Szent Flórián tisztelete Zalaegerszegen | Göcseji Múzeum
Szent Flórián szobor

Szent Flórián tisztelete Zalaegerszegen

Flóriánunk régebben a katolikus templom északi oldalán bújt meg, majd alapos restaurálást követően 2009-ben a mai, egyben eredeti helyére állították vissza. Ugyanis az egykori takarékpénztár (ma a Göcseji Múzeum) felépítéséig itt állt, csupán 1891-ben helyezték át a templom mellé.

Szent Flórán szobra a felújítása előtt

A római légiós ruhában, lobogó köpönyegben ábrázolt római katona egyik kezében földre támasztott zászlót fog, a másikkal egy cseberből a lábánál álló, aprócska, égő ház lángjait oltja. A barokk kor ízlése szerint, elhajló testtartásban ábrázolt férfiú a mai Ausztria területén élt, Diocletianus császár uralkodása idején. A keresztény hitüket megvalló, megkínzott társai mellett kiálló Flóriánt szörnyű halálra ítélték, 304. május 4-én egy malomkővel a nyakában az Enns folyóba dobták. Sírja fölé később templomot emeltek. Védőszentjükként tisztelték őt a tűzoltók, a kéményseprők, valamint az árvizektől tartók, de szárazság idején is kérték közbenjárását. Kultusza német nyelvterületről terjedt el, s vált népszerűvé hazánkban, ezt számos zalai szobor, kápolna is tanúsítja. Türjén 1775-ben állították fel szobrát.

Szent Flórián szobra Türjén, 1775. Németh József felvétele, 1976.

Az egerszegi Flórián szobor díszes, volutás talapzatára vésett latin felirat ma már alig olvasható. Dr. Bilkei Irén értelmezése szerint jelentése: a tűztől rettegők jó szívvel állíttatták a dicső Flórián tiszteletére, [védelemül] az eljövendő évekre. A szokásos évszám és az állíttató neve szintén lekopott az évszázadok során.

A barokk szobrokat sok esetben színesre festették, ezzel is védve a sérülékeny homokkövet. 1765. szeptember 3-án feljegyezték az egerszegi városbíró kiadásai között, hogy „mikor a Szent Florián képe föstettetett egy hétig”, itt volt a föstő, ahogy hívták „képíró”. (Akkoriban a szobrokat is képnek nevezték.) Feltehető, bár írott forrását nem ismerjük, hogy az állítás éve is 1765., csak azért nem említi a városi jegyzőkönyv, mert költségeit nem a város közössége, hanem a céhek viselték, akárcsak a későbbi, 1811-ben emelt Szentháromság szoborét.

A restaurátor készített egy színes képet a szoborról, bemutatva, milyen hatása lehetett. De a homokkő porózussága miatt lemondtak a megvalósításról, felülete homogén védőréteget kapott.

Káldi Richárd restaurátor színrekonstrukciója, köszönjük, hogy rendelkezésünkre bocsátotta

A 18–19. században az iparosokat tömörítő céhek gondoskodtak a tűzoltó szerek őrzéséről és gondozásáról is. Ha egy kemencéből, vagy akár pipagyújtás közben kicsapott egy kóbor szikra, vagy villámcsapás, sőt gyújtogatás miatt tűz támadt, könnyen terjedtek a lángok egyik zsúpfedeles házról a másikra. A céhtagok rohantak akkor a portáikon őrzött lajtokkal, csáklyákkal, bőrvödrökkel a tűz oltására. Flórián közbenjárását nagyon fontosnak érezték, mert gyakori volt a kisebb-nagyobb tűzeset, tragédia. 1761-ben a főbírói számadásban olvasható, hogy amikor „az város Istennek látogatásábul elégett”, a nemes vármegye adókedvezménnyel segítette a kárvallottakat.  

Az 1826-os nagy tűzvész előtt készített ólom nyomólemez ábrájának részletén jól látható a két szobor, a Szent Flórián és a Szentháromság sziluettje.

Zalaegerszeg első látképén pirossal jeleztük a szobrokat

A város lakói az idők során gondoskodtak az elődök által emelt alkotásokról. Horváth Bognár Ruzsinka 1813-ban kelt végrendeletében több kegyes adománya mellett „Szent Flórián képének reparatiójára” 25 forintot hagyott. Gothard János csizmadia özvegye, nemes Simonfy Borbála 1840-ben, halála évében megerősített végrendeletében a Szent Flórián képének javítására 20 forintot adományozott.

Szent Flóriánt nagy tiszteletét mutatja, hogy a város lobogójára is az ő alakját festették. A közgyűlési jegyzőkönyvben feljegyezték, hogy a zászlót, melyet a templomban tartottak, akárcsak a céhzászlókat, 1823-ban újra kellett készíttetni, egyik felén Mária Magdolna, a másikon „Florián Szentek Ki rajzoló képjeivel.”

A már említett Simonfy Borbála a templom 1826-ban leégett tornyában elpusztult harangok pótlására is rendelt pénzt. Az új harangokat Győrött öntették 1827-ben, közülük az egyiket, a 18 mázsa súlyút Szent Flórián, a másik 10 mázsa 42 fontos harangot a Szentháromság tiszteletére szentelték fel.

A fazekasok 1840 körül megújított céhzászlóján egy korongozó figura mellett Fórián alakja is látható, akárcsak céhpecsétjükön, mintegy védve a veszélyes munkát végző mestereket. A sérült zászló a Göcseji Múzeum, míg a különleges céhpecsét viaszlenyomatát a keszthelyi Helikon Könyvtár őrzi. Sajnos az eredeti céhpecsét elkallódott, így ez az egyetlen ismert ábrázolása, amin a jóindulatú szemlélő felismerheti a zászlót tartó Szent Flórián alakját.

Az egerszegi fazekas céh szabaduló levele Latskai József részére, 1824.

2021.
május
04.
Szent Flórián szobra Türjén, 1775. Németh József felvétele, 1976.
Zalaegerszeg első látképén pirossal jeleztük a szobrokat
Az egerszegi fazekas céh szabaduló levele Latskai József részére, 1824.
Káldi Richárd restaurátor színrekonstrukciója, köszönjük, hogy rendelkezésünkre bocsátotta
Szent Flórán szobra a felújítása előtt