A nagyböjtöt Jézus 40 napi böjtölésének és kínszenvedésének emlékére tartják, amely egyben a keresztény egyházban a húsvéti előkészület ideje, böjtöléssel, egyházi és népi ájtatosságok végzésével. Hamvazószerdától húsvét vasárnapig tartó időszak, utolsó előtti hete a virághét, virágvasárnappal zárul, ezt követi a húsvétvasárnapig tartó nagyhét.
Bújós-vonulós játékok (Arcanum)
Böjt idején tilos volt a bál, a mulatság, de még a lakodalom is. A fiúk csoportosan végzett játékokkal (labdázás, dobó játékok, bigézés, mancsozás) váltották ki, a lányok bújós-vonulós, karikázós táncokat jártak. Gyakran került az asztalra cibereleves. Ennek az ételnek az alapja a búza vagy rozskorpa, melyet cserépedényben forró vízzel felöntve néhány napig erjesztettek, majd liszttel, tejföllel behabarták, és főztek még bele kölest vagy hajdinát, hogy laktatóbb legyen. Aszalt gyümölcsökből is főztek tejfölös savanyított levest (keszőce). Igen kedveltek voltak a böjti időszakban a hüvelyesek, a borsó, a bab és a lencse.
Karikázó (Magyar Néprajzi Lexikon)
Érdekesség
A 40 napos böjtöt már a 7. századtól tartották, aztán 1091-ben II. Orbán pápa törvénybe is iktatta.
Az emberek ilyenkor gyóntak, áldoztak, még a haragosok is igyekeztek kibékülni egymással.
Nem ehettek húst, nem főzhettek zsírral, sőt a 17. század elejéig még tejet és tojást sem fogyaszthattak. Az 1920-as évektől az egyház enyhített és már csak a hamvazószerdát, a pénteki napokat és a nagypéntektől nagyszombatig terjedő időt írta elő szigorú böjtnek.
A nagyböjt első napja hamvazószerda, elnevezése egyházi szokásra utal, a múlt évi megszentelt barkát elégették, hamuját a pap megszentelte, s keresztet rajzolt vele a hívek homlokára, annak bizonyságára, hogy a halandók porból lettek, s porrá lesznek. A hamvazkodásnak egészségmegőrző szerepet is tulajdonítottak. Ettől a naptól kezdve nem ettek sem zsírral főzött ételt, sem húst.
Mosogató asszony gyermekével (Arcanum)
Érdekesség
Ezen a napon elsikálták a zsíros edényeket, mert zsírt a következő 40 napban nem fogyaszthattak.
A húsvétot megelőző vasárnapot nevezik virágvasárnapnak, Jézus Jeruzsálembe való bevonulásának emlékére. Jézus szamárháton érkezett a városba, a nép virágokat, pálmaágakat hintett lába elé, így dicsőítette. Az egyház barkaszenteléssel emlékezik erre.
Virágvasárnapi barka (Netfolk)
Érdekesség
A néphit szerint a megszentelt barkának gyógyító, rontásűző ereje van. Gyakorta leszúrták a földbe, azt tartva, hogy elűzi a férgeket. Füstjével állatokat gyógyítottak. Néhány szemet lenyeltek a „cica-maca ág” barkájából, hogy ne fájjon a torkuk.
A húsvét ünnepét megelőző hét a nagyhét, tele számos vallási és néphithez kapcsolódó tevékenységgel. A tavaszi nagytakarítás időszaka, a hosszú tél után a házakat kívül-belül rendbe tették, ahogy a lelküket is a nagyböjt alatt, felkészítették az ünnepre. A padlót újra döngölték, felmázolták, tisztító meszelést végeztek kívül-belül a házon.
Nagycsütörtökön elhallgatnak a templomok harangjai, azt tartják, a harangok Rómába mentek, ott gyászolják Krisztust. Szokás volt ilyenkor kereplővel zajt kelteni, így űzték el a gonoszt és így helyettesítették a harangokat. Liturgikus szokás a nagycsütörtöki lábmosás, ahol egyházi személyek mosták meg tizenkét szegény ember lábát.
Szintén liturgikus eredetű szokás a pilátusverés vagy égetés. A templomban a gyerekek égtelen zajt csaptak (verték a padokat), vagy a falu határában Pilátust jelképező szalmabábut égettek.
Kereplő (Magyar Nemzeti Digitális Archívum)
Érdekesség
Zöldcsütörtöknek is nevezték, mivel ezen a napon zöld növényekből készült ételeket főztek (sóska, spenót...) a bő termés reményében.
Nagypéntek Jézus kereszthalála. A keresztények körében a bűnbánat, a mély gyász és a szigorú böjt napja. A templomokban az oltárokat letakarják, a harangok némák, és a passiójátékot adják elő.
Ehhez a naphoz babonás félelmek kötődnek a paraszti életben. Tiltották az állattartással, földműveléssel kapcsolatos munkákat, nem sütöttek kenyeret (mert kővé válik), nem mostak (mert a ruha viselőjébe villám csapna), nem fontak.
A víznek, mint ősi pogány tisztulást hozó szimbólumnak mágikus erőt tulajdonítottak.
Krisztus keresztre feszítése (Göcseji Múzeum)
Érdekesség
Napfelkelte előtt friss kútvízzel vagy patakvízzel mosakodtak, ez védett a betegségek ellen. Az eladó sorban lévő lányok különösen ügyeltek a szokás elvégzésére, hogy szépek és egészségesek legyenek. Az állatokat is kihajtották a patakhoz itatni, és le is fürösztötték őket, hogy ne legyenek betegek.
Nagyszombaton este (a vigília után) véget ér a 40 napos böjt, és újra megszólalnak a harangok. Legjelentősebb eseményei a víz- illetve tűzszentelés. Katolikus templomokban a gyertyát a megszentelt tűz lángjáról gyújtják meg. Az új tűz gyújtása a remény szimbóluma is. Ekkor tartják a feltámadási körmenetet.
Tűzszentelés (Kriza János néprajzi Társaság Fotótára)
Érdekesség
A határkerülés (határjárás) szokása, más európai népek körében is ismert volt. Kereszténység előtti hiedelmek tovább hordozója, miszerint a körüljárt területet, a tavaszi vetéseket így lehetett megvédeni a gonosztól, a fagytól, a jégveréstől. Zalaegerszegen a törökök elűzésével kapcsolatos legenda is kötődik hozzá, még a 20. században is gyakorolták. Útjukat puskalövés, dobszó, kereplő, födő összeverése, sípszó kísérte. A határjárók zsenge hajtásokkal érkeztek vissza, ezzel jelképezve a tavasz behozatalát.
„Sáncregement, Sánta kapitány,
Félre török, magyar elő, jön a vicispán!”– zengett a dal a határjáráson.
Zalaegerszegi határjárók (Magyar Néprajzi Lexikon)
A húsvét, mozgó ünnep, a tavaszi napéjegyenlőséget (márc. 21.) követő holdtölte utáni vasárnap, amely mindig márc. 22. és ápr. 25. közé esik.
Húsvét vasárnap hajnalán szokásban volt a Jézuskeresés. Ilyenkor sorban felkeresték a falubéli kereszteket, virágos ágakkal díszítették azokat.
A liturgiában kiemelt szerepet kap a feltámadás megjelenítése és az ételszentelés (tojás, hús-sonka, kenyér). Göcsejben tormát is tettek a kosárba, ez szimbolizálta Krisztus keserűségét. Számtalan hiedelem fűződik a szentelt ételekhez, a maradékokat mágikus tárgyakként használták. Ha tehették az ünnepi ételhez nem kenyeret, hanem kalácsot ettek. A kalács húsvétkor süteményként is kedvelt, töltött mákos, diós változatban is készítették. A sonka a hagyományos paraszti életben a téli disznóvágáskor került a füstölőbe, amit csak húsvétkor lehetett elfogyasztani.
Húsvéti eledelek megszentelésére érkező asszonyok a templomban (Arcanum)
Érdekesség
A Zöldágjárás szép szokása tipikus tavaszi, a természet megújulását ünneplő énekes, bújós - vonulós játék. A lányok kettes sorban állva, felemelt kezükből sátrat formálva, hangos énekszóval haladtak végig a falun (Átimentem Zalavári töltésen,... Itthon vagy-e hidasmester,… Bújj, bújj zöld ág,…). Húsvét vasárnap és hétfőn már újra lehetett, bálokat, táncmulatságokat rendezni.
Göcsejben a megszentelt sonka csontját a gyümölcsfára kötötték, hogy jó termő legyen, a kenyér morzsáját pedig a tyúkok ételébe keverték, hogy jól szaporodjanak.
Húsvét (Vízbevető, Vízbehányó) hétfő a magyar népéletben a locsolkodás napja. A víz; tisztító, megújító erejébe vetett hit az alapja, mely aztán polgárosodott formában (kölnivízzel locsolás) megmaradt a városokban napjainkig. Bibliai eredetet is tulajdonítanak a locsolkodás hagyományának, eszerint a Krisztus sírját őrző katonák a feltámadás hírét vevő, ujjongó asszonyokat igyekeztek lecsendesíteni úgy, hogy lelocsolták őket. Vidéken kútvízzel, vödörből locsolták a lányokat.
A lányok a locsolóknak a húsvéti locsolóvers elszavalása után, festett (piros vagy hímes) tojást adtak. A tojás ősi termékenység szimbólum, szinte minden népnél fellelhető. A születés, a teremtés, a megújulás jelképe. A kereszténységben a feltámadás szimbóluma lett.
Locsolkodás (Arcanum)
Érdekesség
A tojásfestésnek komoly hagyományai vannak Magyarországon. Természetesen az asszonyok, lányok dolga volt, vidéken a házaknál természetes anyagokkal festették a tojásokat, például hagyma héjával, zöld dió, cékla főzetével. A tojás írásának legegyszerűbb módja, ha a mintát viasszal készítik el, majd a tojást festékbe mártják. Így a mintát a viasz miatt nem fogja be a festék. Jellegzetes Göcseji motívumok voltak a gráblás, tyúklábas, dobkötéses, fenyűágas, gránátalmás, tulipános.
A legények az összegyűjtött tojásokkal sokféle játékot kitaláltak pl.: tojást gurítottak, vagy pénzdobással igyekeztek betörni azokat.
Dömötör Andrea – hímestojás festő népi iparművész munkái – Hagyományos és újragondolt motívumokkal
A húsvétot követő vasárnap a fehérvasárnap vagy mátkáló vasárnap. A római katolikusoknál a húsvéti ünnepkör zárónapja. Jellegzetes szokása ennek a napnak a komálás vagy mátkálás. Ez a szokás a lányok közötti életre szóló szerződéses barátságkötést jelenti.
Mátkáló lányok, Bak Zala m.(Magyar Néprajzi Lexikon)
Érdekesség
Komatálat küldtek egymásnak gyümölccsel, borral, hímes tojással, süteménnyel. Göcsejben ezt egy kisebb leányra bízták, némi fizetség ellenében. Gyermekük születése után keresztanyának választották egymást, így tényleg egy életen át tartották fenn a komáságot.
„Komatálat hoztam,
Fel is aranyoztam.
Koma küldte komának,
Hogy váltsa ki magának…”
A gyermekek húsvéti megajándékozása (nyuszi által hozott édesség, tojás) újabb eredetű városi szokás.
A húsvéti nyúl jelképe Németországból ered, nálunk csak a polgárosodással, a XIX. század folyamán honosodott meg. A nyúl maga is termékenységi szimbólummá lett, rendkívüli szaporasága miatt. Szintén német hatásra terjed napjainkban az a szokás, hogy a barkaágat feldíszítik kifújt piros tojással, apró figurákkal.
További érdekességeket, részleteket az alábbi linkeken találsz:
- https://mek.oszk.hu/02100/02115/html/2-1455.html
- http://lexikon.katolikus.hu/H/h%C3%BAsv%C3%A9t.html
- http://www.unnepekoldala.hu/husvet
- http://epa.oszk.hu/01600/01613/00010/pdf/zm_10_2001_239-246.pdf
- https://mek.oszk.hu/02100/02115/html/3-124.html
Ha figyelmesen olvastál, könnyűszerrel oldod meg az alábbi feladatokat:
