A trianoni békeszerződés megtiltotta Magyarország számára a hadsereg fejlesztését. A kormányok azonban igyekeztek kijátszani ezt a szigorú rendelkezést. A korabeli hadseregekben elit alakulatnak számító légierő fejlesztése létfontosságú volt, ezt azonban csak az ifjúsági egyesületek, mint a cserkészet, vagy a sportegyesületek keretében tudták megvalósítani. Itt képezték ki a pilótákat, s különféle versenyeken, repülőnapokon igyekeztek biztosítani a minél több repülést, növelni a levegőben töltött órák számát.
1934. június 24-én „És mégis repülünk…” jelszóval repülőnapot rendeztek Zalaegerszegen is, a Zala menti réten kialakított ideiglenes repülőtéren. A nagy érdeklődéssel várt eseményt a helyi cserkészek szervezték. A Műegyetemi Sportrepülők Egyesülete és a Cserkészrepülők pilótái érkeztek a városba a Magyar Aero Szövetség repülőivel együtt. A programban a különböző légi bemutatók mellett sétarepülést is ígértek a közönségnek, azonban az egyik gép kereke levált, így csak Czobor Mátyás polgármester élvezhette az égi utazást, és felülről gyönyörködhetett szeretett városában.
A repülőnapon részt vett a Rotter Lajos tervezte híres Karakán vitorlázó repülőgép is. http://100hires.hu/cikkek/rotter-karakan-vitorlazo-repulogep
A kerekét vesztett gép számára másnap a Bánhidy Antal mérnök által tervezett Gerle sportrepülőgép (https://hu.wikipedia.org/wiki/B%C3%A1nhidy_Antal) hozta a pótkereket. Serényi Árpád fényképész végig fényképezte az eseményt és pompás légi felvételeket készített a városról.
