Zalaegerszeg kedvelt kirándulóhelye az Alsóerdő, amely a múlt század közepéig még mintegy három és fél kilométerre volt a város beépített területétől. Pesthy Pál újságíró így írt róla 1931-ben: „Vadregényes, romantikus részletei, emelkedéseinek és völgyeinek festői változatai, tágas tisztásai, virágos pázsitjai valósággal csábítják a természetbarátokat. Egyik nevezetessége az ’ezeréves fá’-nak nevezett hatalmas tölgy, amelynek törzsét csak több kiterjesztett kar egybefogása tudja átölelni, lombsátorának kereksége alatt pedig egész embersereg is elhelyezkedhetne. Különféle történeti hagyományok és legendák fűződnek hozzá, többek között az, hogy az egyik portyázó török csapatot itt semmisítette meg az egerszegi várőrség. A fán a ’Magyarok Védőasszonyá’-nak képe látható.”
A törökös monda egy változata szerint a Besenyőnél táborozó törökre mozsárágyúval lövöldöztek a húsvéti határjárás résztvevői. Az 1872-ben született adatközlő Haleder József elbeszélése szerint „a török basa éppen ebédezett akkor, s az ágyugoló beleesett a tányérjába. A török basa azt mondta: Na, köpköd ám a jámbor! – és a törökök elvonultak Kanizsa felé.” A határkerülés valóban a képes fa mellett vezetett el, itt húzódott ugyanis az egerszegi és bazitai vitatott szakasz, amelynek megerősítésére ennek a nagyszombati népszokásnak az eredetije szolgált.
Az „ezeréves fa”, amelyet „képes fá”-nak is hívtak, 1962-ig állt, törzsén többször is cserélődött a Mária-kép, mert – bár kis tetővel igyekeztek megóvni – mégiscsak ki volt téve az időjárás viszontagságainak. Az 1930-as években a nép körében nagyon népszerű Sixtus-Madonna olajnyomata volt rajta. Körben padot ácsoltak a fa köré, ahol a kirándulók leülhettek megpihenni, imádkozni. A fát, amely az őshonos tölgyesek egyik utolsó hírmondója volt, vihar döntötte ki. A pad és a kép egy ideig még megmaradt. Az erdész a képet áthelyezte egy közeli tölgyfára, ahol vandál kezek szétverték. Igaz a város növekedése már elérte, éppen csak hogy be nem kebelezte a helyet, ahol valaha a fa állt.
Fotók a Göcseji Múzeum fotótárából
http://katalogus.gocsejimuzeum.hu/hu/record/-/record/GOCSEJMUSEUM349500
http://katalogus.gocsejimuzeum.hu/hu/record/-/record/GOCSEJMUSEUM337328
http://katalogus.gocsejimuzeum.hu/hu/record/-/record/GOCSEJMUSEUM329703