős is szeretett fotografálni. Bizonyos, hogy a raszterezett felületű képet hivatásos fényképészhez vitték nagyíttatni, mi Serényi Árpád fényképészre tippelünk, aki 1920-1941 között működött városunkban.
A vágógép hirdetését keresheted a Hungaricanán, a Zalamegye című újságban:
Ifj. Juhász József hirdetését pedig a Magyar Paizs újság hirdetési rovatában: