Az 1956-os forradalom egyik tanulságaként az új hatalom kissé hátrébb vonult a magánéletből, így a divat is felszabadult a kommunista ideológia elvárásai alól. Az öltözködés színesebbé, egyénibbé vált, a konfekcióruhák is jobb minőségű alapanyagokból készültek. 1957-től havonta jelent meg az Ez a divat című egyetlen hazai divatlap (1949-ben alapították), amely most már beszámolt a nyugati divatközpontok trendjeiről is. A legolvasottabb női magazinban, a Nők lapjában is megjelentek az öltözködési tippek, divattanácsok. Ismét a nőies nő lett a szépségideál.
A divatlapokban bemutatott elegáns öltözetek, nőies ruhadarabok azonban csak ritkán jelentek meg az üzletek kínálatában. Ezért azok, akik divatosan szerettek volna öltözködni, megvarrták, vagy megvarratták a kívánatos holmit. Így tett a fotón látható csinos női ruha tulajdonosa, Szilasi Mária is. Fiatal lányként – egy falusi varrónőtől – megtanulta a szabás-varrás rejtelmeit, innentől maga készítette ruháit, férjhezmenetele után gyermekeiét is. Évente egyszer elutazott Budapestre, végig járta az elegáns belvárosi üzleteket, tanulmányozta a trendeket, szabásvonalakat. Bevásárolt minőségi textíliákból, majd hazajött, varrógép mellé ült, és elkészítette álmai ruháit. Hobbivarrónőként egészen a 2000-es évekig varrta a maga és családja ruházatát. Múzeumunk több, saját kezűleg készített darabot őriz tőle.
