Augusztus 15-én tartja a katolikus egyház Mária mennybemenetelének napját (Assumptio Beatae Mariae Virginis), amely a legjelentősebb Mária-ünnepünk. A hagyomány szerint Máriát halála után a Megváltó feltámasztotta és felemelte magához a mennybe, holttestét nem engedte át a földi enyészetnek.
MÚZEUM-ISKOLA KÖZÖS SZERTÁR
Szerző: Kiss Nóra
Szertárunkban számos hasznos tartalmat találtok, amik segítenek megérteni, beleképzelni magatokat a tankönyvben éppen aktuális korba.
Tantárgy:
Hon – és népismeret
Korosztály:
Felsős
Szerző:
Kiss Nóra
Tantárgy:
Hon – és népismeret
Korosztály:
Felsős, Középiskolás
Szerző:
Kiss Nóra
A meggy (Cerasus vulgaris) a magyarság első gyümölcse, amely Kis-Ázsiában és Dél-Európában őshonos. Az ókorban nem sokra becsülték ezt a savanykás gyümölcsöt, sem gyűjtögetésével, sem termesztésével nem foglalkoztak – ma viszont annál nagyobb népszerűségnek örvend.
Tantárgy:
Hon – és népismeret
Korosztály:
Felsős
Szerző:
Kiss Nóra
A tavaszi virágok után júniusban kezd virágozni a liliom, amely sok kert szemet gyönyörködtető és különlegesen illatos virága. A szegedi tanyák vidékén szentantalvirágnak, Bugac környékén Szent József virágának is nevezik virágzásának ideje és a névnap közelsége miatt. Népi díszítőművészetünkben és virágénekeinkben is sokszor találkozhatunk e virággal.
Tantárgy:
Hon – és népismeret
Korosztály:
Felsős
Szerző:
Kiss Nóra
Májusban és júniusban érnek be az első gyümölcsök, érdemes őket frissen fogyasztani és tartósítani is. Zala megye mindig is bővelkedett a különféle gyümölcsfajtákban, hiszen nem éppen kitűnően termő talaja arra kényszerítette az itt élőket, hogy a mezőgazdasági művelésre kevésbé alkalmas vidékeken gyümölcsök termesztésével egészítsék ki táplálékukat.
Tantárgy:
Hon – és népismeret
Korosztály:
Felsős
Szerző:
Kiss Nóra
A gyöngyvirágot (Convallaria majalis) a magyarság szépségéért és a szobát betöltő kellemes illata miatt már a középkor óta kedveli. A kolostorok kertjeinek hatására a parasztkertekbe is beültették a liliom, a rozmaring és a zsálya mellé. A tölgyeseinkben őshonos virág a kert nyirkos, árnyékos részén érzi igazán jól magát.
Tantárgy:
Hon – és népismeret
Korosztály:
Felsős
Szerző:
Kiss Nóra
A főzelékek, vagyis a friss zöldségből készített, rántással vagy habarással sűrített önálló ételek a magyar konyha jellegzetes ételei. Ezek egyik tipikus példája, a kapros tökfőzelék is a városi, polgári konyha hatására vált népszerűvé a parasztság körében a 20. század első felében. Alapanyaga, a tök azonban nem volt ismeretlen a falvak lakói előtt, hiszen sok fajtáját ismerték (pl.
Tantárgy:
Magyar irodalom
Korosztály:
Felsős, Középiskolás
Szerző:
Kiss Nóra
Az 1970-es években a néprajzkutatók még gyűjtöttek olyan archaikus népi imádságnak nevezett szövegeket, amelyek az egész magyar nyelvterületen, kizárólag a szájhagyományban maradtak fent. Ezeket a védekező, bajelhárító imákat rontás, a gonosz, az ördög ellen, vagy a bűnbocsánat elnyerése érdekében végezték kis közösségben, családban vagy egyedül, de templomban sosem.
Tantárgy:
Hon – és népismeret
Korosztály:
Felsős
Szerző:
Kiss Nóra
A múlt évszázadban egyetlen, fehérre meszelt parasztház ablakából sem hiányozhatott az agyaggcserépbe vagy kilyukadt zománcos edénybe ültetett, pirosló muskátli. Nagymamáink, dédmamáink virágai közül meglepő módon a muskátli került legkésőbb a falusi porták kedvelt cserepes virágai közé.
Tantárgy:
Hon – és népismeret
Korosztály:
Felsős
Szerző:
Kiss Nóra
A káposzta (Brassica) a magyarok és a környező népek fontos zöldségnövénye, amelyet már az újkőkortól kezdve termesztésbe vett az ember. A Kárpát-medencében már a 9. században elterjedt volt legismertebb változata, a fejeskáposzta (Brassica oleracea var. capitata), az Árpád-korban pedig a Nyugat-Európából érkező szerzetesek újabb fajokat hoztak magukkal.
Tantárgy:
Hon – és népismeret
Korosztály:
Felsős
Szerző:
Kiss Nóra
A köles (Panicum miliaceum) Kelet- és Dél-Ázsiából származó kenyérértékű kásanövény, amelyet már az újkőkortól Európában is széles körben ismertek. Rövid tenyészideje, változatos hasznosíthatósága és különleges ápolást nem igénylő termesztése miatt a nomád népek, így a honfoglaló magyaroknak is kedvelt gabonafajtája volt.
Tantárgy:
Hon – és népismeret
Korosztály:
Felsős
Szerző:
Kiss Nóra
A magyarság a középkorban számos kapásnövényt, veteményt és zöldségfélét ismert, táplálkozásukban nagy szerepet töltöttek be a hüvelyesek is: a borsó és a lencse mellett a bab is. (A hüvelyesekből a földesurak dézsmát is szedtek; ezt az ún. lencsepénzzel meg lehetett váltani.)
Tantárgy:
Hon – és népismeret
Korosztály:
Felsős, Középiskolás
Szerző:
Kiss Nóra
Tantárgy:
Hon – és népismeret
Korosztály:
Felsős, Középiskolás
Szerző:
Kiss Nóra
Tantárgy:
Hon – és népismeret
Korosztály:
Felsős, Középiskolás
Szerző:
Kiss Nóra
Tantárgy:
Hon – és népismeret
Korosztály:
Felsős, Középiskolás
Szerző:
Kiss Nóra
Tantárgy:
Természetismeret, Hon – és népismeret
Korosztály:
Felsős, Középiskolás
Szerző:
Kiss Nóra
Tantárgy:
Hon – és népismeret
Korosztály:
Felsős, Középiskolás
Szerző:
Kiss Nóra
Tantárgy:
Hon – és népismeret
Korosztály:
Felsős
Szerző:
Kiss Nóra
Országszerte általánosan ismert volt az elrejtett kincs és megszerzésének hiedelme: a kincset háborús időkben rejtették el domb alá, hegyszakadékba vagy barlangba. A kincset állatok, kísértetek vagy törpeszerű lények őrizték és megszerzése nem volt veszélytelen kihívás.
Tantárgy:
Történelem
Korosztály:
Felsős, Középiskolás
Szerző:
Kiss Nóra
A második világháború idején a közellátás romlásával párhuzamosan növekedett a cserekereskedelem jelentősége. A zalai olajmezőkön a MAORT könnyűszerrel cserélte élelmiszerre az üzemeiben termelt kőolajat, földgázt és petróleumot, sok esetben a pénz teljes kiiktatásával.
Tantárgy:
Hon – és népismeret
Korosztály:
Felsős
Szerző:
Kiss Nóra
A türelemüveg – más néven bányászpalack, türelempalack vagy türelemmunka – szűknyakú üvegben elhelyezett faragott ábrázolást jelent. Az első darabokat a 16. században Nyugat-Európában készítették, ahonnan kedvelt kandalló- és sublótdíszként terjedt tovább a kontinensen. Magyarországon a 18. századból datálhatjuk az első ismert, vadaskertet ábrázoló türelemüveget.
Tantárgy:
Hon – és népismeret
Korosztály:
Felsős, Középiskolás
Szerző:
Kiss Nóra
A hagyományos parasztszobákban található kegytárgyak – szobrok, olvasók, olajnyomatok, imakönyvek stb. – a ház lakóinak legalapvetőbb szakrális igényeit elégítették ki. Ezek a második világháború előtti időszakot reprezentáló tárgyak tömegesen előállított kegytárgyak voltak, amelyek közül kulcsszerepet játszottak a kegyképmásolatok. Ezeknek egy különleges típusai voltak az üvegképek.
Tantárgy:
Hon – és népismeret
Korosztály:
Felsős
Szerző:
Kiss Nóra
Az egykori piacok, búcsúk keresett standja volt a mézeskalácsosoké: sokféle kedvelt csemegét és ajándékot, búcsúfiát lehetett itt kapni. A színes, gazdagon díszített mézeskalácsok mellett mézespuszedlit, sőt frissítő italokat: méhsert és márcot is kínáltak a vásárok forgatagában.
Tantárgy:
Hon – és népismeret
Korosztály:
Felsős
Szerző:
Kiss Nóra
A Húsvét előtti vasárnap – virágvasárnap – Jézus Jeruzsálembe való bevonulásának ünnepe, amelynek emlékére hagyományosan pálmaágat, Magyarországon a fűzfa barkáját szentelték meg. Ezt Göcsejben macóka, cicabarka, cicamaca vagy cicemaca néven is ismerték.