Könyvkötők emlékezete | Göcseji Múzeum
Ifj. Juhász József pózol vágógépe mellett, könyvkötő műhelyében 1930 körül

Könyvkötők emlékezete

Zalaegerszeg ipartörténetének érdekes, már könyvben is megjelent emléke ez az ábrázolás, aminek két példánya is ismert. Az illusztrációként látható papírképek érdekessége, hogy bár eredeti kópiák, mégsem teljesen egyformák. Ha a szemlélődő jól megfigyeli a fotókat, egymásnak tükörképei. Az egyik (leltári száma 1993.17.2.), aminek a felületét egy karos, mángorlószerű gépen átengedve raszterozták. Az 1930-as években nagy divat volt ez a technika, ami lágyította a kontúrokat. A másik felülete fényes. A vágógépen az ovális keretbe foglalt cégjelzést megfigyelve jöhetünk rá, melyik az oldalhelyes nagyítás, nos, az újabban leltározott kép az (leltári száma:2020.16.11.) A jelzést gót betűkkel írták, felnagyítva is rosszul olvasható, bizonyosnak tűnik, hogy Prágában készült.

A könyvkötő műhelyt még a büszkén pózoló férfi édesapja, idős Juhász József örökölte a felesége testvérétől. Idős Juhász József 1895-ben jelentette be a sajtóban, hogy a Csácsi (ma Berzsenyi) utcai műhelyébe új vágógépet szerzett be. Ifjú Juhász József hirdetése 1907-ben jelent meg először a Magyar Paizs újságban. Apa és fia neve is szerepel a sajtóban, a gimnáziumban szerveződő Zalavármegyei Múzeumnak 1907 szeptemberében régi, ezüsttel díszített sarkantyút ajándékozott id. Juhász József könyvkötő, de számos alkalommal ő és fia régi pénzeket is. 1941-ben pedig a Göcseji Gyűjtemény részére Kakas Ágoston könyvkereskedő 20 pengő értékben leltárkönyvet és vendégkönyvet adományozott, amelynek bekötését Juhász József könyvkötő végezte.

A bonyolult szerkezetű, stabil papírvágógép szinte az örökkévalóságnak készült. A gép előtt egy kis állványon a már fűzött kötetek, a földön a levágott papírszélek láthatók. Oldalához fából készült könyvkötő prést támasztottak. A mester elegáns, jól fésült, pedert bajusszal, ugyan ingujjban, de nyakkendőt, mellényt visel. Jó lenne tudni, milyen alkalommal készült a kép, és ki készítette. Abban az időben hivatásos fényképészt hívtak hasonló felvételek elkészítéséhez, bár nagybátyja, Varga Mihály vendéglős is szeretett fotografálni. Bizonyos, hogy a raszterezett felületű képet hivatásos fényképészhez vitték nagyíttatni, mi Serényi Árpád fényképészre tippelünk, aki 1920-1941 között működött városunkban.  

 

A vágógép hirdetését keresheted a Hungaricanán, a Zalamegye című újságban:

Ifj. Juhász József hirdetését pedig a Magyar Paizs újság hirdetési rovatában:

Tantárgy

Korosztály

Ifj. Juhász József pózol vágógépe mellett, könyvkötő műhelyében 1930 körül