Göcsej világa - Május – Pünkösd hava

Május 1.

A májusfa a természet újjászületésének a szimbóluma, mely egyben szerelmi ajándék is lehet. A magyar nyelvterület nagy részén május elsejére virradóan állították a legények, leginkább titokban, a leányos házak, középületek, kocsmák elé. Legújabb szokásként egy sudár, kérgétől megtisztított fa, melynek csak a tetején hagyták meg a lombos részt. Szalagokkal, zsebkendőkkel, virágokkal, üveg borral díszítették. Nyugat-Dunántúlon a május elsejére állított fát pünkösdkor bontották le, táncolták ki hangos mulatozás mellett.

Májusfaállítás – Tard, Borsod m.-Néprajzi Múzeum

Májusfaállítás – Tard, Borsod m.-Néprajzi Múzeum

Érdekesség

Göcsejben a májusfaállítás szokása nem hagyományból eredeztethető, hanem külső hatásra, a későbbiekben átvett gyakorlat. A régmúlt hagyományokban a kapura, a ház kerítésére, ablakokba tűzött zöld ággal való díszítésnek voltak nyomai. „…nyírfa ágakat tűzdelnek a ház kerítésére, kapujára s ajtajára, hogy a boszorkányok és a luczfir a ház lakóihoz, az emberekhez és az állatokhoz ne férhessenek… A tejesfazéktartó nyírfát, ilyenkor ásták le az udvarban, minden évben újat hoztak.” (Gönczi Ferenc: Göcsej s kapcsolatosan Hetés vidékének és népének összevontabb ismertetése Kaposvár, 1914.)

Májusfa díszítése-Boldog,Heves m.-Magyar Néprajzi Lexikon

Májusfa díszítése-Boldog,Heves m.-Magyar Néprajzi Lexikon

Tudtad?

Luczfir: más néven ludvircz, lidérc. A néphit szerint maga az ördög. Megszállja az embert, hatalmába keríti, kiszívja az erejét, teljesen tönkre teszi.

Pünkösd

A keresztény egyház egyik fő ünnepe. Jézus mennybemenetele után a Szentlélek lángnyelvek formájában leszállt az apostolokra, akik különböző nyelveken kezdtek el beszélni. Hatására sokan megtértek. Megalakultak az első keresztény gyülekezetek, ezért az egyház születésnapjának is tartják.

A húsvétot követő ötvenedik nap. Elnevezése a görög pentekosztész ’ötvenedik’ szóból származik, tehát a pünkösd is mozgó ünnep, május 10. és június 13. közötti időszakra esik. A tavaszi és nyári napforduló népi szokásai és hiedelmei is tovább éltek az egyház által szentesített ünnepben, melyre az azokat tiltó rendelkezésekben találunk utalásokat.

Példa:

A csetneki zsinat határozata 1594-ben tiltotta a pünkösdi királyválasztást, táncot és játékokat.

A csíkkozmási tiltás 1692-ből így szólt: „Eleitől fogva régi időben is mindenkor tilalma volt a sátoros ünnepeken való táncolásnak, királynéasszony ültetésnek, mely pogányoktól maradott szokás ezután is tilalmas.”

Tessedik Sámuel 1770-ben arról számolt be, hogy megszüntették a májusi fák bevitelét a templomba pünkösdkor, mert a gazdák legszebb gyümölcsfáikat láthatták ott kivagdosva.

A tiltások jellegzetes pünkösdi szokásokra vonatkoztak: pünkösdi királyválasztás, pünkösdi királynéjárás, pünkösdi zöldágazás, májusfa, valamint pünkösdi mulatságok, táncok, játékok.

A legjellegzetesebb pünkösdi népszokások:

az ügyességpróbákkal egybekötött pünkösdi királyválasztás (Pünkösdi királyság)
a lányok, legények (kisfiúk és kislányok) falufeljáró köszöntése (Pünkösdölés)
a kislányok agrármágiával egybekötött köszöntése (Pünkösdi királynéjárás)

Ezekből a Göcseji tájegységben nem találunk adatokat. Már Gönczi Ferenc gyűjtése során is azt tapasztalta, hogy csak emléke élt a Pünkösdi királynéjárásnak, a gyakorlatban már nem találkozott vele.

Kitekintésképpen, az ország más tejegységeire vonatkozóan ismerkedhetünk meg ezekkel a népszokásokkal.

Érdekesség

Az ünnep természetes jelképei a zöld ág és a rózsa a magyarországi pünkösdi szokásokban is szerepet játszottak. A zöld ággal díszítés legjelentősebb ideje a pünkösd. A rózsának az ünneppel való kapcsolatára a pünkösdi királynéjárás és pünkösdölés dalszövegei is utalnak.

Pünkösdi királyválasztás

Lóversennyel vagy más ügyességi próbával választották a legények maguk közül. „Rövid, mint a pünkösdi királyság!” – tartja a mondás. A pünkösdi királynak egy évig szólt a hatalma – van, ahol csak egy napig -, első volt a legények között, minden mulatságba, lakodalomba meghívták, a kocsmában ingyen ihatott, lovát, marháját társai őrizték. Hagyományai főleg Erdélyben éltek, de a Dunántúlon (Somogy megye) is találtak szórványos nyomokat.

Pünkösdi lovaglás-Ecseny, Somogy vm. - Magyar Néprajzi Lexikon

Pünkösdi lovaglás-Ecseny, Somogy vm. - Magyar Néprajzi Lexikon

Pünkösdölés

Házról házra jártak, szavaltak, énekeltek, táncoltak, így köszöntötték a pünkösdöt. Az Alföldön és Északkelet-Magyarországon élt a legtovább. „Mimimamázásnak” is nevezték a jellegzetesen hozzá kapcsolódó szöveges dallam miatt.

Pünkösdölés-Hasznos, Heves vm. - Néprajzi Múzeum

Pünkösdölés-Hasznos, Heves vm. - Néprajzi Múzeum

„Mi van ma, mi van ma piros pünkösd napja,

holnap lesz, holnap lesz a második napja…

A pünkösdi rózsa kihajlott az útra,

szedje fel a menyasszony, szedje koszorúba!”

(Kiskunfélegyháza – Novy Ferenc gyűjtése)

„Mimimama, mi van ma, piros pünkösd napja,

holnap lesz, holnap lesz, a második napja…”

(Galgahévíz – Volly István gyűjtése)

Általában lányok voltak a szereplői, de ha fiúk is csatlakoztak, akkor tánccal zárták a köszöntést.

Pünkösdi királynéjárás

Lányok termékenységvarázslással összekötött pünkösdi köszöntője, főleg a Dunántúlon ismert hagyomány. Szereplői általánosan 4 nagyobbacska lány fejükön virágkoszorúval, és egy kisebb – a legszebb kislány, aki a pünkösdi királyné –, kendővel letakarva. Karján kis kosár, melyből virágszirmot hintett. Házról házra jártak, énekelve a legkisebb lány feje felett vagy baldachin módjára kifeszítették a kendőt, vagy letakarták. Termékenységvarázsló mondóka keretében, a dallam végén felemelték a királynét.

„Ekkora legyen a maguk kenderje, mint a királyné!”

Pünkösdi királynéjárás – Vitnyéd, Győr-Sopron m., Magyar Néprajzi Lexikon

Pünkösdi királynéjárás – Vitnyéd, Győr-Sopron m., Magyar Néprajzi Lexikon

Az egyik legismertebb dallam szövege:

„Elhozta az Isten piros pünkösd napját,

Mi is meghordozzuk királykisasszonykát.”

(Lukácsháza, Vas m. – Kerényi György gyűjtése)

A szokás végeztével kosarukba adományt kaptak.

Zalában, ennek a szokásnak maradtak fellelhető nyomai. Sajnos a Göcseji vidékén még később indult meg a gyűjtés, itt már csak emlékezetből tudták elmesélni, hogy milyen dal kíséretével, hogyan zajlott a szokás. Egyetlen fellelhető adat Vajda József 1953. novai gyűjtéséből származik:

Vajda József: Hallottad-e hírét Zalaegerszegnek? 333 zalai népdal – Zalai Gyűjtemény 10.

Vajda József: Hallottad-e hírét Zalaegerszegnek? 333 zalai népdal – Zalai Gyűjtemény 10.

Érdekesség

Különböző rítusok és hiedelmek kapcsolódtak ehhez a naphoz hazánkban is:

Úgy tartották, hogy a pünkösdi hajnali fürdés egész évre megszabadítja az embert a kelésektől.
Május elsején és pünkösd napján a szent kutak vizében mosakodtak vagy abból ittak.

Hittek a pünkösdi harmattal való mosakodás szeplőűző és szépségvarázsló hatásában.

„Pünkösd napján napfelkelte előtt a leányok búzavirágharmatban megmosdanak, hogy szépek, friss szeműek legyenek s szeplőjük elmúljék.” (Gönczi Ferenc: Göcsej s kapcsolatosan Hetés vidékének és népének összevontabb ismertetése Kaposvár, 1914.)

A pünkösd-napi tilalmak mezőgazdasági munkákra és egyes házimunkákra, kivált a kenyérsütésre vonatkoztak.

A pünkösdi időjárásból a várható gabonatermést is próbálták megjósolni.

„Ha pünkösd napján eső esik, rossz gabonatermés lesz, s tüntös (üszökös) lesz a gabona.” Bak (Gönczi Ferenc: Göcsej s kapcsolatosan Hetés vidékének és népének összevontabb ismertetése Kaposvár, 1914.)

A búcsújáró helyek – kiváltképp a legismertebbek, pl. Csíksomlyó, Máriaradna, Mátraverebély –, tömegesen vonzották a hívőket.

Táncmulatságokat is rendeztek ezen a napon.

További érdekességeket, részleteket az alábbi linkeken találsz:

Játszunk egy kicsit! Mire emlékszel? Segít az elolvasott szöveg!

Göcsej világa - Május – Pünkösd hava feladatlap

Göcsej világa - Május – Pünkösd hava

Tantárgy

Korosztály

Szerző