Ma már nagyon nehéz elképzelnünk, hogy a göcseji emberek hogyan tudták a 18-19. században egy olyan helyiségben tölteni napjaikat, mint a füstöskonyha. A levegőt, az embereket, a főzéshez és evéshez használt eszközöket, konyhai ruhákat, kémény híján a kemence nyílásából vagy a tüzelőpadkáról kiáramló füst és korom lepte el. Mégis ez volt életük központi helye, ahol a gazdaasszony főzött, a nagycsalád együtt evett, melegedett, sok esetben aludt is.
A 18. század végén, a 19. század közepén egyre jobban elterjedt, hogy a szobákba mázas csempéjű kályhát építettek, melyeket mindig a bejárattal szemben, a konyhai fal mellé helyeztek el. Fűtését kívülről, a konyhai kemence padkájáról oldották meg. Ide nyílt a konyha és szoba válaszfalába vágott tüzelőnyílás, a kályha füstje pedig a füstöskonyhába ömlött. Így füsttelenítették a szobát.
Zalalövői hosszúház füstöskonyha enteriőr, Göcseji Falumúzeum
A füstöskonyhákban agyagföldből épített kemencék álltak, a kemencepadkákon s a katlanokban folyt a sütés, a főzés, a vízmelegítés. A tüzet a kemencepadkán gyújtották meg, egy kis kupacba rőzsét, faháncsot raktak. Közé gyantás fát tettek, ami gyorsan lángra kapott s ettől a gyújtóstól könnyen meggyulladt a vastagabb fa is.
Érdekesség
Ha a tűz meggyulladt, a füstöskonyhát sűrűn ellepte a füst, ami egy idő után felszállt, s alatta tiszta lett a levegő. A szellőztetésnél az osztott ajtó is jó szolgálatot tett. A régi öregek sokszor elmondták, hogy ilyenkor a füst alatt meghajolva jártak és dolgoztak.
Felsőszenerzsébeti ház füstöskonyha kemencéje, Göcseji Falumúzeum
Ebben a helyiségben állt a vizespad is, amelyen azok a cserépkorsók, később bádog vizeskannák sorakoztak, amiben a kútról hozott hideg vizet tartották.
Kálócfai ház enteriőr, vizespad, Göcseji Falumúzeum
A konyha a közös étkezések helye is volt. A család az „ablakos szegletben” elhelyezett széles, hasított, ácsolt tölgyfadeszkából készült padokon ülte körül a tölgyfaasztalt. Ezeket ácsolt, faragott technikával, az asztallap deszkáit csapolással, lábait szintén csapolással, hevederekkel, ékekkel, faragott faszögekkel rögzítették. Volt asztal, ami mély fiókkal rendelkezett, ebben a megszegett kenyeret tartották.
Érdekesség:
Az asztal körüli ülésrendet szigorúan betartották. Mindig a gazda ült az asztal belső szegleténél, a család többi tagja pedig az egymás utáni rangsort követve foglalt helyet. A nőknek itt nem volt helyük.
Felsőszenterzsébeti ház konyha, Göcseji Falumúzeum
A füstös lakókonyha egy másik szegletében álltak az ágyak.
Ezeken csak a gazda és a gazdaasszony feküdhetett, ez alól akkor tettek kivételt, ha beteg, vagy gyermekágyas asszony volt a családban. A többiek az asztal körüli széles padon, a kemencepadkán, az aprónép a tetején. Az ifjú házasok a kamrában aludtak.
Felsőszenterzsébeti ház konyha, Göcseji Falumúzeum
A helyiség megvilágítására a foklát használták. A foklatartó egy természetes, villás ágakból készült állvány. A villák közé hosszú fenyő hasítékot helyeztek, majd meggyújtották azt, ez a gyantás fa sokáig világított.
Érdekesség:
A foklafa hasogatásához minden férfiember értett, volt, aki kis baltával, volt, aki speciális „fáklya hasogató késsel” dolgozott.
Ha a fokla meggyújtott felét lefelé billentették, nagyobb lángra kapott és jobban világított. Ha megemelték, akkor lecsendesedett, szinte csak pislákolt.
Felsőszenterzsébeti ház fokla, Göcseji Falumúzeum
Főzőedények
A 18. század végén és a 19. században is a sütés, főzés leginkább cserépedényekben történt, melyek közül a főzőfazekak voltak a legnagyobb számban. A család létszámától és anyagi helyzetétől függően 3-4, esetenként 5-6 db is használatban volt belőlük. A füstöskonyhák felszámolása után sem dobták el őket, tárolóedényekké váltak, a kamrákban száraz borsót, babot, lencsét, szárított magvakat tartottak bennük. A cserépfazekak, lábasok, serpenyők helye a kemence teteje volt. A nagyobb fazekakat cserépfedővel fedték le a kisebbeket lefelé fordították.
Kávási ház konyha enteriőr, Göcseji Falumúzeum
A másik jellegzetes edény volt a háromlábú cseréplábas. A kemencepadkára állították, parazsat húztak alá, és így készítettek benne kásákat és mártásos húsokat.
Felsőszenterzsébeti ház konyha, Göcseji Falumúzeum
20. század füstöskonyháinak nélkülözhetetlen kellékei voltak a vasháromlábak, a „dreifusz"-ok. A vasháromlábak többnyire a kemencepadkán álltak, de ha volt fölösleg, azt a falra akasztották.
Érdekesség:
A kilyukadt fazekakat nem dobták ki, hanem „beforrasztották” „gyátazsírral”: a lyukba egy rongydarabot dugtak, azt kívülről olvasztott gyantával jól bekenték.
A repedéseket drótozással javították, de előfordult, hogy az értékes, nagyméretű edényeket már a használatbavétel előtt – elővigyázatosságból - megerősítették.
Felsőszenterzsébeti ház füstöskonyha vasháromlábon álló főzőedény, Göcseji Falumúzeum
A gazdaasszonyok a 18. század közepétől használtak háromlábú vasserpenyőt is. A hosszú nyél vége belül üreges volt, ebbe fadarabokat erősítettek, hogy meg ne égessék a kezüket. A hosszú nyelű serpenyőket a kemencébe tolták, alá parazsat húztak. Főleg húsokat sütöttek bennük.
A vasból készült serpenyők, lábasok és fazekak nagy értéknek számítottak, ezért nagyon vigyáztak is rájuk.
Kávási ház konyha enteriőr, Göcseji Falumúzeum
háromlábú vasserpenyő, Bíró Friderika: Szegek világa
„Étkészlet”
Most nem a mai értelemben vett étkészletre kell gondolnunk. A rég időkben volt, hogy egy nagy közös tálból evett az egész család. A hagyatéki leltárakból és elmondásból tudható, hogy általában minden háznál volt fatányér, cseréptányér, ezekből sült húsokat ettek „fakalánnyal”.
A tányérok helye a falra szerelt tálason (polcon) volt.
Kálócfai ház tálas, Göcseji Falumúzeum
Kávási ház tálas, Göcseji Falumúzeum
Érdekesség
A nők soha nem ülhettek le közös étkezésekkor az asztalhoz, férjük háta mögött álltak és ettek. A gyerekek míg be nem töltötték 18. évüket, a pad szélén vagy kisszéken külön csoportban étkezhettek.
A sült húst mindig a gazda szelte fel és osztotta szét.
Evőeszköznek főleg kanalat használtak, villát elvétve. A kést becsben tartották, mert nagy érték volt.
A füstöskonyhával kapcsolatban további érdekességeket találsz az alábbi linkeken:
https://mek.oszk.hu/02100/02115/html/2-536.html
https://library.hungaricana.hu/hu/view/MEGY_ZALA_GZ_Sk_2003_Szegek_Vilaga/?pg=0&layout=s
Ha figyelmesen olvastál biztosan meg tudod oldani a következő feladatokat!
