A Múzeumok Éjszakáján tekintheti meg a közönség először a Göcseji Múzeum két legújabb, a közelmúltban vásárolt műtárgyát.
A Zalaegerszeg Megyei Jogú Város, a Zalaegerszeg Kultúrájáért Közalapítvány, valamint a Salla Közhasznú Alapítvány segítségével megvásárolt Kisfaludi Strobl Zsigmond-szobor Kallós Ernőnének az 1920-as évek elején, carrarai márványból készült portréja. A műtárgyat 2015-ben ajánlotta megvételre a Göcseji Múzeumnak az egykori modell egy távolabbi rokona, és idén júniusban végül a kínálati árnál kedvezőbben sikerült azt az intézménynek megvásárolni azt. Az ábrázolt hölgy hajviselete jól datálja a szobrot: a frizura egyértelműen a húszas évek első felére jellemző. Az ötven centiméteres arcmása a Múzeumok Éjszakáját követően Zalaegerszegen az ország legnagyobb Kisfaludi Strobl-gyűjteményében kap helyet.
A másik tárgyat egy aukciós portál kínálta eladásra, és a Zalaegerszeg Kultúrájáért Közalapítvány gyors támogatásának köszönhetően került az intézmény birtokába. A könyvecske Zalaegerszeg 20. századi történetének egy különleges, egyedi dokumentuma, megszerzése ezért volt rendkívül fontos a Göcseji Múzeum számára. Az I. világháború idején a város határában, Pózván felépült hadifogolytábort a Tanácsköztársaság bukása után internálótáborrá alakították át. 1920 áprilisában jött létre a”Magyar Királyi Internálótábor” Zalaegerszegen, amely az ország legjelentősebb tábora lett. 1920-21-ben kb. 2500 embert őriztek itt. Itt tartották fogva a Tanácsköztársaság vezetőinek rokonait, pl. Landler Ernőt, Szamuelyi Istvánt, Corvin Ottó özvegyét, a rendszerrel együttműködőket: falusi és városi direktóriumok tagjait, s mindazokat a kommunistákat vagy kommunista gyanús elemeket, akiket az új hatalom az állam biztonságára, belső rendjére nézve veszélyesnek ítélt. Azonban a tábor lakóinak mintegy felét tették ki a politikai foglyok, rajtuk kívül kiutasított idegeneket, köztörvényes bűnözőket, zugkereskedőket, árdrágítókat és kémgyanús személyeket is őriztek itt. A Szovjetunióval megkötött fogolycsere egyezmény után folyamatosan csökkent a politikai okokból fogvatartottak száma.
A miniatűr Emlékkönyvet egy baloldali érzelmű fogvatartott, valószínűleg Fazekas Dezső vásárolta, és szép szavakkal ajánlotta feleségének, Ilonkának:
„Ti vagytok az igazi hősök, akik miértünk szenvedtek szégyent, megalázást, nyomort. A Korona a tiétek. Annak a fénye akkor ragyogja be homlokotokat, ha ti azt el nem homályosítjátok. … Méltósággal viseld e koronát, mely királynévá teszi a meggyalázottat és felemeli a letiportat; és ne veszítsd hitedet, mert a jövő azé, aki benne bízik.”
Nemcsak Ő írt bele, hanem rabtársai is leírták érzéseiket, gondolataikat, politikai üzeneteiket, a nőkről vallott nézeteiket, néhányan verssel is köszöntötték a „Tisztelt Nagysádot”. A bejegyzések 1922. február és július között születtek, szerzőik között nincs közismert személy, de történészeink még dolgoznak a könyvbe írók azonosításán.