Az 1920-as évek második felétől – felismerve az idegenforgalomban rejlő gazdasági lehetőségeket – Magyarországon is megkezdődött a turizmus tudatos fejlesztése. A trianoni béke nyomán a határon kívülre kerültek a Monarchia kedvelt üdülőhelyei: a magas hegyek, a népszerű fürdők. Helyettük a határokon belül kellett megteremteni és ismertté tenni az új idegenforgalmi célpontokat, nyaralási lehetőségeket. Ekkor váltak népszerűvé az északi középhegység, a Dunakanyar vagy a Balaton frissen felépített üdülőhelyei.
A harmincas évek elején a turizmushoz kapcsolódó propaganda egyik népszerű elemeként több magyar város ünnepi heteket, játékokat rendezett. Ehhez a mozgalomhoz csatlakozott 1935-ben Zalaegerszeg is, amikor – Czobor Mátyás polgármester kezdeményezésére – megszervezte a Göcseji Hetet. Ehhez megfelelő alkalmat a rendezett tanácsú várossá válás ötvenedik évfordulója teremtett. E nagyszabású és sikeres rendezvény célja az volt, hogy az ide érkezőkkel megismertesse a Göcsej és a város sajátosságait, kulturális értékeit, s ezáltal az elmaradott vidéket bekapcsolja a hazai turizmus vérkeringésébe.
Az 1935. augusztus 31. és szeptember 10. között zajló esemény számtalan programmal várta a vendégeket, erről az itt látható füzetke is tanúskodik. Ekkor született a népszerű, ma is ismert szlogen: „Gondunkat, bajunkat akasszuk a szegre, gyerünk a virágos Zalaegerszegre!”
A füzet leírását itt láthatod:
A rendezvényről itt olvashatsz:
