A koronáját Máriának felajánló Szent István király 17. század végére kikristályosodó képtípusa az 1700-as években – de még később is – rendkívüli népszerűséget élvezett. Annak köszönhette ezt, hogy tartalmi rétegei minden más ábrázolásnál szélesebb körűen felölelték a korabeli hazai politikai-egyházi elit eszmerendszerének súlyponti elemeit. Ezek a következők voltak:
- Magyarország Szent Istvántól eredeztetett katolikus jellege (protestánsellenesség)
- A Szent Korona által jelképezett ország területi egységének hangsúlyozása (törökellenesség, Erdély visszacsatolásnak igénye)
- A nemzeti uralkodó szükségessége (látens, vagyis rejtett Habsburg-ellenesség)
- A Werbőczy István Hármaskönyvében (1514) megfogalmazott Szent Korona-tan illusztrálása
A toposszá (művészi közhely) váló ábrázolás nem csupán templomok fal- és oltárképein, vagy éppen szobrai révén tűnt fel, hanem alkalmas volt a közigazgatási épületek reprezentatív helyiségeinek az uralkodó eszmerendszert illusztráló díszítésére is. Nem túlzottan magas színvonalon festett képünk a zalaegerszegi Vármegyeházáról került a Göcseji Múzeum gyűjteményébe, díszes kerete alapján okkal feltételezhetjük, hogy eredetileg a mai Törvényszék épületében lévő ülésterem dekorációjához tartozott.
Forrás:
Kérdések:
- Mit jelképezett a Szent Korona?
- Hogyan nevezték Máriát Magyarországon a korona felajánlásából következően?
- Melyik történeti forrásunk szól a korona felajánlásáról?