A gyöngyvirágot (Convallaria majalis) a magyarság szépségéért és a szobát betöltő kellemes illata miatt már a középkor óta kedveli. A kolostorok kertjeinek hatására a parasztkertekbe is beültették a liliom, a rozmaring és a zsálya mellé. A tölgyeseinkben őshonos virág a kert nyirkos, árnyékos részén érzi igazán jól magát.
A gyöngyvirág ismert szentgyörgyvirág néven is, amely azzal áll összefüggésben, hogy Szent György napjához közel (ápr. 24.), május elején kezd virágozni. Erdélyi elnevezése: Mária virága arra utal, hogy a Golgotáról hazatérő Mária földre hulló könnyeiből született a gyöngyvirág, amelynek kelyhében fejfájást vagy egyéb betegséget gyógyító víz van.
A gyöngyvirág, amelynek rózsaszín változata is létezik, Európa több országa számára is kedves növény: 1967 óta Finnország nemzeti virága. Franciaországban május 1. nem csak a munka, hanem a gyöngyvirág ünnepe – fête du muguet – is egyben: a gyöngyvirág a franciák számára a boldogság szimbóluma, ezért megajándékozzák egymást egy-egy csokor gyöngyvirággal. Úgy tartják, hogy aki kapja, annak egy évig szerencsét hoz a virág. A gyöngyvirág az egykori Jugoszlávia szimbóluma is volt.
Ez a tavaszjelző virág a magyar népi díszítőművészet szívesen ábrázolt növénye és népi líránkban, virágénekeinkben is gyakran megjelenik szerelmi szimbólumként, a kedves leány megszólításaként. A gyöngyvirág a boldogság, a szerénység, valamint a szüzesség és a tisztaság jelképe is: a menyasszonyi csokrokba és koszorúkba is szívesen tűztek gyöngyvirágot. Sokszor magát a menyasszonyt azonosították a gyöngyvirággal, ami még a lakodalmi rigmusokban is megjelent: „A menyasszony gyöngyvirág, koszorúja es virág, boldog az a vőlegény, ki azt mondja: az enyém!”
A magyar néphit szépségvarázsló növényként tartotta számon a gyöngyvirágot: a lányok harmatos gyöngyvirággal vagy gyöngyvirágos mosdóvízzel kenték be magukat, hogy arcuk szép legyen és szemük egészséges maradjon. Ez azonban nem volt bölcs dolog, hiszen a gyöngyvirágnak minden része mérgező, a szakértők alapos kézmosást javasolnak még az érintése után is. Ma is sok helyen árulnak önállóan csokorban gyöngyvirágot, ám ezt nem kötik egybe más virágokkal, mert a jácint vagy az orgona elhervadna mellette, a nárcisz pedig elveszítené a színét. Vigyázni kell a gyöngyvirágcsokrot tartalmazó váza vízével is, hiszen az is veszélyes lehet, főleg a gyerekekre és a kisállatokra nézve.
A gyöngyvirág lenyűgöző illatát sokféle kozmetikumban, illatszerben élvezhetjük, legyen az parfüm, szappan, arckrém, fürdőolaj vagy szekrényillatosító – ezek azonban mind mesterségesen előállított összetevőkből állnak, ugyanis a gyöngyvirág illatát nem lehet természetes úton kivonni, csak szintetikus anyagokból rekonstruálni.
Lippai János Posoni kert (1664) c. munkájában azt írta a gyöngyvirágról, hogy vize a gutaütés, ecetje a fejfájás ellen hatásos. Veszelszki Antal 1798-ban megjelent botanikai munkájában feljegyezte, hogy a gyöngyvirágból készült orvosság – amivel a kisdedek köldökét is ápolták – „az ember fejét, szívét, elméjét, eszét erősíti, s fejszédelgést, ájulást, rágást távoztat.” – Napjainkban a gyöngyvirág hatóanyagainak kivonatából szívproblémák, epilepszia és ízületi betegségek elleni gyógyszereket készítenek.
A gyöngyvirág a keresztény művészetben Jézus, a világ üdvössége születésének jelképe. A vallásos szimbolikában az alázatot és Krisztus második eljövetelét is jelképezi. Az angyali üdvözlet- és a Mária-ábrázolásokon Mária szeplőtelenségére, szelíd jóságára és a Krisztus születése feletti örömére utal. Ha a hóvirággal és az árvácskával – népiesen: jézusvirágocskával – együtt ábrázolják a gyöngyvirágot, akkor jelentése: Jézusban megszületett az Üdvözítő, a mi reményünk.
A Vasárnap c. lap 1927. április 10-i számában arról számoltak be, hogy egy Borsod-Abaúj-Zemplén megyei kis falu, Hegymeg tisztelendőasszonya, Farkas Józsefné nagy szeretettel gondozza e kedves növényeket a református templom kertjében:
„azért ültette az első gyöngyvirágtövet, még egészen fiatal, szinte pár napos asszony korában, hogy élete végéig emlékeztesse az a fehér gyöngyvirág az ő fehér menyasszonyi koszorújára, mert ő úgy gondolta: sohasem lesz életében olyan boldog, mint menyasszony korában! – Azután a fájdalom kötözte hozzá szívét ahhoz a fehér virághoz: egy kis lánya halt meg egész kis korában. Felét elszakította a menyasszonyi koszorújának, a kis halott homloka köré helyezte, mint drága glóriáját – s a régi tövekhez újakat ültetett. Legutoljára pedig már azért szaporította meg a bokrokat, hogy amikor a szép illatos gyöngyszemek kinyílnak, minden falubeli leánynak jusson vasárnapi templomba menetkor bokréta belőlük! Mert, tudja Isten, olyan fehér lehet a menyország fehérsége, mint a fehér gyöngyvirág s valahogy azok a kis falusi csengőharang alakú virágocskák olyan nagyon illenek az Isten házába.”
