Török András műgyűjtő hagyatékából és Török Eta hímző népi iparművész oktatói munkásságának anyagából készült kiállítás látható a Göcseji Múzeum időszaki tárlatokat bemutató termében.
Török András zalaegerszegi újságíró életének és energiáinak jelentős részét néprajzi tárgyak, különösen pásztorfaragások gyűjtésére fordította. Járta a falvakat, ismerkedett az alkotókkal, írt róluk számos cikket, vásárolt, rendezett, csereberélt élete utolsó pillanatáig. Gyűjteménye szinte egész lakását elfoglalta, ő csak „albérlő” volt szeretett tárgyai mellett.
Élete utolsó szakaszában, nagybetegen a múzeumnak szánta a meglévő anyagot: részben eladta, részben odaajándékozta a Göcseji Múzeum néprajzi gyűjteményének. E hagyaték legszebb tárgyait mutatjuk be látogatóinkat.
A cím első része a megőrzésről, egy családi gyűjteményről árulkodik, a második fele a továbbadás a feleség, Török Eta életműve, hitvallása, hobbija. Eta édesanyjától tanult hímezni, és más gyermekkorában örökre eljegyezte magát ezzel a gyönyörű, de igen nehéz, sok türelmet, fantáziát és pontosságot igénylő, anyagi sikereket nemigen hozó kézműves mesterséggel. Tanult, kutatott, vizsgázott, majd szakkörvezetőkén 1979 óta oktatja a Kárpát-medence különböző területeinek mintakincsét hímző technikáit. Egyik nagy „felfedezése” a visszafogott, egyszerű, de igen dekoratív hetési hímzés, amelyet a sok ismert és népszerű színes hímzés mellett méltatlanul mellőztek, eredeti készítési helyén is szinte elfelejtettek az asszonyok. Elsők között kezdte hímezni, tervezni, majd oktatni ezeket a mintákat és a másutt elő sem forduló bújtatásos technikát. A korábban Zala megyéhez, ma Szlovéniához tartozó Muravidéken szó szerint vissza kellett tanítania a korábban jól ismert mintákat. Öltözeteket kellett rekonstruálni a tánccsoportoknak, új, hordható ruhákat a mai érdeklődőknek, használható, divatos lakástextileket mindenki számára, és főként megismertetni ezt a mintakincset az egész magyarsággal.
Török Eta szlovéniai szakköreinek munkáival – melyeknek legnagyobb része hetési hímzés – egészítettük ki az eredeti tárgyakból álló néprajzi kiállítást.
https://www.youtube.com/watch?feature=player_embedded&v=bGZX8EB1vuw