Az év negyedik hónapjának az idők során többféle neve is volt, s mind igen találó.
Tavaszhóban jön el az igazi tavasz. Ekkor virágzik a legtöbb fa, bokor, ekkor nyílnak a színpompás tavaszi virágok. A levegő mindenütt tele van a friss zöld és a virágok illatával. Bármerre megyünk, a határt mindenhol fehér csipkefüggönybe öltözött kökénybokrok szegélyezik, s a szél hol meglebbenti, hol tépi virágos ruhájukat. Szokták is mondani: „Kökényvirágzásban mindig fúj a szél.” S máris megérkeztünk Szelek havához. Csodálatra méltó, hogy milyen összhangban működik a természet. Amikor a legtöbb növény virágzik, akkor jön a szél és segít a beporzásban.
Az áprilisi időjárás bolondos, kiszámíthatatlan. Lehet nagyon hideg és hirtelen meleg, hóesés és mennydörgés. Napjainkban is tapasztalhatjuk, hogy minden időjárási jelenség előfordulhat ebben a hónapban.
Április, vagy ahogy régen nevezték, Szent György hava kiemelt szerepet töltött be hajdan az emberek életében.
Lássuk, milyen hiedelmek, szokások fűződtek a hónap névadó napjához.
Április 24. Sárkányölő Szent György ünnepe, aki évszázadokon át a lovagok, fegyverkovácsok, lovas katonák, vándorlegények, s utóbb a cserkészek, rendőrök patrónusa, a lovak őrzője. Az igazi tavasz kezdetét a néphagyomány e naptól számítja. Minden esztendőn Szent György, a napvitéz győzi le a sárkányt, szabadítja ki a királylányt, s ő tisztítja meg a vizeket is. Napján a régiek megtisztították a forrás- és csordakutakat, s ezután lehetett kihajtani a legelőre a jószágokat. Azt tartották, hogy a mezei forrásokból csak Szent György napja után lehet inni és itatni.
Gönczi Ferenc gyűjtéséből részletesen megismerhetjük a göcseji szokásokat.
Néhány érdekesség:
„A ki a szemét szentgyörgynapján, napfelkelte előtt megmossa, abban az évben nem lesz szemfájása.
A ki kora tavaszszal (szengyörgynap előtt) dörgést hall, a közelében talált mesgyén húzódó kerítést rázza meg s utána a földön hármat hömbölyögjön s e közben a földet csókolja meg, akkor az illető abban az évben nem lesz beteg, különösen hasfájós s köszvényes nem.
A mely vadász a szentgyörgynap előtt talált kìgyót fujtásul a puskába tesz s belefojtja, biztos lövése lesz, mert puskája hasznát nem lehet elvenni.
A mely férfi olyan pálczával üt a leányra, a melylyel szentgyörgynap előtt kìgyót ütöttek agyon, a leány nem tud elmaradni tőle.
A ki szentgyörgynap előtt eleven kìgyót lát, az abban az évben egészséges marad, a ki pedig döglöttet vesz észre, beteg lesz.
A szentgyörgynap előtt fogott kígyót a földre helyezik, akár elevenen, akár döglötten s talpukat rajta végig húzzák, hogy a láb töréses ne legyen.
Amely kígyó szentgyörgy nap előtt rejtekhelyéből előjön, az vesztét érzi s el is vesz. Az ilyen kígyók bűnös dolgot cselekedtek, pl. valakit megcsíptek.
Dühösség ellen szentgyörgynap előtt fogott istenbogarat (katiczabogár) megszárogatják, megtörik s pálinkában a betegnek adják.
Szeplő ellen szentgyörgynapján vagy pünkösdkor hajnalban búza, lencse vagy meggyfa harmattal avagy rózsa levével kell az arczot megmosni.
A hány nappal szentgyörgynap előtt a béka megszólamlik, annyival tovább hideg idő marad.”
Forrás: Gönczi Ferenc: GÖCSEJ S KAPCSOLATOSAN HETÉS VIDÉKÉNEK ÉS NÉPÉNEK ÖSSZEVONTABB ISMERTETÉSE. http://mtdaportal.extra.hu/books/gonczi_ferenc_gocsej.pdf?fbclid=IwAR15WXUbG3CB7hB2bZrWec-3q4o4OZoWKfymUd9pnSjb2CxHVZQdk4ZEAUM
Göcsejben így hívogatták a napot:
Süss fel nap, Szent György nap,
Kertem alatt a kisbárány majd megfagy.
(Gyűjtő: Vajda József, gyűjtés helye: Iklódbördőce) Forrás: „Új hold, fényes nap…” Zalai népi mondókák és gyermekjátékok
Bálint Sándor néprajzkutató ezt írja április 24-ről Ünnepi kalendárium című munkájában.
„Szent György alakja, ünnepe azonban a tavaszkezdet szimbólumaként az íratlan tradíció hatalmas erejénél fogva máig ott él a népi hiedelemvilágban, a paraszti kalendárium legjelesebb napjai között.
A néphagyomány szerint a Szent György napja táján hulló meleg eső is aranyat ér a gazdának.
Zalában szentgyörgyharmat néven is emlegetik: vele mosdanak hajnalban, hogy szépek, egészségesek legyenek.
Nagykanizsa vidékén annak a hétnek, amelybe Szent György napja beleesik, török átka heti (hete) a neve. Az itteni népmonda szerint, amikor a török kénytelen volt hazánkat elhagyni, dühében meg akarta az országot átkozni. A magyar tolmácsot kérdezte, milyen szavakkal átkozza meg. Ez azt tanácsolta neki: verjön mög a szentgyörgyharmat, Magyarország! Ezért szentgyörgyharmat a neve a Szent György napja táján esett esőnek, amely természetesen jó termést ígér.
A harmat egyébként már az Ószövetségben az ég áldásának, tehát a termékenységnek jelképe és eszköze.
A zalai Esztereghegyre a XVIII. században Szent György napján körmenet ment: a szőlőket és vetéseket most áldotta meg a pap, nem Márk napján.
Sármellék hegyközsége a jó szüretért Szent György napján szokott misét mondatni.
Szent György napjának közéletünkben, szolgálatban is tisztes helye volt. Oltalma alatt történt régebben a pásztorok, kocsisok, cselédek elszegődése, továbbá a városi és falusi tisztújítás is.
Szent György hajdani népszerűségére vall, hogy hazai barokk jámborságunk egyenesen a magyar szentek között tiszteli. Kedveltségét a nevéből képzett régi családneveink szép száma is tanúsítja: György, Győr, Györffy, Györe, Györgye, Györke, Györkő, Györkös, Gyura, Gyuró, Gyurka, Gyurkó, Gyuris, Gyéres, Gyíres, Gyűre.”
Forrás: Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium I.
https://mek.oszk.hu/04600/04656/html/unnepiki0066/unnepiki0066.html
Nemcsak egész Magyarországon, szűkebb hazánkban Zalában és Göcsejben is a legnépszerűbb szentek közé tartozott. Bizonyítják a róla elnevezett falvak, neki szentelt templomok:
Szentgyörgyvár (Zala megye)
Szentgyörgyvölgy (Zala megye)
Zalaszentgyörgy (Zala megye, Göcsej nyugati határán)
Bánokszentgyörgy (Zala megye, Göcsej déli részén)
Győrfiszeg (Zala megye, Közép-Göcsej, ma Petrikeresztúr része) https://gallery.hungaricana.hu/hu/GocsejiPhoto/1476527/?list=eyJxdWVyeSI6ICJURUxFUFVMRVM9KFBldHJpa2VyZXN6dFx1MDBmYXIsIEd5XHUwMTUxcmZpc3plZykifQ&img=0
Pusztaszentgyörgy (Zala megye, Közép-Göcsej, ma Zalatárnok mellett Szentgyörgyhegy néven szőlőhegy) https://www.zaol.hu/eletstilus/zalatarnok-torteneti-epuleteit-nem-tudja-megujitani-taji-szepsegei-vonzoak-2216391/
Szent György nevét viseli a Lentiben létesített energiapark, mely a termálfürdőre és a Szent György-vonalakra épült. Szent György, mint gyógyító itt is jelen van.
„A széltében olvasott, hallgatott, ábrázolt legenda egyik legköltőibb tükörképe a középkori ember lelkivilágának, képzelőerejének. A férfias helytállást, az önfeláldozó emberséget, az asszonyok tiszteletét mintha György példázta volna a fiatal Európának. A mi mesekincsünk is a György-legenda számos elemét, mozzanatát őrzi, bár név szerint a szent lovaggal már alig találkozunk benne.” Forrás: Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium I. https://mek.oszk.hu/04600/04656/html/unnepiki0066/unnepiki0066.html
Szent György alakját idézik meg azok a népmeséink, amelyekben a vitéz legyőzi a sárkányt, s megmenti a királylányt. Pl. Virág Péter (https://www.nepmese.hu/mesetar/mesek/virag-peter), Feketeország (https://mek.oszk.hu/04800/04833/04833.htm#3)
Több ország is védőszentjeként tiszteli: Anglia, Georgia (Grúzia), Portugália
Csehország fővárosában áll az egyik leghíresebb Szent György szobor, mely a középkori magyar szobrászművészek, Kolozsvári Márton és György alkotása.
Csanád Béla
Ha kételkednél Szent György jó vitéz
történetében, idézd régi szobrát
a prágai vár ünnepi terén.
Halálra ítélt sárkány vicsorog rád,mely azóta sem halt meg igazán.
Meddig győzi a szent a néma harcot?
Időtlenül tusakodik a hős,
arcán felismered rettenve arcod:benned emeli Szent György jó vitéz
győztes lándzsáját a szörnyeteg ellen,
benned tusakodik az égi hős
halálodig szüntelen küzdelemben.
Szent György és a sárkány viaskodása nem más, mint a bennünk lévő jó és rossz harca. Szeretnénk legyőzni magunkban a negatív tulajdonságokat, egy életen át küzdünk vele. Nem véletlen, hogy Németh János zalaegerszegi keramikus ezt a feliratot tette művére:
Szent György adj bátorságot!
Zalaegerszeg
Székelydálya és Gidófalva: mindkét templomban együtt festették meg Szent György és Szent László leányszabadító küzdelmét a keresztény lovagi eszmény szellemében.
https://www.3szek.ro/load/cikk/132472/jano-mihaly:-szent-gyorgy-szobrok-es-festmenyek
