Az ötszáz esztendőn át öldöklő pestis minden más járványnál mélyebb nyomokat hagyott az emberiség történetén. Hatása a gazdaságtörténetben, a társadalom- és a művelődéstörténetben egyaránt kimutathat.1347-ben a kór különösen pusztító hulláma csapott le Európára, gyökeresen megváltoztatva a kontinens életét és kultúráját. A járvány a 19. század elejéig újabb és újabb hullámokban indított támadást - következményeképpen nem csupán a közegészségügyi, orvosi gondolkodás, hanem a vallásgyakorlat, a temetkezés módja, a gazdasági és társadalmi élet, sőt a művészet eszköztára is megváltozott. Ez a kiállítás az ember és a betegség küzdelmét állítja középpontjába. Ez a harc igencsak hosszasnak bizonyult, hiszen a kór okát és a fertőzés terjedésének módját csak 1894-ben sikerült tisztázni. A tudomány mellett a vallási hiedelmeknek is jelentős szerep jutott e küzdelemben, amelynek során sokáig az egyetlen eredményes védekezési módnak a menekülés, a "fuga pestis" számított.
Látogatóinkat múltbeli sétára invitáljuk: beléphetnek egy vesztegzár alá vont városkába, és sétaútjuk során nem csupán a pestis kórtani jellemzőiről, tüneteiről szerezhetnek információkat, hanem eredeti, olykor félévezredes könyvritkaságokban gyönyörködve, a járványra adott tudományos válaszokkal, illetve a betegség hatására született új orvosi műfajjal, a pestistraktátussal is megismerkedhetnek. A közegészségügy kényszerű változásait, a karantén és a vesztegzár intézményét bemutató tárlók megtekintése után a pestis ellen alkalmazott különös gyógyszerekről, gyógyanyagokról szerezhetnek ismereteket. Áttekintést kaphatnak a járvány és a vallás sajátos, művészileg igen termékenynek bizonyuló kapcsolatrendszeréről, és képet alkothatnak arról is, miként próbálták maguknak a hívek, különféle amulettek segítségével vagy épp a segítőszentek kultuszának ápolásával elnyerni az égiek támogatását.
